Közös játékszabályok? Ezt gondold át. Ha egy magánember valahol a világban más törvények szerint titkosnak minősített hiteles dokumentumokhoz jut, amik eltitkolnak a nyilvánosság elől igen súlyos dolgokat, amikért felelősségre kéne vonni pár embert, akkor sokkal inkább kötelesség a nyilvánosságra hozataluk. Az amerikai törvények nem érvényesek máshol, a hadseregük szabályai pedig még a saját polgáraikra sem terjed ki. Nemzetközileg meg szinte káosz van, mindenki a saját előnyére akar fordítani mindent és saját magának akar megfelelni, nincs egység, nincsenek törvények, csak felbontható megegyezések. Ami itt titkos, az máshol nem. Majd ha megosztják ezeket az információkat a világ minden országának vezetésével és közösen ítéli mindenki úgy, hogy ezt titokban kell tartani (amit megjegyzem ideje lenne végre eltörölni, mert nincs demokrácia ott, ahol a vezetők bármit eltitkolhatnak), akkor lehet lépéseket tenni, de még így is etikátlannak minősül.
Itt vizsgálatot kéne indítani független szervezeteknek, hogy akkor most hogy is van ez az egész, nem egy embert próbálni elkapni azért, mert kimondta az igazat, felvállalta, hogy amikről az embereknek joguk van tudni, azt elmondja, hanem inkább azt kéne vizsgálni, hogy a végre valahára napvilágot látott titkos dokumentumok mit tartalmaznak. Ha az egész hazugság, akkor kellene elővenni a kiszivárogtatót és ezt az ürgét, akkor felelősségre lehetne vonni. Mindentől függetlenül a kiszivárogtató katona halálra ítélésének ötlete enyhén szólva is botrányos addig, amíg nincs igazolva, hogy mindez csak átverés. De ezt már sosem tudjuk meg, most elképesztő ködösítési hadjárat vette kezdetét, még az anyjukat is le fogják tagadni, másrészt ami cáfolhatná vagy igazolhatná, szintén titkos és az is marad. Így nem lehet se cáfolni, se igazolni, ergo az ártatlanság vélelme alapján nem követett el bűntettet (a katona sajnos igen, de ezért kivégezni súlyos lenne). Az embereknek mindenről joguk van tudni demokráciában (vagyis ahol a nép az úr) mindig és mindenhol.