Akkor átfogalmazom az igénypontot: Akarsz olyan helyen dolgozni, ahol kezdő hülyepicsa hr-s
veszi fel az embereket, feltehetőleg leendő kollégáidat is? Ha igen, simulj az üveglapba.
Én továbbra is azt mondom: hosszútávon megéri saját magadnak lenni. LÉTEZIK az a közeg,
amelyben pont rád van szükség. Én elhiszem azt, hogy vannak emberek, akik nem értik ezt
a problémát vagy azért, mert még keveset éltek, vagy azért mert soha nem is fogják.
Nekik ott van a véletlenül eléjük toppanó kezdő hr-s és nem, állítom hogy ez adott helyzetben
a legrosszabb forgatókönyv.
Elmondok egy esetet: Egy nekem tetsző témához kerestek embereket. Bementem, szakmai
elbeszélgetés 2 nálam fiatalabb srác. Kérdezik miket csináltam eddig. Sorolom. Kicsit
meglepődtek, és elkezdett más irányt venni a beszélgetés, tulajdonképpen szakmai adomázásba
ment át (1.5 órán keresztül!). Azt mondja a végén a srác: nem magát keressük.
Ennek ellentéte: Mondom a főfőnöknek (nagyon nagy cég) mit tud a rendszerem. Elérkeztem egy
kényes pontra: a rendszer belső kommunikációja nem szabványos, az adattárolás nem
szabványos, nem szépítettem semmit - illetve azt jeleztem, hogy, ha nagyon kell tudok
szabványos is lenni, de ez nincs benne az árban. Azt mondja erre: nagyon jó, hogy nem
szabványos, mert nem tudnak kívülről belepiszkálni és nem buherálják utólag a mérési
adatokat. Adott utána egy nagyon jó szakvéleményt a rendszerről és megkaptam a munkát.
Szóval soha nem lehet tudni...
> Sol omnibus lucet.