( _Franko_ | 2011. 05. 12., cs – 13:51 )

Nem felbontása, felbontóképessége van. Fejből nem tudom az értékét, de valahogy úgy van definiálva, hogy x méterről 2, egymástól epszilon méterre levő pontot a szem még meg tud különböztetni, az epszilon 10^-3 nagyságrend, ha jól emlékszem.

1 "pixel" / fokperc egy átlagnál kicsit jobb szemű ember megkülönböztető képessége fiatal korában, és ez is csak a nézőpont környékén áll elő, hiába 160-180 fok a látószög, a látótér szélén már nincs meg ez a részletmegkülönböztető képesség. Ebből az értékből szimpla matematika kiszámolni azt, hogy adott távolságból mekkora távolságba kell tenni két pontot, hogy külön pontnak látszódjon.

Ez 100mm távolságot tekintve -- ami egy fiatal felnőtt ember minimális éleslátási távolságát jelenti -- 0,03mm megkülönböztetési távolságot jelent, vagyis kb. 850ppi felbontásnak felel meg. De kényelmes 30-35 centiméteres olvasási távolságot feltételezve ez már csak kb. 0,1mm, ami kb. 220-280 ppi. Ez egyharmadot romlik 35-40 éves korra, majd tovább romlik.

Összehasonlításul: ha kérsz egy 10x15-ös papírképet, az 212ppi... éles szemű diákok közül egy se volt, amelyik szabad szemmel eltalálta volna két képről, hogy melyik a 212ppi és a 424ppi a nyomat, de nagyítóval már több sikeres próbálkozás is volt.

Azért kell nagyobb felbontás, mint amit a szem meg tud különböztetni, hogy antialising nélkül is lehessen például tökéletes görbéket rajzolni, lásd szövegmegjelenítés.

Ahja. Egy 1200dpi-s lézernyomat kb. 120lpi körül tud "rajzolni", ami 240ppi felbontást jelent és ettől jobb nyomtatót nem is igen gyártanak, mert olvasási távolságból úgy sem látszik a különbség, sőt... de próbáld ki... nyomtass 300-600-1200dpi felbontással egy szöveget, majd kérj meg pár embert, hogy tegye sorba minőség szerint. :)

Ps.: a placebo és nocebo hatás mérhető tudományos módszerekkel, pont ezért mérnek randomizált (plusz placebo/nocebo kontrollált) kettős vaktesztekkel. :)
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home