Sajnos nem olvastam az említett írást, de remélem értelmes választ tudok adni.
Az volna talán a legjobb, hogyha az emberi elme működését neuronális szinten értenénk. Akkor tudnánk minden részletében, hogy miért is teszi azt, amit tesz. Ennek hiányában (és ettől rendkívül messze áll a tudomány) a pszichológia is kénytelen a kísérleteiből elméletekre következtetni.
Lényegében van egy ismeretlen működésű élőlény (ember) aminek adunk inputot, kapunk outputot és ebből elméletet gyártunk arról, hogy mi is mehetett benne végbe. Aztán a következő kutató az eredeti elmélet alapján elindul, módosítja az inputot és ha más lesz az output mint ami az eredeti elmélet alapján kellene, hogy legyen, akkor új elmeéletet alkot vagy módosít rajta.
Egyelőre itt tartunk, nem tudunk jobbat.
Szerintem a pszichológia valahol ott tart most, mint ahol tartott pl a fizika Newton idejében. Megcáfolhatatlanul mutatott már fel eredményeket, de nagyon sok minden az ismeretelenség homályába vész.