Igazság szerint azért is küldtem be ezt a cikket, mert a linkelt 250 oldalas tanulmány jó forrás lehet azoknak, akik valamilyen szinten érintettek lehetnek egy magyar vonatkozású migráció levezénylésében. (Azt gondolom, vannak itt a HUP-on ilyenek.) Az említett dolgozatban részletesen leírják, hogy hogyan tervezték meg a migrációt, milyen plusz dolgokat kellett megtenni (pl konverter szoftverek megírása, hivatalos template-ok legyártása, ilyesmik), milyen jellegű problémák jöttek elő, milyen jellegű kérdésekkel keresték a felhasználók a supportot. Pl. szerintem érdekes, hogy a helpdesk megkereséseknek csak 15%-a történt fájlmegnyitási problémák miatt, ahová a más programból mentett dokumentumokkal való inkompabilitási problémákat besorolták. Ezen a ponton nálam kicsit inogni látszik az MS Office-t promótáló HUP tagok egyik leggyakoribb érve, miszerint a legnagyobb probléma az inkompabilitás. Nem kérdés, van megoldandó feladat itt bőven, de az inkompabilitás inkább csak kisebb közülük.
Az egyik legtöbb problémát a dokumentumok szimultán megnyitása és szerkesztése okozta, tehát arrafelé kellene a fejlesztőknek odafigyelniük. (Halló, van a vonalban valaki az OOo fejlesztők közül? Vagy ezt már megoldották?)
Még azt is megjegyezném, hogy a párhuzamos migrálási projektek azt hozták ki, hogy az MS Office-ra való migrálás jóval több olyan helpdesk hívást hozott, amiben a szerkesztéssel, mentéssel, nyomtatással kapcsolatos problémák voltak, azaz azok, amikor a felhasználó nem találta az x-y-z funkciót a kezelőfelületen.
Ezzel szemben a megnyitási problémák kb ugyanonyan arányban jelentkeztek, mind az OOo-ra, mind az MS Officre való migrálás után. Nekem ez bizony azt sugallja, hogy a hivatalokban megforduló fájlformátumokkal a két alternatíva felhasználói kb ugyanúgy tudtak megbírkózni, ellenben jelen scenárióban az új program kezelőfelületének használatába könnyebben beletanultak OOo esetében, mint az MS Office 2003 esetében. (És akkor még szó se volt az új ribbonos interface-ről, ha jól tudom.)
Csaba