A függőségek kezelése egyszerű: kétjegyű számokat 6-7 éves gyerek is képes nagyság szerint sorba rakni. Ha a mütyürke függ a tütymütytől, akkor a tütymüty-öt indító S##tütymüty névben a szám legyen kisebb, mint az S##mütyürke névben. A sorrend egy darab "ls" parancs kiadásával ellenőrizhető. Ha neked a sysvinit "Frankenstein szörnye", akkor mi a véleményed a BSD-s initről?
Elég sok esetben kellett "helyi sajátosságokat" feltérképezve komolyabb rendszereket vizsgálgatnom - nem kellett hozzá rettenet sok idő, hogy átlássam, mit, hogyan raktak össze - igaz ehhez pontosan ismerni kell az init működését. Sajnos nagyon sok linux-only emberke esetén ez az ismeret nem,hogy hiányos, egész egyszerűen nincs meg - lásd "init script hazudja a pofámba, hogy...". Aki ilyet elkövet, az lusta, trehány, alkalmatlan arra, hogy a "service foo status" avagy a "/etc/init.d/foo status" parancs kiadásakor lefutó kódot elkövesse. Ugyan olyan trehány, mint aki egyenlőségjelet tesz a "pingre válaszol" és a "működik a szerver" között.