( zeller | 2017. 04. 23., v – 10:58 )

>> Tehát azt mondod, hogy az ország harmadát pakoljuk tele szélkerekekkel meg napelemekkel...

>Nem, sem én, sem a tanulmány nem ezt mondja. Azt mondja, hogy a harmadán meg lehetne termelni az áramszükséglet kétszeresét, de a terv az, hogy a szükséglet harmadát termeljük meg. A terv szerint nálunk a legnagyobb megújuló a napenergia lenne.

Oké, csak az 1/18-ad részét...

>> Plusz csináljunk további gázturbinás csúcserőműveket.

> Ne, egyáltalán ne csináljunk ilyeneket!

És a nem fúj/nem süt időszakban miből lesz energia? Nyáron egy borulat elég tempósan képes szép nagy területeken lenullázni a napelemes termelést, ezzel a változási gyorsasággal meg csak gyors reagálású, csúcserőműnek tervezett megoldások képesek lépést tartani.

>> a Prédikálószék oldalába rittyentsünk egy bazi nagy tározós erőművet

> Ne rittyentsünk! Tárolás egyelőre nincs a tanulmányban, de elképzelhető, hogy lesznek hatékony, viszonylag környezetbarát tárolási lehetőségek.

Tehát nincs tárolós kapacitás, nincs a hirtelen változásokat követni képes (azaz a megújulókat apalerőművi termelésre alkalmassá tevő) komponens a tervben, "majd lesz valahogy" elven.

>> A rugalmas fogyasztókra majd akkor lehet alapozni, ha az ipari célú fogyasztás is olyan rugalmasan tud igazodni a széljáráshoz-napsütéshez, ahogy a nagyonzöldek elképzelik.

>Pontosan így van, ezért kellene a nagy pénzeket ezen programok támogatásába forgatni az atomerőmű építések helyett.
Az atomerőművekkel kvázi lemondunk ezen lehetőségekről.

A folyamatos ipari technológiák, automatizált gyártás pont nem ilyen - Józsi bá', a suszter, ha nem volt áram, akkor a sötétben nem varrta a cipellőt, de egy ütemezett gyártásban ez az irány nagyon nem vállalható. Gondolj bele: 10-30 percen belül leállítható/elindítható gyártósoroknak kellene ehhez épülni, annak minden technológiai részletével együtt. Olyasmi, ami hőt igényel, vagy gyorsan átalakuló komponenst (műanyag, festék, de az élelmiszerek feldolgozása is ide sorolható) tartalmaz kizárva.

>> Az a 10% biomassza is elég jelentős nagyságrendet képvisel, úgyhogy itt az, hogy 10% nem azt jelenti, hogy "elhanyagolható/majd lesz valahonnan"...

> Rosszul emlékeztem, csak kb. 5%-ban számol biomasszával és bármily meglepő jelenleg 7%-át adja most is a biomassza.
(Jelenleg 10% a megújulók aránya és annak 72%-a biomassza)

Azt tegyük hozzá, hogy ez a _jelenlegi_ energiafelhasználásra igaz, ha a várható növekedést is hozzászámolod, akkor a mostani 7%-nyi biomasszás termelőkapacitások szinten tartásával 5% alá esik az arányuk, ergo a 10%-hoz a jelenlegit minimum meg kellene duplázni - na ez az, ami nem biztos, hogy menni fog.

Azt kéne megérteni, hogy _alaperőművi_ jellegű termelésre, azaz 7x24 órában, garantált x GW megtermelésére a nap, a szél, mint forrás önmagában alkalmatlan. Azt a volatilitást, amit a termelésük mutat, a fogyasztás korlátozásával _sem_ tudod lekövetni, csak gyors reagálású termelők beépítésével oldható meg a termelés ingadozásának a fogyasztáshoz igazítása. Ez a gyors reagálású termelőkapacitás vagy hagyományos "csúcserőmű" jellegű blokk (hőn tartott, szinkron fordulatszámon járatott, célszerűen gázturbiunás erőmű), vagy SZET (szivattyús tározós erőmű). Ha ezekre ad a megújulópárti oldal értelmes, kellően magas rendelkezésre állású és kapacitású alternatívát, akkor lehet jelentősen növelni a nap és szélenergia általános célú felhasználását - akár alaperőművi kapacitások kiváltására is. Amíg ilyet nem tudnak felmutatni, addig sajnos ezeket is bele kell számolni a tervekbe, javaslatokba - viszont ezzel "ugrik" a teljes rendszer "zöld" mivolta.