Elnézést azoktól, akik ezt az inget magukra veszik, nem rosszindulatból írom, hanem azért, mert szerintem máshogy kell ezt nézni.
Majd' mindenki leírta, hogy ez milyen drága gép, mennyire nem éri meg, stb. Ugyanis mindenki úgy tekint rá (szerintem főleg az Ubuntu felemlegetése miatt), mint egy újabb Linux alá való vasra, ami jó drága. Annak valóban drága.
Én úgy gondolom, hogy ez nagyon nem így van. Az IBM azért csinálja mindezt (mármint, hogy más is építhet Power processzoros gépet), hogy a platform szélesebb körben elterjedhessen, kelendőbb legyen maga a CPU (ami a fejlesztési-gyártási költségek megtérülésére lesz jó hatással) és nagyobb piacot teremtsen a saját megvalósítások számára. Gondolják ezt az által, hogy a többi gyártó - az IBM drága szoftverei/szolgáltatásai nélkül, - egymással versenyezve "olcsón" adja a vasakat (pl. a Tyan HW gyártó, tuti nem tesz majd mellé 10x értékű szolgáltatási csomagot), majd mikor megtetszik a potenciális kuncsaftoknak, akkor a megfelelően nagy kiépítést megveszik az IBM-től.
Aki jelenleg nem Power felhasználó, az a magas ár miatt nem is próbálja ki. De most lehetősége nyílik rá az olcsóbb gépek által. Ha bejön az adott környezetben, akkor meg mehet az IBM-hez a nagy teljesítményért és a szolgáltatásokért, mert már nem zsákba macskáért fizet. Céges szinten (nem magyar, nemzetközi) nem olyan nagy pénz pár ezer dollárt teszt-rendszerre szánni.
Ezen felül, hogy a potenciális kuncsaftok egy olcsó gépen kipróbálhatják, hogy milyen is Power alapon az élet, a fejlesztők is kapnak egy lehetőséget, hogy ne az IBM-től vegyenek méregdrága vasat a leendő fejlesztésre, hanem mástól, olcsóbban. Aztán az ügyfél majd megveszi az IBM-től az erős kiépítést, amire a fejlesztő eladja az olcsó utángyártott Power gépen fejlesztett szoftverét. Az IBM-nek mainframe vonalon is volt ilyen terméke anno, ami önmagában, teljesítményéhez képest rettentő drága volt, de a legkisebb kiépítésű mainframe géphez képest bagatell összegbe került. Így aki nem a teljesítményre vágyott, hanem a kompatibilitásra (java részt fejlesztők), előszeretettel vették. Most annyi a különbség, hogy nem ők állítják elő az olcsó belépő modellt...
Ezen felül nagyon nem utolsó szempont, hogy valójában mennyi mag ad le mekkora teljesítményt, mert ahogy sokan megjegyezték: valóban lehet olcsóbban venni 1000 Xeon magot, de utána az 1000 magra a szoftver licencet ki kell fizetni... Így nem hátrány, ha ugyan akkora teljesítményt 500 mag ad le, mert fele lesz a licencdíj...
Mondok az egészre egy másik példát, amit senki sem így nézett anno, pedig nagyjából ugyan erről volt szó: az IBM kitalálta a PC-t, és rövidesen mindenki gyártotta. Az IBM-nek végül is jó lett, mert megtetszett a népeknek az olcsó utángyártottakat kipróbálva, és ha komoly minőséget és szolgáltatást kívántak meg, akkor megvették a Nagy Kéktől. Bejött nekik az elv, sok-sok évig elég szépen ment a desktop üzletág, ami önállóan sohasem nőtt volna akkorára, mert a drága eredeti IBM gépeket sokkal kevesebben vették volna meg kipróbálni.