( winben | 2014. 03. 13., cs – 01:00 )

És a leggázabb az egészben, hogy még egyetemista vagyok - kéne a gyakorlati lehetőség. Aztán elmegyek egy állásinterjúra és olyan dolgokat kérdezgetnek, amit egy friss végzős egyetemistától biztosan nem lehet elvárni, hogy tudja, mert tudom, hogy a csoporttársaim mit tudnak, meg én mit tudok.

Tehát nem arcoskodásból, de a dolgok régebb óta űzöm, aktívabban csinálom, mert érdekel - szerintem a 3-4 éves programozási tapasztalatom már eleve nem junior szint, mert azokra a kérdésekre, amiket általában kapok junior felvételizőként (úgy, hogy a teszt nem juniornak való) tudom a választ és helyt állok.
Egyetlen dolog, amire tudok gondolni az az - ami a tavalyi második felvételemnél sejtettem, majd egy ott dolgozó haver által nyilvánvalóvá is vált - ezeknek itt az egyetem, folyamatosan frissülő hallgatókkal: olyan lúzereket keresnek, akik hajlandók br600 ft-ért dolgozni, mert muszáj, mert kell a pénz és elég annyi is. Engem meg féléven keresztül tartottak a levegőben, azt kamuzták, hogy leállás van, meg nincs megüresedett pozíció (úgy, hogy közben állásajánlatokat tettek fel a fb oldalukra). Aztán mikor már jobban érdeklődtem haveron keresztül is, hogy mivan akkor behívtak mégegy (!) tesztre, amire rákamuzták, hogy valahány százalékos lett és ők nem kívánnak ezért alkalmazni.

Úgyhogy ez egy ördögi kör. Kezdőt komoly cég nem feltétlenül vesz fel, csak tapasztalattal rendelkezőt. A kezdő nem tud hol kezdeni, mert a kezdőkre specializálódott cégek csak kihasználnak és nem vesznek fel egy (még mindig röhej szintű bérigénnyel sem), mert úgyis fog jönni valaki, aki még kevesebbet kér.
Lassan nekem is kezd már ebből elegem lenni...

-------------
"Mérnökkel vitatkozni olyan, mint disznóval birkózni a sárban - kis idő múlva rájössz: Ő ezt élvezi..."
Winben blogja