( uzsolt | 2017. 08. 21., h – 07:57 )

Csak nem érted az álláspontom

Ez az előítélet se a magas érzelmi intelligenciának a tanúbizonysága.
Nem akarlak családi történelemmel traktálni, de:
1. Évtizedeken keresztül tartottunk disznókat, jelentős részüket leadtuk, a maradékot levágtuk (saját célra).
2. A vágás pillanatában nagyon ritkán voltam ott, nem szeretem látni (sajnálom a disznókat ilyenkor).
3. A vágás után, amikor daraboljuk szét, már nem előlényként látom, hanem gyakorlatilag egy darab húsként, mint amit a hentesnél is megveszel.
Sőt, gimis koromban egyszer segítenem kellett kismalacok herélésében (ha esetleg nem tudod, lefogod, kb. 0 érzéstelenítés mellett történik a dolog, hatalmas visítás, de a "műtét" végeztével semmi gond). Utána mondtam, hogy többet nem fogok.

Mindketten sajnáljuk a jószágot (főleg, ha látom is a kimúlás pillanatait), viszont én annál jobban szeretem a húsból készült ételeket (is!), hogy ez miatt ne egyek húst. Másrészt nem ítélem el azokat, akik húst esznek ("intelligens lényhez nem méltó a húsevés", "hús evést választod akkor részt veszel a mészárlásban", "arról szól mi a helyes viselkedés" "érzelmi intelligenciád elég primitív", "kőbunkó vagy"), se azokat, akik nem esznek húst (illetve ha esetleg el is ítélem, nem a húshoz való hozzáállása miatt).

(valószínű te is az enyémet

Nem az álláspontodat ítéltem meg, hanem a stílusodat.