Erre itt még válaszolok, de úgy látom, hogy nem sok értelme van sajnos.
> Bocs, Te atompárti forgatókönyvnek véled azt, ami fosszilissal bővít atom helyett, csak mert valaki az ATOM nevet adta neki?
Az egy olyan mesterséges szcenárió, amihez viszonyítani akar az anyag. Különben miért nem a meglévő, valóban atompárti forgatókönyvet használja...?
Ismét nem tudom ezt honnan veszed.
elsősorban a magyar Energiastratégia (NFM 2011), illetve a MAVIR előrejelzését (MAVIR 2014)
képezzük le minél pontosabban az ATOM forgatókönyvben.
az ATOM forgatókönyv 4400 MW nukleáris kapacitást tartalmaz, hiszen ekkor a tervek szerint Paks I (2000 MW) és Paks II (2400 MW) párhuzamosan működnek
ATOM forgatókönyv mindössze 2400 MW-nyi nukleáris kapacitást feltételez a magyar energiaszektorban
2050-ben.
Remélem nem a Paks II-őt hiszed fosszilisnek!
> "Ki lehet ragadni egy-két költséget és olyan, mintha tényleg rosszabb lenne." Tied a pálya: miben jobb?
Ott van leírva, csak végig kellene olvasnod, amit írtam.
Te két költség összegét vetted, a felmerülő öt költség helyett. Leírtam, hogy itt van a csúsztatásod.
> A KÖZTES-A CO2 megtakarítása az ATOM szcenárióhoz képest 6%
vs
> "Hosszútávon kevesebb CO2 kibocsátás." - Már megbeszéltük: KÖZTES-A esetén nem.
A 6% megtakarítás az nem kevesebb?
> Ez az _egyetlen_ előnye. Vagyis, hogy nem atom. :D
Nem ez az egyetlen, de a leglényegesebb előnye a legrosszabb esetben!
> Most, hogy eljutottunk idáig: érdemben kívánsz reagálni az első, ZÖLD szcenárióval kapcsolatos észrevételeimre?
Már reagáltam rá, csak nem nagyon olvasod el.
> Nos, az enyhén növekvő TPES-t ez a tanulmány az ATOM forgatókönyvben ezt el is ismeri.
Azonban a ZÖLD forgatókönyvben azzal számol, hogy a 2010-es 190TWh-ról 2050-re 110TWh-ra csökken a TPES.
A különböző szektorokra meg van határozva, hogyan és miként (milyen programokkal) lehet energetikai szempontból korszerűsíteni és ki van számolva, hogy ezek milyen megtakarítással járnának. Ezek mind reális, megvalósítható programok.
> De itt nem áll le a ZÖLD forgatókönyv. Ha a mélyére nézünk, az atomot döntő részben a kiszámíthatatlan nap- és szélenergiával pótolja.
Minél nagyobb területen oszlik el a szél- és napenergia hasznosítása, annál kiegyenlítettebb lesz a termelés, egyik helyen épp nem süt, fúj, egy másikon meg éppen akkor.
A ZÖLD forgatókönyv lehetőségei azonban kihívásokkal is járnak. Például az elosztó és átviteli hálózatok bővítésére, fejlesztésére lesz szükség, hogy képes legyen nagy mennyiségben befogadni az időjárásfüggő megújulók fluktuáló áramtermelését. Ugyanakkor a költségek jelentős része a választott
fejlődési úttól független, hiszen a hálózatbővítések nagy része már be van tervezve, azokra mindenképpen szükség lesz az EU energia uniós törekvései, az európai villamosenergia-piacok és -rendszerek integrációja kapcsán, és egy kis és fosszilis nyersanyagokban szegény ország számára különösen fontos, hogy minél szervesebben beilleszkedjen az európai energiagazdaság szerkezetébe.
Olyan apróságokról is elfelejtkeztek a megújulók elleni fröcsögésben, hogy nem kizárólag nap, szél, geotermikus, biomassza, ... erőművek lennének, hanem ezek keveréke, kiegészülve a földgáz, szén, olaj, ... erőművekkel, hasonlóan, mint most, ahogy van az atom mellett. A tanulmány szerint ezekből ráadásul sokkal kevesebb kellene, mint atom esetén.
Pl., hogy a fentieket jobban megértsd. Tegyük fel, hogy a szélenergia és a napenergia egy évben összesen annyi, mint az atomenergia. Ha kellően fúj a szél és süt a nap, akkor nem kell semmi más erőműnek sem mennie, az esetleges felesleget exportálhatjuk. Ha valamelyikből kevesebb van, akkor lehet pótolni biomasszával, földgázzal, szénnel, importtal, ahogy most is pótolják az atomot. Összességében egy évben kb. ugyanannyi biomasszára és fosszilis energiára lesz szükség nap és szél esetén, mint atom esetén.