( bucko | 2013. 11. 12., k – 01:49 )

Tehát abban megegyeztünk, hogy alapvetően a digitális jel nem lesz kicsit halványabb, nagyon nulla vagy kicsit egyes. Aztán itt sem a kis törpék pöttyözik a biteket a csákány hegyével, hanem valamilyen modulációt alkalmaznak - ennek több oka is lehet. Nem olyan a helyzet, mint amikor a szó egy részét kiradírozom és mégis elolvasod. A jitter meg azért van, hogy újraklokkoljuk. (Hú, de jó magyar szót találtam fel!) Innentől csak az nem világos, hogy
a) Ha úgy elcsúszik az adat, hogy még elolvasható, akkor mért nem lesz a nullából egyes? (Valami hepe után hupa...)
b) Ha a hosszanti töredékből is kiolvasható az adat, akkor ezek a töketlen gyártók miért nem írnak legalább kétszer sűrűbben?

Valahol fennebb írtam, hogy a 20...40MB kapcitásnál még volt 1/8 step a track között. Annak idején csak a CD technológiát ismertem egy kicsit. Ott sincs fél track sem a két track között... Itt meg a servo burst igyekszik behúzni a fejet a track közepére, aztán örül, ha eltalálja. Persze labor körülmények között kis csavarhúzóval talán... Merthogy feljebb meg olyan állítások történtek, hogy mechanikai rásegítéssel a szerkezet még saját magát sem találja el.

A tutti: mikor Gizike begépeli az adatokat a szövegszerkeszőbe, a háta mögé kell állni és felírni. Ezek után nem kell a diszket leolvasni, hiszen már ELŐTTE ELLOPTUK AZ ADATOKAT!