( persicsb | 2012. 12. 22., szo – 23:33 )

A hallgatói szerződés (mert ez a neve, nem tanulmányi) azért nem csak a röghöz kötésről szól.

Olvassátok már el a hallgatói szerződés teljes feltételrendszerét!
www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/koltsegek_es_juttatasok/hallgatoi_sz…

Már a HUP-on is tárgyaltuk ezt a témát.

Szóval a hallgatói szerződés több más, diszkriminatív szabállyal is rendelkezik, és nem ismeri az "önhibáján kívül" c. fogalmat.

Ugyanis: aki az előírt időn belül (ez az adott képzési idő másfélszerese) nem szerez diplomát (azaz pl az, akit kirúgnak az egyetemről, mert nem ment át a szűrőn, vagy abbahagyja, mert szülei meghalnak és dolgoznia kell - mindkettőre láttam példát az ismerőseim közül), annak is vissza kell fizetnie a képzési költségének a felét, azaz jelentős adóssággal kezdi meg az életét. Ismerek olyan srácot, aki azért nem tudott időben végezni villamosmérnöki szakon, mert időközben leukémiás lett. Na, egy ilyen embernek az állam most azt mondja: oké, akkor most van 4 millió forint adósságod.
"átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az első pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet"

Perszer ez nem vonatkozik a hitéleti képzésben résztvettekre (azaz papot és vallástanárt akármennyit képezhetünk az adófizetők pénzén), valamint a határon túli magyarokra, mert ők teljesíthetik a röghöz kötést a számazási országukban is, azaz magyar állam állja a tanulásukat, de az jó, ha Romániában dolgoznak.
"A hitéleti képzésben részt vevő állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgatót a második és a negyedik pontban foglaltak nem érintik. Határon túli magyarok a második pontban foglalt kötelezettséget a származási országban is teljesíthetik."

A határon túli magyarokra tkp. feleakkora röghözkötés számít.
"a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni."
Azaz 1 év munka kint 2 évet "ír le" a röghözkötésből.