( tselmeci | 2011. 11. 16., sze – 08:44 )

Én ugyan nem éltem kint, de többször utaztam ki céges ügyben pár hétre, a nyugati partra.

Kiutazás/visszaút: nekem ez borzasztóan hosszú és kényelmetlen volt. Ha átlagos testalkatú vagy, netalántál magasabb/nagyobb, akkor arra figyelj, hogy olyan helyet válassz a gépen, ahol legalább az egyik oldalról nem ül melletted senki. Hihetetlen kényelmetlen tud lenni két férfi közé bezsúfolódva, feszítve végigülni az utat, garantálom, hogy 1 óra után zsibbadni fog mindened. Egy ilyen hosszú úton fészkelődik az ember, jólesik néha felállni, sétálni egyet, jobb, ha egyik oldalról szabad vagy. Persze ha te az a típus vagy, aki felszáll és egyből elalszik, akkor az más :)

Közlekedés: amerikában autó nélkül halott vagy. Én próbálkoztam olyannal, hogy gyalog megyek be a munkahelyre, de egy idő után elegem lett, mert még akár a város közepén is egyszer csak elfogy a járda, és baktathatsz az út szélén. Úgy vettem észre, tényleg csak a nagyon elesettek talpalnak kint. Mindenki autóval jár, és elég jó rutinjuk van a vezetésben. Nem olyan technikásak, mint egy európai sofőr, viszont akikkel én találkoztam azok nyugodtak voltak, és ami a legfontosabb, nem tartottak fel, még "álmos" hétvégén sem, nem úgy, mint itthon. Ha valahol pl. 35 mérfölddel lehet menni, ott annyival mennek. Az utak szélesek és simák, mindenhol autópálya, a sebességkorlát általában alacsonyabb, mint itthon, be is tartják, vagy egy picivel talán fölötte mennek. Viszont olyan velem nem volt, hogy 240-nel beesik mögém egy masszív gyorshajtó és levillog. Érdemes picit utánanézni a kinti közlekedési szabályoknak, pl. autópályán nem veszik annyira komolyan a "jobbról tilos előzni" elvet, nem indexelnek sokszor, vagy pl. piros lámpánál, ha már mindenkinek elsőbbséget adtál, ki szabad kanyarodni jobbra, de ezek mind államonként változhatnak. Gyalogosként is feltűnt, hogy az utak nagyon szélesek, mindig olyan érzésem volt, hogy sosem érek át, pedig szedem a lábam, és nem is járok lassan. Az autósok tartották a tisztes távolságot, nem álltak rám 30 cm-re, hogy sürgessenek. Mindenesetre nagyon ajánlott autóval közlekedni, a tömegközlekedés, mint olyan, nem túlzottan kiépített. Láttam villamosvonalat, de csak belvárosban... sok helyen láttam legalább 1 méter széles, vastag, fehér csíkkal leválasztott bringás sávot is az út szélén, sokan bringáznak is, szívesen tekernék ott én is. Ja, a kamionok érzésre gyorsabban közlekednek, mint Európában, nem egyszer rongyolt el mellettem a belsőben egy monstrum... ;)

Autókölcsönzés: a nagy láncok ott is megvannak, pl. Hertz, Avis, de van nyilván egy csomó egyéb is. A reptéren picit drágább a bérlés, mint máshol. Lényegében csak automata váltós autót adnak, a kéziváltós agyatlanul drága lenne. Érdemes lehet kötni ún. "loss damage waiver" biztosítást, ami akkor is fizet, ha a te hibádból következik be a baleset. Ez ugyanakkor eléggé megdobja a bérleti díjat. A reptéren egy Nissan Tiida-t (az ott nyúlketrec kategória az 1.8-as motorjával) kaptam napi kb. 50$-ért, máskor nem a reptéren az Avis adott egy Mitsubishi Galantot (ez a rendes méret ott) 35-40$/nap áron. Ésszel vezetve röhögve tartható 8 liter alatt, és a többiek dinamikájával mész (autópályára való felhajtáskor szépen padlózzák a verdát a helyiek :D). A benzin ára kb. a fele az itthoninak. Dízel autó nincs, ami van, az teherautó, kamion.

'szervek': egyszer egy fegyveres biztonsági őr átvizsgálta az autónkat, mielőtt bementünk az erőműhöz, de teljesen normális volt. Máskor megállt mellettünk egy rendőr, amikor az út szélére lehúzódva a térképet néztük. Kérdezte, hogy mit csinálunk ott, mondtam, hogy az utat keresem; figyelmeztetett, hogy ott nem szabad állnom, mert fentől szikladarabok hullhatnak, tudomásul vettem és elment. Korrekt volt, semmi szivatás.

Árak: szubjektív, de nekem a bolti kaja úgy tűnt, nem drágább, mint itthon. A benzin ugye sokkal olcsóbb, az étterem, szálloda sokkal drágább (nekem kb. 100$ volt egy éjszaka egy közepesen nívós szállodában). Autók sokkal olcsóbbak állítólag. A kintiek szerint az Apple-nél vagy Microsoftnál egy jó mérnök megkeres évi 100000$-t. Egyik amerikai kollegám egy kb. 40 m2-es lakást bérelt már nem is tudom mennyiért, de többszöröse volt a magyar áraknak, emlékeim szerint kb. a némettel lehetett egy szinten.

Egyéb: az emberek, akikkel találkoztam, kedvesek voltak. Volt néhány nagy bolt, ahol nem lehetett bankkártyával, csak hitelkártyával fizetni. Tetszik, hogy ha bemész egy étterembe, akkor általában egyből odajön a pincér és elvezet egy helyhez, nem neked kell levadásznod őket. Igaz ez a teljes kiszolgálásra, folyton odajönnek hozzád, kérdezgetnek, szinte már kéretlenül hozzák is a számlát, ha úgy látják, végeztél, szóval nem kell integetni a pincérnek meg reménykedni, hátha méltóztatik észrevenni téged. Borravalót illik adni, de nincs hőbörgés és beszólogatás, ha nem adsz. Kivétel: egyszer volt egy pofátlan (valamilyen arab) taxisofőröm, ő többször külön kiemelte, hogy mennyi a viteldíj és mennyi a borravaló. (Máskor a cseh sorőr egy szót nem szólt) Általában rengeteg a bevándorló, találkoztam kint horváttal, libanonival, hawaii-val, mexikóival, lengyellel stb. Úgy tűnt, a helyiek hozzá vannak szokva ehhez. Valóban külön negyedeik vannak, tisztára mint a filmekben, amikor pl. elmentünk a mexikói negyedbe ebédelni, azt a sok kockásinges-furgonos amigót... :D van egy rakat ázsiai étterem is, mi mindet végigpróbáltuk, vicces volt, itt is mint a filmekben, akcentusos ázsiai pattog, üvöltözik, szervezkedik... :D az ország tele van gyönyörű természeti képződményekkel, nagyon ajánlom, hogy járkálj körbe, ha van alkalmad. Hihetetlen szép helyeken jártam.

Ezek az én tapasztalataim Portlandből és tágabb környékéről.
--
http://www.open-st.eu