( hrgy84 | 2014. 11. 02., v – 00:44 )

Szerintem a dolog nem fekete es feher, mindket tenyezo szerepet jatszik a problemaban. A bereket sujto magas adoterhek miatt a munkaltatok egyaltalan nem erdekeltek abban, hogy tobb dolgozot foglalkoztassanak, raadasul az altalad emlitett faktorok mellett ugyanezek az adoterhek miatt tendalnak a munkaltatok az olcsobb munkaero foglalkoztatasa fele - meg akar annak aran is, hogy ezaltal csokken az elvegzett munka minosege.

A napi 4 ora csak resze a megoldasnak. Amikor folyamatosan azzal vannak tele a hirek, hogy cegek mennek el es bocsatjak el alkalmazottaikat, aruhazak, uzemek es gyarak zarnak be sorra, akkor mar az is elorelepes lenne, ha ehelyett azzal lennenek tele a hirek, hogy uzemek es gyarak nyilnak sorra. Ehhez viszont stabil jogi kornyezet kellene, a cegalapitast tamogato hozzaallas, es kedvezmenyes adozas a frissen alapulo cegeknek. Valamint csokkentett berkoltsegek. Ez az elso szint. Ez a mostani munkanelkuliek 20-25%-at biztosan felszivna. A kovetkezo szint az, amit te mondasz, fokozatosan csokkenteni a foglalkoztatas idejet, cserebe osztonozni a cegeket a meg tobb munkavallalo foglalkoztatasara, fejleszteni a szolgaltatasi szektort. Amihez fejleszteni es korszerusiteni kellene az oktatast is, magasabb minosegu tudasatadasnak kellene tortennie, az igenyeknek megfeleloen. Szoval ez egy sokkomponensu problema.

Viszont sajnos nem letezo cegek sosem fognak senkit foglalkoztatni.
--
Ki oda vágyik, hol száll a galamb, elszalasztja a kincset itt alant:


()=() 
('Y') Blog | @hron84
C . C Üzemeltető macik
()_()