( Zahy | 2014. 10. 22., sze – 16:23 )

Szerintem te sem vagy épp naprakész értelmezésben.

Megfelelő-e a runlevel?
A runlevele egy, a *rendszergazda* által kiválasztott/beállítot érték. Az hogy gyártók, terjesztők szeretnek valamiféle *nekik* szimpatiklus logikát beleerőltetni, az egy dolog. A bind (ha már ő volt a példa), röhögve fut a runlevel fogalmat nem ismerő OS-eken (ugye, BSD) - azaz neki nem dolga azt ellenőrizni (főleg, hogy tőle teljesen független valami). Sőt, ha valakinek kedve van, bármikor átkonfigurálhatja úgy a rendszerét, hogy a runlevel-ek egymástól teljesen független állapotnak látszódjanak (merthogy azok), nem pedig ilyen "fölfele haladok több minden lesz, lefele megyek, kevesebb minden lesz" - ahogy jelenleg kb mindenki konfigurálja.

Van-e mountolva szükséges adat?
Ez már önmagában rossz megfogalmaás, de e fölött átsiklunk. Milyen mountolást kéne a bind-nak lekérdezni? A / meglétét? A /var meglétét? A chrootolt /var/spool/bind meglétét? Nem. (Ugye pl. linux terjesztések hülye szokása, hogy össz vissz 2 FS van, a root meg a boot.) A bind feladat max annyi, hogy azt ellenőrizze, hogy a szükséges vackai elérhetők-e.

De hajlandó vagyok az ellenvéleményeket meghallgatni és mérlegelni őket. Ezek itt fent nem azok.