( locsemege | 2014. 04. 06., v - 12:29 )

A házasság egyfelől egy jogi keret, másfelől egy hagyomány, keresztényi értelemben pedig egy szentség. Igazából a buzikat nem tiltja el senki attól, hogy együtt éljenek. Ugyanakkor azt a pluszt, amit a házasság jelent, legyen az bármi, érzelmi, jogi, szociális, a férfi és nő deklarált kapcsolata kell jelentse. Például tisztelet okán. Mint ahogyan oklevelet is azért kapsz az egyetemtől, mert azt eredményesen befejezted, megvédted a diplomamunkádat. A 8. elvégzése után - milyen fájdalom - nem kap senki diplomát.

Továbbá nem megyünk rövidnadrágban, miniszoknyában templomba. Pedig racionálisan lehetne mondani, hogy miért, amikor a templom előtt éppúgy látszanak a miniszoknyás nők és rövidnadrágos férfiak. Nem ez a lényeg, hanem a tisztelet.

Amúgy ezen vonal mentén lenne egy konstruktív javaslatom. Követelem, hogy az egyedülállóknak legyen lehetősége önmagukkal házasságot kötni, s minden jog éppen úgy illesse meg ezen házasokat, mint a többieket. Ugyanis diszkriminációnak gondolom, hogy aki nem találta meg a párját, vagy tudatosan egyedül él, az nem lehet házas!

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE