( uzsolt | 2014. 08. 02., szo – 21:55 )

Szerintem:
biztosítom az étkezést: főzök, adok nektek kaját
megszervezem az étkezést: leszervezem, hogy hol fogtok enni: megfelelő ellenjuttatásért (pl. járulék) cserébe kaptok enni, inni, nem lesz zárva, tudják, hogy menni fogtok, stb.

Ha a megszervezés csak annyi, hogy mondok egy nyitva levő éttermet... hivatkozhatok majd rád, amikor osztálykirándulást szervezek? Majd megmondom, hogy melyik buszra kell felszállni, hol kell leszállni, megmondom, hogy hol van szállás, ahol (ha nincs telt ház) meg lehet szállni, stb. Szóval mondhatom a szülőknek, hogy ezt jelenti, hogy "szervezés".

Kicsit komolyra fordítva: gondolom, azért szervezés, hogy nem személyesen OV vagy GyF vagy BG vagy... jön le meghallgatni a köhögésedet, hanem megszervezi a háziorvosi rendszert, kórházakat, gyógyszertárakat, stb., illetve azok működését, nyilván valami nemzeti címszó alatt ("nemzeti alapos háziorvosok" (nah), "nemzeti érdekeltségű gyógyszertárak" (négy)).

A szociális ellátásra való jogosultságot eddig is törvény szabályozta. Mikor kaphatsz munkanélküli segélyt és mennyit és mennyi ideig, mikor mehetsz háziorvoshoz anélkül, hogy fizetned kelljen, stb., ezek mind-mind törvények voltak eddig is. Az Alkotmányban sem fogsz ilyen részleteket találni.
De hogy egy kicsit pontosítsunk: részletesen mindent törvény szabályoz, az alkotmány illetve az alaptörvény (bárhogy is nevezzük a gyereket) csak az alapokat adja meg - épp azért, ha bármilyen ok miatt valamit módosítani kell, ne az alkotmányt (alaptörvényt) kelljen lépten-nyomon, hanem a törvényeket. Az alkotmány/alaptörvény adja a keretet, nem pedig a pontos szabályozást.
Egy példa, amit szoktam ilyenkor felhozni: ha mindenkinek joga van a szabadsághoz, akkor a börtön alkotmányellenes?