Azt az életmódot, amit szerinted a kerítés mögül könnyes szemmel fogunk vágyni magunknak, a kultúra hozta létre. A kultúrának például része az, hogy a legtöbb ember munka által próbál felfelé törni. Ha ennek a kultúrának vége, akkor a jólétnek is vége lesz.
Ökológiai lábnyom: igen, ez probléma. Én többek között ezért is vagyok azon a párton, hogy a gazdasági értelemben vett jólét hajszolása értelmetlen, és ahol most vagyunk meg kellene állni, és maximum fenntartani kellene a jólétünket úgy, hogy közben fokozatosan a lábnyomunkat csökkentjük. Erre a technika talán lehetőséget is adhat. Feltéve, hogy nem növeljük a fogyasztást értelmetlenül tovább.
Ha nem lenne bevándorlás, illetve etnikumunként egyenlő mértékű lenne, akkor a népességfogyás nem lenne katasztrófa. Sőt, szerintem is üdvös lenne, például jutna mindenkinek egészséges élelmiszer. De így, hogy nem egyenlő, és bevándorlás is van, egyértelmű, hogy a népességarány jelentős megváltozásával fog járni. Az pedig alapvetően meg fogja változtatni a kultúrát. Mit lehet ezen nem érteni?
"Miért gondolod, hogy ez a ráta örökre kőbe van vésve?" azért, mert a nyugat-európai gondolkodásmódból adódik. Lényegében a fogyasztás istenítése és a spiritualitástól való eltávolodás okozza. Elvileg persze megváltozhat ez, de mivel úgy látom, hogy az emberek elenyésző töredéke érti, hogy ez egyáltalán probléma, és annál is kevesebben értik, hogy mi az oka, ezért nem tartom valószínűnek, hogy egyhamar változni fog.
"A nyugat szemében a magyarok pont olyan csőcselék, mintha 1700 kilométer helyett 2300 kilométerről menne oda valaki." - Én nem ezt látom amikor német kollegákkal beszélgetünk, de ha esetleg így is lenne, az sem zavar különösebben. Nem sértődöm meg. Ami engem zavar, az az, hogy természetes szövetségesünk a nyugat, és jelenleg úgy áll, hogy hanyatlik. Ha pedig lehanyatlik, akkor itt állunk természetes szövetséges nélkül.
"Milyen nyugati kultúráról beszélsz, amit meg kellene védeni?" ami keveredést okoz, az az, hogy a nyugati kultúrának legalább két rétegéről beszélünk. Az egyik az évezredes örökségünk, ami az órkoig, vagy még messzebb nyúlik vissza: a nyelvünk, a szokásaink, a népviseletünk, a népi művészetünk, az írott remekműveink, a munkamorálunk, a hitünk (és még sokmindnet biztosan kihagytam). Ez az, ami érték, és amit meg kell őriznünk.
A másik réteg rajta az újabb, a fogyasztói "kultúra" és minden ami ezzel jár. Ebben szerintem kevés érték van. De ami rosszabb, hogy ez az, ami az 1.5 alatti reprodukciós rátának az okozója. Így hát ezt nem kell megvédenünk, sőt meg kell szabadulnunk tőle, ha a többit menteni akarjuk.