Gondolatok a padlóról

A mostani eset kicsit más mert nem rég volt halotak napja nemsokára itt a karácsony. A szlovákok megverik honfitársainkat egy focimeccsen. Kormányfőnk szívszorítóan, elkeseredett arccal szívhezszólóan sajnál bennünket, és megértésünket kéri amiért még egy kicsit vagy nagyot szopnunk kell.Innen nézve nem is olyan nagy baj, hogy én itt vagyok a földön. Másképp látom innen a dolgokat látom hogy itt az irodában is poros a padló, pedig van takarítónő. Érzem kollégám is gondokkal küzd mert szegény meggyötört ember folyton kilötyögteti a kávét a padlóra amibe most én beletenyereltem sőt van egy gyanúm miszerint a nadrágommal fel is töröltem a többi kávéfoltot.

Egyszóval ez most más meghittebb, nyugodtabb, beletörődöttebb, fetrengés a padlón. Nem is nehéz ide kerülni, ma például szép napnak indult. Az asszony hajnalban nem kiabált félálomban, hogy ne zörögjek már annyit és induljak már mert nem tud aludni. A főnökkel nem találkoztam a telefon alig csörgött. Egyszóval szép csütörtöki nap volt alap életuntságal semmi öngyilkos gondolat. Ilyen lelki állapotban a kezem sem reszket.Igy nekikészültem, precízen, pontosan kicsavartam darabonként elrakosgattam, persze nem volt ilyen egyszerű, mert amivel, az vagy túl nagy vagy túl vékony és amit, az túl erősen, hogy a túl vékonnyal egyáltalán nem lehet de végül is sikerült. Egy középső kisebb mint a többi még kicsavarni igen, de biztonságba helyezni azt nem lehetett mert nem jött ki helyéről ütögetem semmi benyomtam de kisebb mint a mélyedés amiben van ezért megfogni nem lehet ha benyúlok érte akkor befeszül. Még egyszer jól megütögetve sem jön ki vagyis stabilan bent maradónak ítéltetik. Munka végeztével úgy tettem mint aki ad arra amit csinál ezért egy darab papírral gondoltam letörlöm a port.
Igen ekkor történt a tragédia a stabilan bent maradónak ítéltetett kicsi amiről már rég elfelejtkeztem. Hangos majd egyre halkuló, TIK-TIK-TIk-Tik-tik-tik-tik... egyébként a parkettán harmonikus hangot adva, kiesett a helyéről. A kicsike egy félmilliméter szer egy milliméteres notebook hátlap csavar volt.

Így történt hogy előbb egyenes gerinccel emberhez méltón majd porban mászva négykézláb ismét a padlóra kerültem.

Ja és valóban feltöröltem a nadrágommal a kávéfoltokat!