Szerintem nem az a lényeg, amit kiemeltél, hanem ez:
So, today, we're building disposable systems, without any consideration to future products, because when the time will come, we'll pick the next trendy SoC. No need to have what makes an architecture: a vision towards the future allowing different hardware generations to share hardware and software; a design allowing today's software to be able to run on tomorrow's hardware as long as the changes are not too drastic; consistency in choices of busses, key chips, address maps; a real firmware, not something utterly disgusting as EFI which can't even compete with > 20 years old Open Firmware (IEEE 1275); and reliably enumerable busses. No, sir, we'll take today's latest SoC, wire a few extra devices wherever we can find some hole in the address map, put a castrated u-boot on it, and today's stable Linux tree, and here you go, here's your ``platform''. And people cheer.
És ezzel teljesen együtt tudok érezni. Az már más kérdés, hogy ez mennyiben probléma, és mennyiben a dolgok "természetes" folyása. A Microsoft ugyanezt próbálta a Vallat által is felemlegetett boldog 90-es években, a "Designed for Microsoft Windows" kampánnyal. Hogy ne a hardver és a firmware legyen a platform, hanem az OS. Végül ironikus módon ez a Linuxnak sikerült, többek között pont a szabadsága és a decentralizáltsága okán... Így nyilván mindenki más aki olyan szabad szoftver mellett tette le a voksát ami nem a Linux, hátrányban van, valamint aki lemarad, kimarad... És aki kimarad az minden más OS a Linux mellett. Mert ugyan nincs rajta logó, de gyakorlatilag minden hardver "Designed for Linux". A hardver kompatibilitás és a firmware pedig lényegtelen, utóbbi az emberek 99,999%-nak ugyis csak arra kell h. behúzza a kernelt, onnantól jobb ha nincs útban.
-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-