Ha jól tudom, az nem az állam részéről történő "segítség" lenne, hanem egy szerződésben szereplő - előre leírt - kártérítésféle.
Anno, az államnak nem volt pénze fejleszteni a repülőteret (SkyCourt, félig-meddig PPP-jellegű megoldás), így a kockázatot csökkentendő állapodtak meg ebben az aláíró felek. Ennyi.
Most ez jó vagy sem, nem tudom eldönteni, de gondolom elég kevesen vannak az egész országban, akik erre képesek a rendelkezésre álló adatok megléte/hiánya okán.
Sokkal nagyobbb probléma a ténylegesen kieső vendégforgalom, s a járulékos bevételek kiesése (elmaradó konferenciák, kevesebb szervezett csoport stb).
Rakok rá egy lapáttal: néhány napja kiszivárgott, hogy a Bp. Airport előre tudta a csőd időpontját (azért sem ugatnak annyit), sőt, a RyanAir kapott előre valami 3 milliárd állami pénzt... Érdekes. Valahogy ezt nem kommunikálják kifelé... Vajon miért?
A WizzAir pedig egyből - stílszerűen - "rárepült" a lehetőségre.
(Nem tisztem védeni a WizzAirt, de állítólag a MALÉV "feljelentésére" kényszerült az alábbi célállomást feladni.)
Szóval a példa kedvéért (hivatkozás):
Az egyetlen budapesti bázissal működő diszkont légitársaság, a Wizz Air, megfontoltabb stratégiát követ, így például az elmúlt évben már csak 4 új járatot indítottak: tavaly nyár óta üzemel a Bari, a Frankfurt Hahn, később pedig a török Antalya és az isztambuli Sabiha Gökcen állt be a sorba.
Ez utóbbi próbálkozás sajnálatos módon csúfos kudarccal végződött: a társaság annak ellenére kényszerült leállítani a járatot – az utasoknak a helyi hatóságok döntésével indokolva – hogy az igencsak népszerű volt a turisták körében. A hatósági engedélyekkel kapcsolatos probléma mindenképpen megfelel a valóságnak
[...]
A Wizz Airnek ugyanis az államközi szerződések alapján charter járat üzemeltetésére volt engedélye a török hatóságoktól, a menetrend szerinti üzemelésre azonban nem.
[...]
Az igazsághoz hozzátartozik: a török hivatalosságoknak valószínűleg igazuk volt a járat besorolását illetően, hiszen a charterjáratokat olyan utazási irodák felkérésére üzemelteti egy légitársaság, melyek komplett utazásokat szerveznek. Ezt a járatot azonban nem az efféle igény hívta életre. Az is jogos kérdés azonban, hogy akkor is ilyen szigorú lett volna-e a török hatóság, ha a Wizz járata nem a nemzeti légitársaságok piacába „zavar be” kedvező áraival. (Isztambul és Budapest között ugyanis csak a Malév és a Turksih Airlines repül.)