A matematika leíró nyelve nem egyértelmű. Országonként, kultúránként, tankönvenyként, tanáronként, szituációnként, programozási nyelvenként eltérő lehet.
Amerikában az 1-est kézírással pálcikaként írják, és a 7-esük kísértetiesen hasonlít a mi 1-esünkre. Ha a 7-est áthúzod középen vízszintesen, azt ők már nem ismerik fel.
Mi tanultunk olyat (is) általánosban, hogy az unáris mínusz (amiről ezt a téma szól) az a kivonás helyett egy rövidebb és magasabban lévő, szinte alig észrevehető vonalka.
Ott van a "/", ami sok esetben valós osztást, sok esetben pedig egész osztást jelent. Negatív számból indulva ki megintcsak eltérnek a programnyelvek abban hogy merre kerekít, illetve a modulus (%) negatív vagy pozitív lesz.
Aztán ott van a híres-hírhedt 6÷2(1+2) esete: http://www.mathmagical.co.uk/Mathematics/CalcPuz.html
A természetes számok halmazába hol beleértik a 0-t, hol nem.
A négyzetgyökvonás eredménye legfeljebb egy szám – egészen addig, amíg ki nem lépünk a komplexek körébe, akkor hirtelen már egy történetesen pozitív valósra sikeredett számnak is két négyzetgyöke lesz.
Tizedespont–tizedesvessző. Ezresenként elválasztó karakter. Végtelen ismétlődő tizedesjegy(ek) jelölése. Oly sok variáció van rájuk!
Satöbbi, satöbbi, satöbbi...
A jelen szituáció is csak egy a sok ilyen közül. Nincs itt semmi látnivaló kérem, haladjanak tovább!