( hajbazer | 2017. 03. 30., cs – 09:44 )

Válasz -> ( manfreed | 2017. március 30., csütörtök - 8:37 )

Tehát nem csak azt mondod, hogy az ember ne használjon új számítógépet, ne használjon új monitort sem? Vakítsam magam egy CRT monitorral esetleg?

Nem ezt mondtam. Hanem hogy egy P3-ashoz nyilván nem használsz Full HD monitort, ha nem tudsz rajta Full HD filmet nézni. Általában egy SD monitor megfelel a célnak. Akár LCD, akár CRT. Persze ezt mindenki döntse el maga. Megjegyzem, a CRT-nek van néhány előnye az LCD-vel szemben.

  • Nincs pixelhiba és az elvi lehetősége is ki van zárva.
  • A képernyő reszponzivitása a frissítési frekvenciából egyenesen következik. Tehát egy 120 Hz-es CRT-n 0,0083 másodperc (8,3 ms) múlva már látod a tartalmat. Az LCD-k csak az emúlt 3 évben jutottak el erre a szintre. (És itt most nem érdekel a marketing-idealista UX-esek nagy felfedezése, hogy 100 ms alatt az ember nem fogja fel a késleltetést. Marhára de felfogja, csak az átlagbirka felhasználóknak, akik a hatékony munkavégzés érzését távolról sem ismerik, nem feltűnő.)
  • Olcsóbb. :) Persze ez csak az LCD-lobbinak köszönhető népszerűtlenség miatt. :P Egyébként a gyártása és a szállítása valószínűleg drágább.
  • Natívan, hardveresen oldja meg a felbontások közötti váltást, nincs átméretezés, stretching, kicsi kép, meg pixeles végeredmény, ha mered kisebb/nagyobb felbontáson használni az optimálisnál.
  • Színhűsége nagyságrendekkel jobb.
  • Sokkal szélesebb betekintési szög.
  • Ellenállóbb, strapabíróbb. Nem fog betörni az üveg, ha idegességedben beboxolod.
  • Nagyságrendekkel jobb élmény egy normális frissítési frekvenciára (75-100-120 Hz) beállított CRT-t bámulni, mint egy olyan LED-es háttérvilágítású LCD-t, aminek hardvergyártóék PWM-mel oldották meg a fényerőszabályozását. Szóval ha nem akarod, hogy kisüsse a szemed a magas fényerő, akkor majd jól kifolyatja a PWM. Tipikus esete annak, amikor egy gyártó filléreken szeretne spórolni és magasról köp arra, hogy a legyártott kijelzőket emberek, emberi szemmel fogják nézni. Ami pedig a világ szégyene, hogy felső kategóriás, üzleti laptopban, pl. Dell E6410-től egészen E6440-ig, és a Lenovo T410-től felfelé is az Intel/Dell/Lenovo lusta volt egy büdös integer-t feljebb vinni, hogy ne folyassa ki a szemét az ügyfeleinek. Helyette másnak kellett elvégeznie az ő dolgukat és PWM control driver hákot írni hozzá.

Annyira nem, hogy a tabletemen is látszik a különbség HD és SD közt, pedig a felbontása csupán 1024x768.

Csakhogy én nem azt mondtam, hogy nem látszik a különbség. Hanem azt, hogy nem látszik nagyságrendi különbség, és hogy az igazi élményt a nagyképernyős Full HD TV adja meg és nem a tablet, meg nem a monitor. Alapvetően egy monitor és egy tablet nem arra való, hogy Full HD filmekkel élvezkedj rajta. Erre a nagyképernyős tévé való.

Úgy sejtem (lehet rosszul) hogy nagyobb érdekek vannak az olaj piacon, amik mondjuk akadályoznák az elektromos autók elterjedését, mint amilyen érdekek akadályoznák (akadályozták) a hajtógázas spray-k káros összetevőinek a betiltását.

Ebben nem tévedsz. De itt két nagyságrendileg eltérő piacot akarsz összehasonlítani. Egy hajtógázas spray nem kerül sem annyiba, mint egy autó, sem annyiba, mint egy tankolás. Viszont ettől még van benne elég nagy biznisz, mert legalább annyian fújják magukat sziszegő szappannal, mint ahányan kocsiba ülnek, meg tankolnak. Csak nem a világ egyik legnagyobb biznisze, mint az olaj vagy az IT. Ha holnap betiltanák - a még mindig nem újrahasznosítható - flakonos dezodorokat, hidd el, lenne bőven aki Brüsszelt kiáltva hisztériázna, mind fogyasztói birka, mind eladói oldalról. A CFC-k esetében sikerült előbb összefognia a kormányoknak és a nagyhatalmaknak, mintsem az akkori nagyvállalatok körbeaknázták volna őket a lobbijaikkal. Ettől függetlenül, a CFC használata és betiltása egy jó klasszikus (pozitív) példa, aminek segítségével le lehet vezetni az összes, közérdeket sértő, de egyéni érdekek síkján (rövid távon) nem jelentősen érezhető problémát:

  • Kocsiba ülök, mert nincs kedvem gyalogolni/buszozni, de nem az én CO2-mtől lesz klímaváltozás.
  • Liftezek, mert nincs kedvem lépcsőzni, de nem az én liftezésemtől lesz klímaváltozás.
  • Légkondizgatok, mert nincs kedvem megsülni, de nem az én légkondizgatásomtól lesz...
  • Kétévente veszek új gépet, de nem az én elektronikai hulladékomtól lesznek tele a szeméttelepek.
  • Nem optimalizálom a szoftverem, de nem az én bloat kódomtól lesz lassú az egész.

Elég annyi, hogy ezt egy megfelelő számú, kritikus tömeg (mondjuk mint most a 90%) így gondolja és máris készen áll a katasztrófa. Ahogy a freon esetében is készen állt az ózonlyuk. Nem szeretnék sokat most világmegváltással offolni, csak annyit akartam éreztetni, hogy nem elég a nagy tudatosság az emberek - tehát a fogyasztói birka réteg - részéről, mert ők nem lesznek tudatosak, ahogy eddig sem voltak azok. Ha azok lettek volna, akkor a fent reflektált problémák nem léteznének és a CFC-t se kellett volna betiltani, mert megoldotta volna a piac. Ezért van szükség a hardver- és szoftvergyártók megregulázására.

nem gondolnám, hogy nincs valamekkora befolyása az olajiparnak erre

Én sem gondolnám. Sőt. Elon Musk sem gondolná.