Kiadványkészítés OpenOffice.org Writerrel előzetes

LibreOffice, OpenOffice.org

Elérhető a Kiadványkészítés OpenOffice.org Writer szövegszerkesztővel című könyv előzetese. A könyv összefoglalja a magyar nyelvű kiadványok készítésének legalapvetőbb tudnivalóit, és hogy hogyan lehet vagy érdemes az OpenOffice.org Writerrel kiadványokat készíteni. A könyv jelenlegi fejezetei: Betűk és sorok, Címsorok, Tartalomjegyzék, Listák és felsorolások, Oldalstílusok, Lábjegyzetek, Automatikus javítás, Szövegblokkok, Sablonok, Stílusok, Fődokumentumok. A könyv 0.1-es változatának elkészítését az FSF.hu Alapítvány és az Open SKM Kft. támogatta.

A könyvhöz szorosan kapcsolódnak olyan fejlesztések, amelyek célja az OpenOffice.org ellenőrzése, javítása és kiegészítése egy még teljesebb magyar honosítás elkészítése céljából. Példa erre, hogy az OpenOffice.org legújabb magyar helyesírási szótára felismeri, elválasztási szótára pedig helyesen választja el a magyar szavakat unicode-os f-ligatúrákkal is. A közeljövőben várható egy a magyar nyelv vonatkozásában valószínűleg legteljesebb szabad betűkészlet kiadása is (a könyv Linux Libertine betűkészletének bővített és javított változata), valamint az automatikusan kiválasztott a/az névelős kereszthivatkozások könnyen kezelhető megvalósítása az OpenOffice.org-ban.

( weidil | 2010. 03. 01., h – 19:32 )

Még csak belelestem, de nagy az én szívem gyönyörűsége: régen láttam ilyen szép munkát, és ez nem csak a kivitelre vonatkozik. Minden tiszteletem érte. A többit, majd ha végigolvastam :)

+1.

off
Nem tehetek róla, de erről a licenszről: "Creative Commons „Nevezd meg! Ne add el! Ne
változtasd!” licenc szerint." mindig Timur Lenk és az ő GLL -je jut eszembe.

GLL(TM), azaz Generál Leszarom Licenc (Teljesen Mindegy) alá tartozik, azt viszel, idézel, amit akarsz, akár forrásmegjelölés nélkül és megváltoztatva, nem érdekel, köszönöm. :))))
/off

( gellert | 2010. 03. 01., h – 21:22 )

Köszönet a szerzőnek és a támogatóknak is! Beleolvasva látom, hogy tananyag lesz az irodában, ha elkészültök vele.
Még nem tudtam átolvasni :-), de nagyon érdekel, mi lesz ez a magyar Linux Libertine (ezt használom én is könyv írásra.) Lesz benn pl. gy ligatúra?

A gy ligatúrára nincs szükség, mert a kurzív y-nak nincs nagy lelógó szára a betűtípusban, de az fj és ffj ligatúra bekerült minden elérhető betűváltozatba (még a kiskapitálisba is betűpárokként és hármasokként, hogy a szövegszerkesztőben ne okozzon gondot a használata). Az egalizálás az, ami a betűváltozatokban hiányos volt, és nem csak a magyar ékezetes karaktereknél. Az alapértelmezetté tett német umlautos nagy Ö, Ü, és Ä is vissza lett cserélve az eredeti variánsra. Hamarosan írok erről még.

( kmARC v | 2010. 03. 01., h – 22:01 )

Egész oldalalas képet fődokumentumba hogyan teszünk be úgy, hogy arra hivatkozni is lehessen? LaTeX-hel ez alap, a sortörésekkel nem nekünk kell foglalkozni, elintéz mindent. Ha már van fődokumentum fejezet, akkor akár valaki el is mondhatná a varázsszót :)

BTW. a kiadvány gyönyörű, nagyon igényes!

Az igaz, de tfh. az egész oldalas képet már beállítottad valamilyen módon egy külön oldalra. Ha elé beszúrsz még egy bekezdést, vagy bővítesz egy meglévőt, az OO.o újratördeli az egészet, marad egy háromnegyed oldalas üres rész, majd külön oldalon a kép, majd folytatódik a szöveg.

( cruiser | 2010. 03. 01., h – 22:48 )

Az 'Első oldal' stílusban is be kell állítani a következő oldal stílusát, mert az eredetileg 'Alapértelmezett'. Ha így hagyjuk, és a következő oldalt párossá tesszük, az azonnal páratlanná alakul, ugyanis legelőre beszúródik egy 'üres oldal' (ami csak a nyomtatási képen látszik), minden egy oldallal hátrébb kerül, az eredetileg első ekkor már páros, az 'Első oldal' mint olyan pedig megszűnik. Az 'Első oldal'-ban ezért tehát beállítom, hogy a következő oldal mondjuk páros legyen.

Ezzel meg az a baj, hogy ennyivel még nem tudok olyan dokumentumot csinálni, amiben több fő rész van, vagyis amiben többször is volna 'Első oldal' majd azt követő páros-páratlan elrendezés, mert egy páros mindig páratlant kényszerít és viszont, nem tudok új első oldalt kérni.

Viszont magában az 'Alapértelmezett' oldalstílusban lehet kérni a páros és páratlan fejlécek eltérő voltát, tükrözött margókat, ennyihez tehát nem szükséges Páros és Páratlan stílust használni. De új részt új első oldallal még mindig nem tudom, hogy kellene kapnom, pedig egyszer mintha összehoztam volna ilyesmit, de azt is valahogy úgy, hogy minden egyes rész első oldalának létrehoztam egy új oldalstílust, de már nem jut eszembe a többi, és ez is elég macerásnak hangzik. Hogy kell ilyet csinálni?

Wordben ez elég egyszerű, 'új oldalra' szakasztörést használva nem érdekes, hogy milyen oldal következik, de kérhetek oldaltörést páros vagy páratlan oldalra is, és szakaszonként azt csinálok a fejléccel, amit akarok.

Na, pont azt nem próbáltam, ahogy a Wordben kell... De csak mert OpenOffice-ban a szakasz mást jelent, eszembe se jutott ilyen töréspontot keresni, mármint most, mert tényleg így csináltam én is korábban. Viszont akkor jól rémlik, hogy minden egyes részhez külön oldalstílust kell csinálni, hogy saját fejléce lehessen. Vagy ebben is tévednék?

Természetesen szép munka, nagyon nagy meló egy ilyen, köszönet!

( leeroy | 2010. 03. 01., h – 23:07 )

Szép munka, köszönjük! De a word writer összehasonlításról ez jutott eszembe. :)

( numen v | 2010. 03. 01., h – 23:16 )

Fel sem tűnt, hogy nincs a magyar nyelvhez rendes betűkészlet – mik szoktak hiányozni?
ŐŰőű nagyon sokban van, „”’–»« szintén…
Archaikus szövegben előfordul néha a ſ, de archaikusban minden előfordul, úgyhogy az más :)
Mi kerül még bele? 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Általában nem a karakterek hiánya jelenti a problémát, hanem a kerning és társai. A betűkészletnek nem csak a karaktert kellene tartalmazni, hanem a karakter megfelelő távolságtartását más karakterektől, illetve a megfelelő kurzív, stb. párokat is. Ezekkel szokott gond lenni (legalábbis anno DTP-s koromban ezekkel birkóztunk mindig).

Az a szomorú, az emberek többségének szerintem fel sem tűnik, ha egy szöveg pocsékul van a kernelve :( Hozzáértő szem látja, hogy ronda, a tömg meg talán ki tudja választani két "dehátezugyanolyan" szövegből azt, amelyik jobban tetszik neki. Arról meg nem is beszélve, hogy a kernelésnek nagy részét egy megfelelően megrajzolt betűtípusnál kernelési osztályokkal már meg lehet oldani (amelyekből ugyan valóban kimaradnak gyakran a magyar karakterek)

Amit én hiányolok nagyon – és erre a könyv is kitér – az az OpenType funkciók jelenleg még hiányos támogatása. Így nem lehet ilyen betűtípusokat használni :) 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Ebben nem vagyok kompetens, a Type3-ról is csak annyit tudtam, hogy nagyon sok információt tud tárolni az egyes betűtípusokról, cserébe nemigen támogatják a szoftverek.

Viszont olyat lehet csinálni OpenType-ban, hogy ha nem is minden betű különböző, de egy betűnek vannak variánsai. Erre példa ez, ahol a z meg az x a legtöbb betűhöz kapcsolódik, de pl. szó végén másképp néz ki. Elég sok ligatúrával lehetne megoldani, de van lehetőség kontextusalapú cserére.

A nincs két egyforma betű problémáját én egyébként úgy közelíteném meg, hogy fogok egy betűtípust, inkscape-ben lánccá alakítom, és utána a görbéket randomizálom. De komoly gyakorlati hasznát nem látom (még szerencse, mert a most vázolt megoldás nagyon ronda :)) 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

(gyakorlati:.. hmm ha kézírás stílust* akarok és nem csak krickraccos/cirádés szöveget akkor elengedhetetlen :) de nem felttlen folyószöveg lehet ugye csak :) )

egyébként ilyesmit kerestem: http://cg.scs.carleton.ca/~luc/randomfont.html itt van egy .ps fájl amiben ha a seed-ed (srand) átállítom más pdf-et generál belőle :)

gondoltam hogy olyan betűtípus kell amiben van szkript, de újabbakban, azaz opentypeban kerestem, ez a type3-beli postscript viszont pont jó, talán openofficeból ps-be nyomtatás után is utólag bele lehet nyúlni

(*ps: lehet szubjektív, de nekem sosem tetszett néhány olyan betűtípus aminek az a stílusa hogy kézírásos de zavaróan látszik hogy tök egyformák a betűk, a cirádésakra persze annyira nem áll, ott inkább követelmény hogy egyáltalán dekódolni lehessen:)

egyébként azt a lánccá alakítást már egy kicsit továbbgondoltam mint a spanyolviaszt, kb pont erre gondoltam: http://cajun.cs.nott.ac.uk/compsci/epo/papers/volume8/issue4/ep129ld.pdf )

( Boobek | 2010. 03. 01., h – 23:18 )

Én is szeretnék gratulálni a formai megjelenéshez, nem gondoltam volna, hogy OOo-ban ilyet lehet csinálni (egyszerűen?).

Csatlakozom a formai megjelenítésre vonatkozó gratulációhoz.

Egyébként szerintem szép formai megjelenítést se Wordben, se Quarkban, se InDesignban, se OpenOffice-ban nem lehet egyszerűen csinálni, még akkor sem, ha az embernek a szaktudása, szépérzéke és szabadideje is megvan hozzá. Lehet, de nem egyszerűen. A jól megválasztott stílusok sokat egyszerűsítenek, és néhány ügyes trükkel sokmindent lehet automatizálni, de még mindig túl sok a manuális beavatkozás, ami főleg akkor fáradságos, ha a gondosan megformázott szöveg fölé 5 új sort szúrunk be, és emiatt borulnak a kézzel kiegyengetett formázások (pl. egy ábra emiatt a következő oldalra kerül, és ezzel borul minden a fejezet végéig).

TeX-ben sokkal többféle formázást lehet automatizálni, de jóval nagyobb szakértelem kell hozzá. Például ha valaki évekig tanulja a TeX programozását mélyen (amihez nincs is tankönyv), akkor a fenti OpenOffice-os könyvet gyorsabban elkészíti (az üres dokumentumtól a nyomdába menő, tökéletesnek szánt PDF-ig), mint bármi másban, és számára egyszerűbb is lesz TeX-ben készíteni, mint bármi másban, még akkor is, ha a bármi mást is ugyanolyan jól ismeri, mint a TeX-et.

( kubi | 2010. 03. 02., k – 08:42 )

Gratulalok.
Ezt a konyvet kotelezove kene tenni minden egyetemista/foiskolas hallgato szamara - legyen atomfizikus, bolcsesz vagy viragkoto - aki diplomatervet akar kiadni a kezebol. Tobbszor a rosszullet kerulgetett, amikor olvasnom kellett a munkaikat.

( nevergone v | 2010. 03. 02., k – 09:04 )

Nagy jó kiadvány, köszönöm. Jó tudni, hogy az alsó- és felső-index a karakterformázásoknál tipográfiailag nem helyes.

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

( Joejszaka v | 2010. 03. 02., k – 09:57 )

Kiváncsi lennék, hogy mi az, amiben az MS Word jobb, mint az OO. Mondom úgy, hogy komoly és szép doksit még csak LaTeX-ben írtam. :-) Csúnyát OO-ban szoktam.

Szerintem a Microsoft termékek szebb diagramokat tudnak készíteni :)
Komoly és szép doksit írtam már OOo-ban meg LaTeX-ben is – az előbbiben is be lehet állítani előre egy csomó tipográfiai szabályt (lásd cikk), és onnantól már csak írni kell. És ugyanez igaz MS Wordre is.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( nevergone v | 2010. 03. 02., k – 18:12 )

Nagyon jó kiadvány, belelapozva úgy éreztem, hogy érdemes lesz alaposan elolvasnom. Mikorra várható a végleges változat?

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

( jokeman | 2010. 03. 03., sze – 12:41 )

Akkor én is beállok a dícsérők sorába. Nagyjából átolvastam tegnap, és tetszik.

Számomra viszont nem annyira a kinézet volt az érdekes, hanem inkább azok az információk, hogy milyen tipográfiai megfontolásokat érdemes figyelembe venni, melyik szabálynak mi a története vagy haszna. Ugyanígy érdekesnek tartom, hogy például mikor milyen hosszú "kötőjelet", milyen típusú idézőjelet, mekkora szóközt illik használni, és még hosszasan tudnám sorolni ezeket.

Remélem, hogy a végleges verzióban még sok ilyen érdekes információ lesz!

Csak így tovább!