Átmentek az iskoláink gyermekmegörzőbe. Reggel bemegy mindenki, délután kijönnek; ha még életben van az összes tanár és diák, az egy sikeres nap volt. A szülők nem ismerik a gyerekeiket. És nem is akarják. Nagyon súlyos társadalmi problémák vannak. És nem hogy a megoldás nem tiszta, de még az okok sem teljesen. Az minden esetre semmiképpen sem segít, hogy minden nap olyan mennyiségű (többnyire érdektelen) információ van lenyomva a torkunkon, hogy az teljesen kiöli az érdeklődést a legtöbb emberből bármi iránt is. Eközben a szülők halálra dolgozzák magukat bagóért, mire hazaérnek már nincs energiájuk törődni a gyerekkel, míg a gyerekeknek nincs alkalmuk levezetni a fölös energiáikat, frusztrációikat. Beviszik az iskolába, meg leviszik a térre. De semmi felnőttek által felügyelt formája nincs. Hiába van sportlehetőség az iskolában, ha a szülők nem íratják be a gyereket. És a legszomorúbb, hogy sokan nem is látják, sőt még csak el sem hiszik, hogy bajok vannak. Először ezt kéne megmutatni valahogy az embereknek. Nem azt, hogy melyik színész mit ebédelt.
TL;DR subscribe
--------------------------------------
Unix isn't dead. It just smells funny.