( bucko | 2017. 06. 02., p – 16:21 )

A nagy kérdéscsoportodra meg is van a válasz: VT100. Ez olyan, mint amikor kijelented, hogy németül/kínaiul/angolul beszéltél. Aztán senki sem értett.
Régen, ha már valaminek működnie is kellett, akkor VT102 vagy VT220-at használtunk. Ez abszolút nem zárja ki azt, hogy egyes rendszereken ugyanaz az emuláció másképp van definiálva.
Ráadásul ugynazon a rendszeren az egyes alkalmazások másképp használják a terminál lehetőségeit.

Egy biztos: Hol van leírva a vi dokumentációjában, hogy a sorvégén jobbra kurzort nyomva beszúrja az utolsó karaktert többtucatszor? - ez nem VT100 emuláció volt, hanem valami kiegészítést is hozzácsaptak. Ugyanakkor a terminálod (soros/emuláció?) sem VT100-nak felelt meg.

Annyit kell tudni, hogy egy billentyű lenyomásakor keletkező karakter (szekvencia) úgy 8 filteren keresztül éri el az alkalmazást. Az alkalmazásból érkező dolgok 6 filteren + a kernel optimalizáción keresztül érkeznek a képernyőre. Ez egyáltalán nem egyszerű, vagy triviális dolog.

És íme itt a vi ereje! Ha a billentyűk hibásan definiáltak, akkor is teljes értékű szövegszerkesztőd van.
8X---
Ez úton megkövetlek, ha úgy éreznéd ms bérencnek tekintettelek. Inkább a jelenséget szerettem volna kidomborítani, mintsem személyeskedni.