Felénk a magas szintű ismeret és üzemeltetés azt jelenti, hogy a legfőbb szoftverek főbb alrendszereit nagyjából archiektúra (kód) szinten kell ismerni. Kell hogy legyen egy tonna tapasztalat arról, hogy különböző környezetekben hogy muzsikál az adott komponens, milyen nem dokumentált korlátai és hibái vannak, milyen terhelésprofil alatt hol alakul ki bottleneck és az hogy kezelhető, hogy és milyen hatékonysággal skálázható. Ez kell ahhoz is, hogy ha pl eszkalálni kell a problémát a gyártó felé, akkor az eredményes legyen, ha pedig nincs hova eszkalálni, akkor ne sötétbe lövöldözzünk vaktuningal és random patch -ekkel.
A magas szintű üzemeltetés egyetlen oprendszer mainstream komponenseinél is órási feladat, pláne abban az ütemben, ahogy a linux is fejlődik.. Nem véletlen, hogy az "Enterspájz" disztrók igen szegényes csomagkínálatot tudnak felmutatni a közösségi support -al rendelkező disztrókkal szemben.. Kicsit olyan ez, mint amikor pl egy RHEL -re rpmfind -ról teszel fel csomagot, mert az mennyivel újabb vagy coolabb. Aztán ha baj van lehet szidni a Redhat -ot, hogy miért nem ad supportot, de okosabb inkább a jól támogatott csomagot választani és megbarátkozni az esetleges korlátaival..