( r0pi | 2012. 02. 13., h – 12:49 )

Az a szep, hogy mindenki vezetonek/managernek kepzeli magat. Alkalmazottkent dolgozol azzal, amit a kezedbe adnak, ezen felul javasolhatsz, kerhetsz es ha megfeleloen indokoltad, bizonyitottad, hogy az altalad javasolt megoldas jobb, koltseghatekonyabb, akkor meg fogod kapni, vagy nem - a dontes nem a tied. Ez van, ha nem tetszik, ne menj alkalmazottnak.

Lentebb irtad, hogy nincs kedved uj dolgokat tanulni, nagyon jo, ne tedd. Egy ev mulva megnezzuk mi az eredmeny. Addig is egy versenytarssal kevesebb.

Ha nem tudsz alkalmazkodni, menj, vallalkozz, vallald te a kockazatot es a felelosseget a donteseid es azok kovetkezmenyeiert (rosszul dontesz ehes maradsz). De meg ott is alkalmazkodnod kell, a piachoz, az ugyfelekhez, a konkurenciahoz.
Nincs kedved alkalmazkodni, menj, elj a pusztaban/dzsungelben/lakatlan szigeten... Ja, hogy ott a termeszet fog eleg kemenyen diktalni es az orrodra koppintani, ha nem jol csinalod a dolgokat az mar nem lenyeges.

Be kene fejezni a nyivakolast es az ervek nelkuli fujjogast. A fentebb vazolt rendszer kello keppen dokulmentalt (ide lett varazsolva minden lepesrol lepesre, ki lett tapasztalva, ki lett talalva) es meg talan mukodik is - a kolleganak meg van allasa, igy talan ez igazolt.
Villants ide egy hasonlo dokumentaciot windows rendszerre, migracios tervvel, utemezessel, koltsegekkel, esetleges buktatokkal es beismerem, hogy tevedtem.

Addig is respect a kolleganak a teljesitmenyert, a batorsagert, kitartasert es a jol vegzett munkaert. Sok sikert a tovabbiakban.

ps: Mas munkajat lefujjogni konnyu, csak pofa kerdese.