( uid_1526 | 2012. 08. 31., p – 10:08 )

Nem triviális, de jelenleg ez a gyakorlatban nem igazán bizonyítható, tehát aki leteszi a nagyesküt, hogy az övé 100% bugfree, valószínüleg hazudik.
Itt felelösségrevonásról van szó, konkrétan arról, hogy kártérítést kellene-e fizetni a biztonsági bugokért. A frissítés, bugfix kiadása többnyire természetes, és legtöbbször pénzbe sem kerül (nem úgy, mint az asztalos), bár mi van akkor, ha mondjuk lejárt a szerzödésben vállalt támogatási idöszak? Akkor is ingyen javítani kell az idök végezetéig?
A szoftver nem rohad meg állásában, ha valamikor kiderül benne a bug, akkor az már az elkészültétöl benne volt. És ahogyan már korábban írtam, ajtóknál tudsz válogatni a minöségi kategóríáknál, de ha egy szoftverben csak egyetlen lyuk is kiderül, akkor onnantól az jár át rajta, aki csak akar, tehát 0% a biztonsága. Amíg nincs objektív általános kódellenörzés, addig a garantált 100% biztonság csak egy megfizethetetlen álom marad, akármilyen alapos is az ember. Vagy alternatívaként elfogadjuk, hogy bugok elökerülhetnek, és OK, fizetünk kártérítést, de a mértékét korlátozni kell, és a szoftver árát is annak megfelelöen fogjuk megszabni. Tehát ugyanazt adjuk, mint eddig, csak pár nullát még az ár végére kanyarítunk. Ez szerinted jó lenne?