( _Franko_ | 2016. 07. 21., cs – 22:51 )

"Nem az a bajom, hogy vonják a nyugdfíj járulékot. Az helyes."

Szerintem nem helyes.

"A gondom az, hogy egy véleményem szerint állami feladatot magán kézbe adtak, ahol nem az ügyfél érdeke volt a szempont, hanem a profit, így aztán hogy, s hogy nem, igen magasak lettek a működési költségek."

Miért lenne állami feladat? Mitől jobb a szovjet felosztó-kirovó modell, mint a nyugat-európai tőkefedezeti? Kis hazánkban kétszer államosították a remekül működő nyugdíjpénztárakat, egyszer a kommunisták az ötvenes években, másodszor a Fidesz kormány. Egy tőről fakadnak.

"Én nem akartam magán nyugdíjpénztári tag lenni, mégis kellett."

Én nem akartam állami nyugdíjnál tag lenni, mégis kellett.

"Nem én szartam le a nyugdíjas éveimet, hanem a biztosító élt vissza azzal, hogy kötelezően szerződnöm kellett. Különben a megjegyzésed épp olyan szemforgató, mintha arról beszélnél, miért nem váltok mobil szolgáltatót, ha valami bajom van az egyikkel. Mivel ezek a szolgáltatások beruházás igényesek, Géza bácsi a szomszédból nem tud mobil szolgáltatóvá válni, de amúgy nyugdíj biztosítási vállalkozást sem indíthat."

Hát ez nem igaz. Volt vagy ötven pénztár... egészen kicsi közösségi pénztárak is.

"Ebből viszont az következik, hogy a szolgáltatóknak azonosak az érdekeik, a szempontjaik, és azonos módon húzzák le az embereket. Nagyjából egy lehetőség van, nem szerződni velük, s remeteként élni a hegyen a mókusok és medvék között."

Én ugyanezt látom az állami pazarló működéssel. Elbasznak ide 250 milliárdot, oda 50 milliárdot, amoda 80 milliárdot, emide 400 milliárdot. Csak Matolcsy egyedül annyi pénzt varázsolt át magánpénzzé közpénzből, amennyiből egy évszázadon át működtek volna a nyugdíjpénztárak öt százalékos költségszinten. Téged ez egyáltalán nem zavar?