( answ | 2015. 05. 22., p – 19:45 )

Azért ez kicsit más a valóságban.

Volt egy cigány ismerősünk (nevezzük Jánosnak), építkezési vállalkozó. Csak később tudtuk meg, hogy gyilkosságért körözték és itt bujkált (az már megint egy más kérdés, hogy mennyire torz a magyar igazságszolgáltatás, erről is lehetne a jó történetet írni). Szóval jóban voltunk a családdal és sokat voltam náluk, meghívtak ebédelni, stb.. Egyszer tartoztak nekünk nem kevés pénzzel, egy nagyobb cég, aki a tipikus lehúzunk minden alvállalkozót játszotta (kb 150 millió volt végül a cég tartozása az alvállalkozók felé), majd eltűntek. Mindent kimentett a tulajdonos a cégből, a maradék árut (például a gépeket, amiket mi szállítottunk pedig biztonsági céggel védette, amíg eladta, hogy ne lehessen visszavenni). Elpanaszoltuk egyszer Jánosnak, hogy hogy megszívattak bennünket, csődközelbe kerültünk. Azt mondta hogy ne aggódjunk segít, vannak emberei, csak mondjuk meg ki az. Megmondtuk a nevét, erre lefagyott a mosoly az arcáról. Na vele nem tud segíteni, egyszer neki is tartozott és a csávó ukránokkal (géppisztolyos zsoldosok) jött a találkozóra.

Tanulság: mindig van erősebb kutya