> Viszont nem lesz szükség virtuális memóriakezelésre
Ez ebben a formában nem igaz. Lemezre swappelésre nincs szükség, de a fizikai és logikai címek dinamikus összerendelésére igen, különben a memória foglalások és felszabadítások által létrehozott lyukak miatt egy idő után esetleg nem tudnál nagyobb területet foglalni, mert nem lesz egybefüggően elég területed.
Én úgy képzelem el, hogy nincsenek memória foglalások és felszabadítások. Hiszen a programokat egyszer, telepítéskor kell betölteni a memóriában és ott maradnak az "uninstallálásukig".
A több példányban futásról meg annyit, hogy biztos, hogy ilyen helyzetben szükség van erre? Én nem valami unix szerű cucc igazítását képzelem el egy ilyen gépre, hanem valami teljesen újat. Ahol egy program egyetlen példánya szolgálja az összes felé küldött felhasználási igényt. Teszem azt: nem programot indítok el, hanem feladatot adok a meglévő, futó programnak. Ami a feladata végeztével nem leáll, hanem várja a következő feladatot.
Ne unixos fejjel képzeljétek el, hanem inkább mint egy sci-fi regényt. Rengeteg ma ismert technika az operatív memória és a háttértár megkülönböztetéséből adódik. De ha ezekre nincs szükség, akkor sokmindent egyszerűbben is meg lehet oldani.
Ave, Saabi.