( bucko | 2013. 11. 11., h – 18:28 )

Komolyan mondom, nem néztem utána pontosan.
DE.
Az informatikai mágneses adathordozók "kemény mágneses" anyagok. Ez annyit tesz, hogy a mágneses hiszterézis görbe meredekebb és kisebb a területe is. Így "billenteni" lehet a mágneses állapotot. Ezzel szemben az analóg magnószalagokhoz (fiatalabbak kedvéért: retro mp3 játszó :))))) "lágy mágneses" anyagot használtak. A mágnesezést a kevésbé meredek görbe közepére helyezték egyenáramú vagy nagyfrekvenciás előmágnesezéssel. Itt a lemágnesezés, törlés spirál alakban csökkenő mágnesezést eredményezett, aminek volt maradéka. Volt olyan, hogy törlési csillapítás, azaz az eredeti felvétel milyen csillapítással hallható a törlés után. A digitális jel felírásakor nem a görbe közepén dolgoznak, és jóval kisebb felületen. Maradék jel nem igazán értelmezhető.
Szóval úgy vélem ez a 10x felülírás kismértékben parasztvakítás. Tulajdonképpen a szalgos korszakból származó csökevény.