En ertem, hogy a feny fenysebesseggel fog menni az urhajobol nezve. De ha en az urhajobol nezve egy azon kivuli targyat akarok erzekelni egy fenyhullam segitsegevel, akkor a "kulso" sebesseget kell figyelembe venni, nem, hiszen a visszaverodes "kint" tortenik? Ebben az esetben mindket vontatkoztatasi rendszer szerint meg kell vizsgalni a kerdest, reszben azt is, hogy a feny hogy-smint mukodik bentrol, illetve kintrol is. Mert ahhoz, hogy visszaverodjon, ahhoz utat kell megtennie, ami mindenfele idotol fuggetlen, a kerdes arra vonatkozik, hogy egy ilyen alapu technologiaval... ez most durvan leegyszerusitett lesz... meddig lehet ellatni.
Tehat az a kerdes, hogy adott - ha mar az eddigi peldaban ez volt - egy 0.98c sebesseggel halado urhajo, aminek van egy erzekeloje, ami mondjuk mittudomen infravoros sugarral pasztaz, es a visszaverodesek alapjan probalja meg kitalalni, hogy van-e elotte egy meteor, masik hajo, pocstudjameg mi, aminek nem kene nekimenni, mert placcs. Ha adott a sebesseg, ki lehet-e szamitani, es ha igen, akkor hozzavetolegessen mekkora lehet az a tavolsag, ameddig az urhajo ellat ezen muszer segitsegevel?
Nyilvan az urhajo sajatidejeben tortenik a feldolgozas - de az erzekelendo targy (mondjuk egy meteorit) "kivul" van, nem pedig "belul" tehat o a kulso ido szerint mukodik. Es mivel az eszkozbol kiaramlo feny elhagyja az urhajot, elvben onnantol a kulso ido szerint mukodik, nem a belso ido szerint.
Ez esetben tegyuk felre a feldolgozas idejenek problemajat.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal