3) A magyar árakhoz képest meg még sokkal rosszabb az arány, de az átlaghoz nézve nem sok változás történt.
> 5) Magyarország 2/3-a alkalmatlan szélerőmű telepítésére.
Az 1/3-a viszont elég a hazai energiamennyiség duplájának megtermelésére.
> A másik oldal, hogy ha adott pillanatban nagyon fúj a szél és a Nap is ezerrel süt, akkor előállhat olyan helyzet, hogy exportálni kell (a linkelt tanulmányban jelzik is az exportot). Na, de, ha nálunk túltermelés van, mi a garancia arra, hogy máshol nincs? Azaz mindenki exportálni akar.
Egyrészről itt természetesen hatalmas hálózatfejlesztésekre van szükség, tehát, ha egy ország túltermel, akkor más országok képesek legyenek azt felhasználni.
Másrészről, ha a szél, napenergia eloszlása kellően nagy területet lefed (egész EU-ban kellene gondolkodni), akkor napok, hetek telnek el, amikor az egyik termel, a másik pedig nem, így jól kiegyenlítik egymást, harmadrészt a tárolásról még szó sem esett.
Negyedrészt, alapozni kell a rugalmas fogyasztókra. Ők egy napon belül rugalmasan tudják a megújulók termeléséhez igazítani áramfelvételüket. Ilyen szereplők lehetnek például nagy ipari fagyasztók, ipari vagy lakossági hőszivattyúk, vagy akár okos háztartások eszközei, pl. mosógépek. Emellett az elektromos autók egy része is okosan tölt. Így tudjuk elérni, hogy inkább a megújulók termelése idején legyen nagyobb a fogyasztás, és máskor kisebb.
> Honnan a fenéből lesz annyi biogáz, biomassza?
10% van tervezve összesen, tehát nincs hatalmas betervezve.