( horvatha | 2011. 09. 09., p – 23:38 )

A középiskolás képzésekre miért nem vonatkozna?

Miért nem terjeszted ki ezt a gyógyításra? Mindenkire terheljék rá a gyógyítási költségének felét, aztán ha nem tudja fizetni, vegyen fel rá hitelt, amit majd felgyógyulása után törlesztget.

Ez is nagy hülyeség volna.

A meggyógyított ember, ugyanúgy, mint a diplomás nem könyöradományt kap a társadalomtól, hanem ez a társadalom részéről egy befektetés: meggyógyulsz, akkor dolgozni fogsz, nem kell nekem eltartanom az árváidat, működteted a társadalmat. Vagy: a diplomáddal olyan munkát végzel, amivel több hasznot hozol, mintha nem lennél diplomás, így az visszajön.

Persze, olyan képzéseket kell támogatni, melyek várhatóan hasznot hozó tevékenységre készítik fel az embert.

No meg praktikusan: mi van, ha valaki nem a szakmájában helyezkedik el? Mi van, ha valaki épp, mert diplomás, hogy szakmailag előreléphessen, külföldre megy pár évig?

De legfőképp: ha ilyet bevezetnének, akkor egy csomó ember megcsinálná, hogy nem szerezné meg az utolsó pár kreditet a képzésben, nem kapna diplomát, de a tudásával simán elhelyezkedne cégeknél, akik nem nézik a papírt, ez által mentesülne a diplomás adó alól, és a különbözetet hallgatólagos megállapodás alapján szépen elosztanák a majdnem diplomás és a munkaadó között.