( mauzi | 2012. 12. 13., cs – 10:23 )

A 286-os, és 386-os gépek életciklusa sokszorosa volt a mai gépekének, ezért elég sokféle kiszerelésben lehetett velük találkozni. Gondolj bele, az i386 proci 1985-ös konstrukció, de még 1994-ben is lehetett kapni újonnan i386-alapú gépeket. Ez olyan, mintha ma még gyártanának Pentium II-t az alsó árszegmens kedvéért.

286-os alaplapokon tipikusan háromféle memória foglalat volt:
- DIP foglalat, közvetlenül memória chipeknek
- SIPP tokozású 8/9 bites modulok (tűsor csatlakozó)
- SIMM tokozású 8/9 bites modulok (nyák élcsatlakozó)

386-osokon a tipikus megoldás a 8/9 bites SIMM modul volt.

Ezeken felül, léteztek olyan ISA slotba tehető kártyák, amikre kilószámra lehetett fölhányni pl. a régről megmaradt 16kByte-os DIP modulokat. Gyors nem volt.

Anno én azért vettem Trident TVGA8900 videókártyát, mert azon pont ugyanolyan memóriachip volt, mint ami passzolt a 286-os alaplapomra is. Amikor programot fordítottam, akkor levettem 256kByte-ot a videókártyáról, és rátettem az alaplapra. Amikor a programot futtattam, akkor DIP alaplapról le, videókártyára vissza. Így volt 512kByte a videókártyán, amivel már nem csak a hagyományos, 256 színű, palettázott VGA módok mentek, hanem volt Hi-color is, 320x200-ban, sőt, a nem szabványos 512x480-ban is.

Bezzeg havernak fixen voltak forrasztva a Cirrus Logic kártyájára a RAM-ok, nézett is irígykedve :)

Ó, azok a szép Turbo C-s, és Turbo Assembler-es idők :)