( sj | 2012. 09. 10., h – 09:43 )

mikozben olvastam a jobbnal jobb otleteket (=egymasra licitalo extrem hulyesegeket), egy dolog jutott eszembe: az emberek nem szoktak tudni, hogy melyik az utolso napjuk, igy ez a szavazas max. egy pszichiateri tovabbkepzo hasznos anyaga lehet, de a valosaghoz kb. semmi koze.

Mert ez ugy szokott lenni az esetek 99+%-aban, hogy elmegy a tag otthonrol reggel, ahogy mindig, aztan egyszer mar nem jon tobbe haza. Akit meg egy olyan betegseg kap el, ami agynak donti, es csak x ido mulva vegez vele, annak meg khmm egy kisse beszukultek a lehetosegei a "barcsak meg egyszer utoljara..." onmegvalositasra.

Amit itt leirtok, az egyfajta kapuzarasi panik annal a prototipusnal, amelyik csak rovidtavon (<100 ev) tud gondolkozni es tervezni. Amikor pedig odakerul a sor, hogy van meg egy keves ido, mert pl. az orovos akozolte, hogy par ora/nap/het/honap/... mulva meghal - egyszoval nem egy kamion vegez vele kb. 0 ido alatt - akkor pedig banatosan konstatalja, hogy elcseszte az eletet, es mar nem is tud (lehetoseg ill. ido hijan) valtoztatni.

Ha lenne egy olyan szavazas, hogy felsz-e attol, hogy hirtelen halsz meg, es nem lesz idod (kapkodva) elrendezni a dolgaidat, es felteve, hogy oszinte valaszok jonnek, valoszinuleg 98+% az "igen, b+, majd beszarok a gondolattol" valaszt jelolne meg.

Miert kell nekem sajnalnom a Klubradiot?