( SzBlackY | 2014. 10. 08., sze – 09:00 )

azonban amikor mar egy ntp-client-et is beletolnak a rendszer egyik legalapvetobb process-ebe

Nem a PID1-ben fut, egyszerű service-ként, mint random NTPd.

az ntp csak egy pelda volt. de mi koze az init-nek (systemd-nek) a halozathoz?

LSB-ben is van: http://refspecs.linuxfoundation.org/LSB_3.1.0/LSB-Core-generic/LSB-Core…
És pl. az, hogy ha egy service-t beállítasz, hogy egy interface-n figyeljen, akkor nem árt, ha már él az az interface, amikor próbál bind-olni rá (EADDRNOTAVAIL).

hanem az is hogy _jol_ mukodjon. ... minel egyszerubb valami annal kevesebb hiba fordul elo benne

Akkor neked ideális a systemd: a SysV init elve, hogy ő nem csinál semmit, az init scriptekre bíz mindent: vagyis a bonyolultságot "kitolja" egy réteggel kívülre, ezzel rengeteg kód duplikációt, baromi hosszú shell scripteket készítve. Egy dolgot csinál (ELINDÍTJA a szolgáltatásokat), de azt nem jól.
A systemd (és itt most nem az ernyőprojektről, hanem a szolgáltatáskezelőről beszélek csak) fogja ezt a bonyolultságot, egy helyen implementálja - egy dolgot csinál (MENEDZSELI a szolgáltatások), [nemírokvéleményt].

egyszer idot kell tolteni vele, hogy osszedrotozzam a 'frankeinsteint'?

Neked egyszer időt kell töltened vele, aztán ha ott hagyod a céget, akkor az utódod odamegy, és az első pár hétben azt próbálja majd megfejteni, hogy mi hogyan függ össze (lehet csak annyi lesz, hogy elolvassa a dokumentációt, amit ott hagysz, lehet, hogy könyékig fog a scriptekben turkálni, csak hogy megértse a működését). A systemd technikailag nem veszi el ennek a lehetőségét (simán használhatsz "tiszta" init scripteket, vagy unit fájlokat, amik scripteket indítanak), csak egy standard eszközkészletet is ad mellé.

Rövid off-topic történet a napokból: a napokban írtam egy cuccot, webdav-on fájlfeltöltés, egy backgroudn service értesítést kap minden fájlról, aztán leindexeli. Szokásos fájlokra az indexelés tovább tart, mint a feltöltés, úgyhogy szépen queue-ba kerülnek az elemek, aztán egyesével kerülnek feldolgozásra - ami több, mint egy magot simán képes megenni [néhány része több szálon fut, a többi egyszálú]. Egy két magos VM-en emiatt a webdav sebessége visszaesett, mert nem kapott elég CPU időt az apache. Egy magra átlőve az indexelőt, szépen működik; SysV init-tel az init scriptbe be kellett volna tennem egy taskset hívást az init scriptbe, így más környezetben (ahol több mag is van) visszafogott teljesítménnyel futott volna. systemd-vel egy kiegészítő konfigfájlban (vagyis nem adtam erre default-ot!) egy CPUAffinity és meg van oldva - így a "végfelhasználó" nincs rákényszerítve, hogy használja, viszont egy ilyen bekezdésben ezt dokumentálom, és ha akarja, használja.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)