( Csani | 2012. 12. 06., cs – 14:08 )

1. Miért is vennék meg valamit, ami ugyanazt tudja, de drágább? Egyrészt pontosan, hogy nem fogja ugyanazt tudni, mert más függvénnyel más az eredmény is. Valahogyan nem tudod levenni a szemed a "költséghatékony"ról, de ám lelked rajta :) Másrészt esetleg azért venném meg drágábban (de nem feltétlenül drágábban, az ára csak melléktermék!), mert hosszabb távon például olcsóbb (hátha így jobban megérted :P), vagy esetleg azért, mert jobb érzés egy olyan eszközt birtokolni, ami rugalmasabb... De annyi egyéb ok van, és annyi lehetséges - hadd ne akarjam mindent felsorolni :)

2. Tény: egy "kiforratlan" gyártásnak a mellékterméke a mai "költséghatékony" szemlélettel kb. csodával felérő dolgot ért el.
Ám kétlem, hogy annak idején anno 115 évvel ezelőtt futószalagon gyártották volna a több tíz-százezer darabot, mint manapság. Azt se feledd, hogy egy ilyen izzó törékeny és túl kellett éljen 1-2 világégést. Kész csoda, hogy túlélte, de vedd észre azt is, hogy a mai izzókat maximum pár ezer munkaórára kalibrálják, mesterségesen. Tehát ez gyönyörű esete annak, amikor a valódi innovációt és fejlődést feláldozzák a költséghatékony és "fenntartható kizsákmányolás" oltárán.
Ezért én nem melléktermékként tekintek a már 115 éves izzóra, hanem a valódi innováció és fejlődés egy lehetséges követendő példájaként.
fejlődés=f(innováció,.................,költséghatékonyság) lenne szerintem az ideális állapot (és nem fordítva)

3. visszatérve az akkumulátorokra és a cserélhető akkumulátorokra: biztos vagyok benne, hogy a mai világban is számtalan olyan innováció hever a parlagon, ami a költséghatékonyság és a rövid távú ROI/maximum profit szemlélet miatt egyszerűen (még) nincs felkarolva, pedig lehetséges, hogy közép- és hosszú távon sokkal jobban járna vele az egész emberiség. Akkumulátorok, cserélhető akkumulátorok - ugyan már, Kőkorszak. Már régen el kellett volna hagynunk ezt a stádiumot - de nem tehetjük, mert a gyártósorokat nehéz lenne lecserélni/kidobni, és miért is tennék, hiszen szépen termeli a profitot. Ami önmagában nem rossz, de ha kicsit fennebb emelkedünk és világ(rend) szemlélettel tekintünk rá, akkor látnunk kéne, hogy le vagyunk maradva.

Kicsit meddő beszélgetésnek érzem ám, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy ízlések és pofonok különbözőek.
Uff. :)