( bolond | 2014. 02. 21., p - 13:54 )

A szánalmasság felmerülése okán tennék egy összehasonlítást. A babás viccet már ismerjük, úgyhogy a felvázolt jelenetről szólok. Egy: a tepsi-kóla nagyon primitív összetétel, éppúgy nem kell hozzá diploma, ahogy a babáson való röhögéshez vagy nem röhögéshez. Annyira egyszerű összetételről van szó, hogy valamivel el kellene adni, mert önmagában nem vicces. Ugyebár ők a műsorral, szorosabban véve a jelenettel akarták eladni. Egy olyan jelenetet választottak, mely szintén primitív. Annyira, hogy az a nagyon művelt ember, aki a babáson nem hogy nem nevet, de egyenesen egyfajta belső világégést él meg, az egy Besenyő Pista bácsi féle tipikus olykor aljanép viselkedést mégis miért tart viccesnek? Biztos elvonatkoztat attól, ami a jelenet a valóságban lenne. Gondolom, a többi szar poénjuknál is ezt teszi. De valami ehhez hasonlót már nem tehet meg a babás viccen nevető anélkül, hogy szánalmas ne lenne... Szerintem a babás és sok Holló poén, de még a nyúlfotel vicc is a szokatlanra, a meghökkentésre épít. Az agy egy pillanatra nem érti, miről van szó, ettől lesz a szöveg hatásos. Attól, hogy az elme egy pillanatra elveszik és felszabadul a racionalitás súlya alól (amibe a nevelés okán önmagát erősen kényszeríti). Nálam a Holló általam vélt pozitív beállításán veszik el a létjogosultsága a babás poénon nevetőknek szánt kritikádnak, mert a társulat sok poénja hasonló, vagy rosszabban összefüggéstelen annál, gyakran gyenge előadásban tolmácsolva. Annyira ordító az ellentmondás, hogy felmerült bennem (is) a gyanú: te akarod a legrosszabb viccet prezentálni ebben a topikban. Megjegyzem, a babás vicc számomra sem volt vicces. De, még mindig nem fejeztem be, mert segítek neked. Hová mész, ha be akarod tenni a pénzed a takarékba? Egy takarékszövetkezeti kirendeltségbe, ún. fiókba. Miért is mész oda? Például azért, hogy betedd a pénzed, amit tartaléknak szánsz, ha valami váratlan történne. A takarékoskodás – egyik – lényege a tartalékképzés. Valamiért azt hiszem, neked is vannak emlékeid az előző rendszer és az azt követő rendszer első pár évének takarékoskodásra nevelő módszereiről, ezért fura, hogy nem látod a szavak mögötti összefüggéseket. A rongybaba, a leszakadt kar és a kinyitja a fiókot külön ízt kölcsönöz a viccnek, ha arra gondolok, hogy nagymamám gyerekként napkeltekor kapálni járt a földekre, idősebben meg dolgozni a gyárba, miközben a médiában a takarékoskodást célzó okítások is határozottan helyet kaptak. A kinyitja a fiókot a népről gondoskodó állam jelképe azáltal, hogy beleplántálta az agyba, hogy a takarékba pénzt kell tenni, s ettől a tartalék ott van a fiókban, bármikor elő lehet húzni. Keserű kontrasztot alkot ezzel az, amire a rongybaba és a leszakadt kar utal, vagyis a gondoskodás ára. Talán arról szól ez a vicc, hogy bár megvan mindened az életbenmaradáshoz, mégis rád vetül egy árnyék, és nem lehetsz annyira szabad, amennyire szeretnél, de a vicc által egy rövidke pillanat erejéig igen. A helyzetet a ha észreveszi fejezi ki leginkább. Duplán vicces, hiszen egyfelől a vezetők poénja lehetne, hogy ha észreveszi a barom, hogy igába hajtjuk..., másfelől a nép vicce lehetne, ami a vezetők ha észreveszijén mosolyog keserűen, hiszen észreveszi. A ha észreveszi az egymás mellett élünk, mindent tudunk, de hallgatunk róla önmagát fenntartó közös kettős játékban való részvételből eredő fájdalmat adja vissza. Többet is bele lehetne még magyarázni, de szerintem ennyi elég. Lehet, hogy tudat alatt ilyesmik jutottak eszébe azoknak, akik szerint a babás vicc vicces. Szánalmas?

:)