( uid_4656 | 2014. 10. 08., sze – 16:59 )

Miért jó ezt a forknyilvántartó funkciót minden forkoló programba külön-külön belefejleszteni? Nem lenne jobb, ha erről gondoskodna a rendszer és a programokban külön-külön nem kéne? Szerintem jobb lenne. És mások szerint is, ezért is tudja pl. a systemd (de más hasonló megoldás is van) egy CGroup-ba tenni az összetartozó processzeket, és a CGroup alapján kinyírni őket (már ha kell):

[root@oops ~]# systemctl status postfix
...
CGroup: /system.slice/postfix.service
├─ 2503 /usr/libexec/postfix/master -w
├─ 2561 qmgr -l -t unix -u
└─18791 pickup -l -t unix -u
...

(Ezzel analóg egyébként az a nézet is, aminek alapján bizonyos emberek szent és sérthetetlen alapegységnek tartják az 1 db számítógépet. Pedig valójában 1 db számítógépnek semmilyen jelentősége sincs, az általa biztosított szolgáltatás(ok)nak van jelentősége. Másképpen érdemes gondolkodni. Lásd még a kérdés, hogy mi az a "server" - egy darab vas, amibe bele lehet rúgni, vagy valami, ami szolgáltatást nyújt?)