( SchTamas | 2017. 04. 04., k – 05:48 )

Ezért nem is válaszoltam neki. Egyszerűen nem érti, hogy mit jelent a könnyen szabályozhatóság. A hagyományos erőműtípusok könnyen szabályozhatók, az alternatívok meg olyanok, amikhez alkalmazkodni kell a fogyasztással. Persze rögtön jött valami sötétzöld azzal, hogy "de hát a szélerőműveket akkor állítom le, amikor akarom! Kifordítom a lapátot és áll is!"

Csakhogy a szabályozhatóság nem egyirányú szabályozást jelent ám! Amikor energiaéhség lép fel, akkor csúcsra tudják járatni az összes hagyományos erőművet...de mit kezdenek a szélerőművel? Közmunkások odaállnak és tüfővel felpörgetik? Vagy Kósa beszédeket olvasnak fel a napcelláknak, s lőn világosság? :D

Nehéz hibát találni a megállapításaiban, persze lehet, ha torzitós szemüvegben olvassuk.

Kulcsmondat: "...az időjárásfüggő energiaforrásokra nem lehet stabilan alapozni, hiszen termelésük nemcsak percről percre, óráról órára, de évről évre is drasztikusan változik. Ugyanakkor a fogyasztói igényeket minden időpillanatban tudni kell kielégíteni!"

A megújulók legnagyobb baja a hektikusság, míg a fogyasztási görbe viszonylag egyenletesen változik, ezek termelőkapacitása szélső értékek között ingadozik, akár órákon belül. Szabályozhatatlanul. Tehát ha nincs szél, hiába vannak a fogyasztók bekapcsolva, ismétlem, nem tudják felpörgetni a szélkerekeket. Ilyenkor begyújtják a gáz- és szénerőműveket, esetleg kijjebb húzzák a fékező rudakat az atomerőművekben és szépen lekövetik a változást. Nyilván lejtmenetben a szélerőmű is szabályozható. Ugyanakkor a fogyasztási görbe olyan, hogy nem csak lejtmenet van, hanem emelkedik is...ott csak zölden lehet nézni az álló szélkereket és éjszaka még a napcellákat is bíztathatjuk, de semmi nem fog történni.

A németek ráléptek egy útra, aminek az elején járnak. Talán várjuk meg, hogy az az út hová vezet és amíg ez ki nem derül, addig a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el. A német gazdaság/gazdagság ki tudja heverni egy esetleges évtizedes tévút következményeit. A magyar nem. Az amerikaiak is ész nélkül kezdték engedélyezni a kiserőműveket, napkollektor még a kutyaházra is, ráadásul ott a hálózatra visszatermelő verzió volt a népszerű. Nagyon hamar megtapasztalták azt a jelenséget, amit a villamos elosztó hálózatokon menetrendi problémának hívnak és aminek katasztrofális következményei tudnak lenni. A másodlagos, gazdasági következményekről most ne is essék szó. Mivel ez a kísérlet, amit a németek most elkezdtek, évtizedes mutatvány vagy akár hosszabb is lehet, tényleg várjuk ki a végét. Addig pedig egy stabilan termelő atomerőmű biztosítani tudja az ország energiaigényét. Ráadásul paks i. ideje hamar le fog járni...ekkor a termelő kapacitásunk 40%-a áll meg majd. Butaság lenne tehát fejjel rohanni a falnak.