( balagesz | 2014. 09. 28., v – 13:51 )

A paddle természetesen szükséges; a benne levő hardver maga az interfész. Nem csak egy sima csatlakozó átalakítás. (A soros porthoz tartozó elektronika alapból be van építve a gépbe, de az 1551 által használt TCBM busz nincs kiépítve, azt valósítja meg a paddle.)

A gép és a meghajtó közötti kommunikáció "lekövethető", de ez azokon a vezetékeken "látszik", ami a paddle meg a meghajtó között van. Emiatt ez nem hagyható ki a történetből.

Gyártani? Hány darab kellene belőle? 100? :) (Az ilyen drótozgatásos történet jó móka, de annyi vele a munka, hogy ezt másnak eszembe se jutna bevállalni, nincs az a pénz... :) ) Az eredeti hogy tudott "elveszni"? Összeszerelt állapotban egyik oldalon sincs bonthatóra kialakítva a kábelezés. Amúgy itt találsz még információt a működésről, magában a paddle-ben nincs semmi ördöngösség, ha csak az nem, hogy az egyik IC nem szerezhető be. (A másik se, de arra van megoldás.) Azt ki lehet váltani egy CPLD-vel (mint itt), de ha most kellene ilyet terveznem, nem tudom mit használnák fel hozzá. (Az itt használt típust sem gyártják már, hurrá... :-| )

Szerk.: Egyébként mi a cél? "Csak működjön", vagy a teljes kompatibilitás is fontos? Az eredeti felállásban csak a 8 adatvonal iránya változik adatátvitel közben, ott is egyszerre mind. A többi vonal iránya fix, így az adatirány-regisztereket nem szükségszerű implementálni, az adathoz meg elég egy bit. Úgy az eredeti KERNAL rutinok már tudják használni a meghajtót, de hogy a "lelkes amatőr kóderek" milyen módon használták a hardvert, az jó kérdés. Ehhez elég lehet "pár" tároló / meghajtó IC, nem kell szükségszerűen (bármilyen) PLD. Az a kérdés, hogy mit tudsz te megcsinálni? Elmesélek én bármit... :-D