( hrgy84 | 2013. 07. 03., sze – 10:50 )

Felreertettel. Nyilvan nem arra akartam kihegyezni a dolgot, hogy EGY PART kepviselje az osszes ember erdekeit, hiszen pont errol szol a demokracia, a velemenyek kulonbozosegerol.

De valahol a folyamat vegen az egesz velemeny-kavalkadbol egy darab torvenynek kell kikerulnie, nincs a munkasnak, a tokesnek, meg a cipesznek kulon neki dedikalt torvenykonyv, hanem egy darab van, mely az orszagban elo osszes emberre egyforman vonatkozik - nyilvan a megfelelo kivetelekkel, meg megszoritasokkal, meg mittudomen mikkel. De akarhogy csurjuk csavarjuk, a vegen - jo esetben - meg kell talalni a kompromisszumot a sokfele velemeny kozott, mert az a kovetelmeny, hogy csak egy darab torveny kerulhet le a targyaloasztalrol. Ennek kovetkezmenyekepp valahol, valakinek osszegezni kell a velemenyeket, es ebbol kialakitani egy olyan elkepzelest, ami mindenkinek megfelel. Ez pedig a mindenkori kormanypart feladata.

Es pont az altalad mondott okok miatt (feloldhatatlan erdekellentetek), illetve azert is, mert ma Magyarorszagon nagyon kevesen tudnak rendszerszinten gondolkodni (bar ez valojaban nem specialis magyar sajatossag, masutt se sokkal jobb a helyzet, csak valamivel), az a feladat is a politikai elitre harul (ez esetben nem a kormanypartra, hanem minden partra), hogy rendszerszinten lassak az egyes igenyek tarthatosagat vagy tarthatatlansagat.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.