Új dokumentumkezelő rendszer Linuxon

Szerintem azért nem árt körbenézni az alternatív megoldások között, pl nekem az alábbi megoldás nagyon tetszik,és ha az ember az üzemeltetési feladatokat meg tudja oldani maga,akkor hasonló funkcionalitást kaphat,mint a Central-DOC.

http://dms.markuswestphal.de/about.html

Micskó Gábor wrote:
> Viszont ha a penzet elaprozza sokszor 1 millio forintra, akkor szamos jo
> kamattol esik el. Pl. 5 misi felett jol szokott ugrani a kamat. Ki van ez
> talalva... :-)
Perszehogy. Érdekes módon Magyarországon majd éhenhalnak vállalkozások,
de a bankok valahogy mindig prosperálnak. :-O

Friczy wrote:
> Ja. Bankonként 1 millió Ft, szóval ha lakásra gyűjtesz, akkor elég sok
> bankban kell számlát nyitni. Ráadásul egy rakás olyan
> bankszámlaszerződés van, ahol az 1 millió feletti betétrészre magasabb
> kamatot adnak (aztán több milliónál ez még növekedhet).
Tudom, az én 84 milliárdos számlámra is egész kedvező feltételeket
sikerült kialkudnom. =)

Köszönöm a hozzászólást, megnéztem a linket és be is léptem a DMS demóba.

A válaszom olvasása előtt tudnod kell, hogy én az egyik CDoc fejlesztő vagyok, így könnyen elfogult leszek a CDoc-kal kapcsolatban ;-)

Szerintem azért nem árt körbenézni az alternatív megoldások között, pl nekem az alábbi megoldás nagyon tetszik,és ha az ember az üzemeltetési feladatokat meg tudja oldani maga

Valóban NAGYON szimpatikus és komoly rendszer benyomását kelti a DMS. Kifejezetten szép a grafikus design (főleg a CDoc-kal összehasonlítva :-(

Viszont ennek az üzemeltetéséhez szükséges igen komoly Linux rendszerismeret, nem is beszélve az egyéb feltelepítendő dolgokról és azok karbantartásáról (MySQL, PHP, Apache). Ahogy néztem help doksi nincs, csak fórum a különböző problémákról és azok megoldásáról. A CDoc esetén kész van minden (a megfelelő háttérrel) és már csak használni kell a szolgáltatást...

akkor hasonló funkcionalitást kaphat,mint a Central-DOC

A funkciók hasonlóak, de találtam néhány jelentős különbséget is.

A DMS könyvtár struktúrában tárolja a doksikat, míg a CDoc egy új megközelítést alkalmaz (aktív szűrés). Az aktív szűrés olyan, mintha folyamatosan keresésben lennénk és a képernyőn az aktuális találati lista látható. Így gyakorlatilag a teljes dokumentum halmaz egy szűkített részhalmazán végezzük el az összes dokumentumokkal kapcsolatos műveletet (ami jelentősen leegyszerűsíti a kezelőfelületet és egy nagyságrenddel átláthatóbb, mint a könyvtárstruktúra). Ez így leírva elég bonyolultan hangzik, ezért érdemes kipróbálni a CDoc demó verzióban [www.central-doc.hu]!

Persze ezt kiválthatja a DMS kereső funkciója. Kipróbáltam ezt is, de nem volt sok sikerélményem. Úgy láttam, hogy a DMS-ben egyszerűen nem lehet dokumentum típusra keresni. Esetemben egy adott könyvtárban nem tudtam megtalálni az MS Word doksikat hiába próbáltam mindent (*.doc, doc...).

A DMS keresési képességeit jelentősen korlátozza, hogy csak a kiválasztott könyvtártól "lefelé" tud keresni (alkönyvtárakban), így ha véletlen rossz helyen állunk, akkor nem lesz találat.

Ezek a dolgok a CDoc más "filozófiai" megközelítése miatt nem jelentenek a CDoc-ban problémát.

Szerintem egy ilyen rendszer ne olvasgassa a dokumentumokat, hanem tárolja, biztosítson számomra hozzáférést és általam megadott szempontok alapján keresést. A tárolást is csak titkosítottan tudom elképzelni, a rendszergazda se nézegesse a feltöltött doksikat.

Szerintem egy ilyen rendszer ne olvasgassa a dokumentumokat, hanem tárolja, biztosítson számomra hozzáférést és általam megadott szempontok alapján keresést.

Eddig a CDoc is így csinálja (nem olvasgat :-)

Viszont a felhasználók részéről komoly igény, hogy a dokumentumkezelő rendszer tudjon keresni a doksik tartalmában is! Szerintem ez nem goond addig, amíg a rendszer csak olvassa és nem értelmezi a dokumentumokat ;-)

A tárolást is csak titkosítottan tudom elképzelni, a rendszergazda se nézegesse a feltöltött doksikat.



Ez már komolyabb kérdés. Alapjában lehet titkosítani, de ez nem old meg minden bizalmi kérdést (pl. a root ha nagyon akar biztosan talál módot a descriptálásra). Ehelyett inkább a bizalmi kérdést kell rendezni.

Végül is válasz egyszerű. A CDoc egy szolgáltatás, ahol minden ügyfél adata ugyanazon a szerveren kerül letárolásra --> első ránézésre totál bukás (bizalmi oldalról). Viszont a fizetős szolgáltatásnak is vannak előnyei, pl. az hogy a szolgáltató ebből akar megélni. Emiatt a szolgáltató mindent megtesz, hogy a gyanú árnyéka se érje azzal kapcsolatban, hogy ő nézegeti az ügyfelek bizalmas dokumentumait. Ne adj isten még el is lopja azokat. Ez OK, de amikor kiderül az első ilyen eset (márpedig gyorsan kiderül), akkor a szolgáltató ÖSSZES ügyfele felmondja a szerződést és még be is perlik a szolgáltatót. Ez így a logikus.

Bizalmas dokumentumoknak nyilt formában egyáltalán nincs helye olyan gépen, amely felett nem tudok felügyeletet gyakorolni. Ahol nem én szabom meg, ki férhet hozzá és ki nem.

A per/szolgáltatás felmondás/etc utólagos kármentés, a káreset bekövetkezte után. Azt kell elérni, hogy lehetőleg ne következzék be. A "becsszó" elég sovány.

Fisher wrote:
> Ugyanakkor semmilyen védelmet nem ad az ellen, hogy a rendszergazda, akinek
> fizikai hozzáférése van a géphez (nem beszélve az ssh-ról és társairól)
> valahogy mégis meg ne oldja, hogy hozzáférjen az adatokhoz.
Már miért? Inkább az a gond, hogy akkor a gépeteket csak egy egyszerű
fájlszerverként használná a kliens, így a logika sem ott lenne.

HiL wrote:
> Végül is válasz egyszerű. A CDoc egy szolgáltatás, ahol minden ügyfél adata
> ugyanazon a szerveren kerül letárolásra --> első ránézésre totál bukás
> (bizalmi oldalról). Viszont a fizetős szolgáltatásnak is vannak előnyei,
> pl. az hogy a szolgáltató ebből akar megélni. Emiatt a szolgáltató mindent
> megtesz, hogy a gyanú árnyéka se érje azzal kapcsolatban, hogy ő nézegeti
> az ügyfelek bizalmas dokumentumait. Ne adj isten még el is lopja azokat. Ez
> OK, de amikor kiderül az első ilyen eset (márpedig gyorsan kiderül), akkor
> a szolgáltató ÖSSZES ügyfele felmondja a szerződést és még be is perlik a
> szolgáltatót. Ez így a logikus.
Ahol gondolkoznak, az a logikus, hogy már meg sem kötik vele a
szerződést, már ha ilyen szempontból érzékeny adataik vannak.

Bizalmas dokumentumoknak nyilt formában egyáltalán nincs helye olyan gépen, amely felett nem tudok felügyeletet gyakorolni. Ahol nem én szabom meg, ki férhet hozzá és ki nem.

Pedig ez nem mindig van így! Van bankkártyád? Ott sincs különösebb befolyásod a pénzed tárolására (informatikailag persze).

A per/szolgáltatás felmondás/etc utólagos kármentés, a káreset bekövetkezte után. Azt kell elérni, hogy lehetőleg ne következzék be. A "becsszó" elég sovány.

Ez alapjában igaz, ezért is van becsszó helyett komoly előfizetői szerződés [central-doc.hu], amely a szolgáltató számára is tartalmaz bőven kötelezettségeket és retorziókat.

Ahol gondolkoznak, az a logikus, hogy már meg sem kötik vele a

szerződést, már ha ilyen szempontból érzékeny adataik vannak.

Akkor senki sem adna pénzt be a bankba, mivel a bank "úgyis ellopja". Végül is elvan a pénz a befőttek között is vagy a kispárnahuzatban...

Azért a világ NEM ennyire paranoiás és nemcsak tisztán informatikai szempontok vezérlik, hanem számos egyéb más tényező is (mármint 1 normál jogállamban).

HiL wrote:
> Akkor senki sem adna pénzt be a bankba, mivel a bank "úgyis ellopja". Végül
> is elvan a pénz a befőttek között is vagy a kispárnahuzatban...
Legutolsó ismereteim szerint 1 millió forintig garancia van arra, hogy
onnan nem tűnik el a pénzem.

> Azért a világ NEM ennyire paranoiás és nemcsak tisztán informatikai
> szempontok vezérlik, hanem számos egyéb más tényező is (mármint 1 normál
> jogállamban).
Mondjuk inkább úgy, hogy nem mindenki, de van akinek muszáj, mert
mondjuk törvények, meg hasonlók kötik, vagy csak a józan esze. :)

Legutolsó ismereteim szerint 1 millió forintig garancia van arra, hogy

onnan nem tűnik el a pénzem.

OK, 1 millió az nem kis pénz, de gondolj olyanokra, akik lakásra gyűjtögetnek és ott ha csak 1 milliójuk van a számlán az kb. semmi. Szóval mindig van kockázat :-(

Egyébként a részleteket érdemes megnézni az előfizetői szerződésben.

HiL wrote:
> OK, 1 millió az nem kis pénz, de gondolj olyanokra, akik lakásra
> gyűjtögetnek és ott ha csak 1 milliójuk van a számlán az kb. semmi. Szóval
> mindig van kockázat :-(
Van aki ezért nyit több bankszámlát. :)

Viszont ha a penzet elaprozza sokszor 1 millio forintra, akkor szamos jo kamattol esik el. Pl. 5 misi felett jol szokott ugrani a kamat. Ki van ez talalva... :-)

Szerintem ezek nem olyan jelentős különbségek, hogy pl felhasználó oktatással ne lennének kiküszöbölhetők,de a CD fő előnye - mint ahogy emilítettétek is - az lehet, hogy az üzemeltetési gondokat leveszitek a felhasználó válláról. Gondolom sok kisebb cég van amelyik nem engedheti meg magának hogy főállásban rendszergazdá(ka)t alkalmazzon erre a feladatra. Szerintem a "háttérszolgáltatások" (tükrözés,mentés, jogosultságrendszer, stb) minőségén múlik a rendszer sikere. No meg persze a jó marketing ;-)

Nagy Attila <bra@fsn.hu> wrote:
>> mindig van kockázat :-(
> Van aki ezért nyit több bankszámlát. :)

Ja. Bankonként 1 millió Ft, szóval ha lakásra gyűjtesz, akkor elég sok
bankban kell számlát nyitni. Ráadásul egy rakás olyan
bankszámlaszerződés van, ahol az 1 millió feletti betétrészre magasabb
kamatot adnak (aztán több milliónál ez még növekedhet).

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Vicces, nekem ugy tunik az oldal megtekintese utan, hogy a szolgaltato ceg _szerveren_ lesz minden adat (amolyan bitkeeperes megoldas).

Ilyeneket mond: .central-doc.hu cimen lesz elerheto, es havi dija van, 8eft/ho 2fo/2gb, 20fo/xgb meg 60eft/ho.

Erdekes.

,---
| Nem szükséges magasan kvalifikált informatikai munkatársak
| közreműködése, mivel minden adat az általunk karbantartott
| központi szerveren található. Nem kell lokálisan szervert
| telepíteni, nincs üzemeltetési- és karbantartási költség.
`---

http://central-doc.hu/help/default/biz_00.htm

Meg kell bizni bennuk... ;-)

Szerintem is vicces!

Nekem a megfogalmazas nagyon marketing izu. Miszter managert lehet vakitani ilyen dumaval, de a hup kozonsegenek szerintem mosolyt csal az arcara. Ertem en, hogy Linuxon fut azt meg szeretjuk ugye. De ez kb. a szanalmas.hu oldalra valo igy.

Persze nem a termeket akarom bantani mert azt nem ismerem, de a talalasa az gaz.

Nehany tanacs azert:

1. Nem meggyozo a RAID5, inkabb RAID1.

2. Van e masik szerver, ahova replikaljak az adatokat?

3. Az, hogy a legtobb virussal szemben immunis megint nem eleg bizonyos esetekben.

Mindenesetre erdekes, ez a kozponti otlet.

"Mindenesetre erdekes, ez a kozponti otlet."

ld. microsoft sharepoint

mar orultem, hogy van ertelmes open source alternativaja...

Ha a kockafejűeknek akarsz eladni egy kockafejű űzletkötöt kel alkalmazni . Az is elég ha hasonlit a kockára. :) Már vesznek tölle.

aham.

Tenyleg nem fikazas keppen, de

- regisztracio kell a probahoz

- a weboldal hagy kivannivalokat maga utan (olyan szolgaltatasert amit annyiert kinalunk havonta amibol mar rendes weboldal is keszulhetne, elvarhato egy szinvonal)

- a koncepcio azon alapul, van e internete a vallalkozasnak, es letezik e meg a szolgaltato ceg (figyelmen kivul hagyva a megbizhatosagot)

- az osszes olyan ceg ahol ugyfeladatokat kezelnek megbukik adatkezelesi szempontbol.

- a kinalt hely nagyon kicsi.

Mondjatok nekem 1 olyan celteruletet ahol ezt szivesen fogadnak? Ki csinalt ehhez piackutatast?

- regisztracio kell a probahoz

A szolgáltatás elsősorban jogi személyeknek (cégeknek) elérhető el, ezért kell regisztrálni. Amennyiben automata reg. lenne mindenki fájlcserélőnek használná a demót :-(

- a weboldal hagy kivannivalokat maga utan (olyan szolgaltatasert amit annyiert kinalunk havonta amibol mar rendes weboldal is keszulhetne, elvarhato egy szinvonal)

Jogos kritika, de valmivel el kellett indulni. Alapvetően a szolgáltatásnak kell jónak lenni, nem a WEB design-nak (legalább is ez a véleményünk :-)

- a koncepcio azon alapul, van e internete a vallalkozasnak, es letezik e meg a szolgaltato ceg (figyelmen kivul hagyva a megbizhatosagot)

Ez pontosan így van, de a szélessávú internet elérés egyre terjed (még itthon is).

- az osszes olyan ceg ahol ugyfeladatokat kezelnek megbukik adatkezelesi szempontbol.

Ezt nem értem pontosan.

- a kinalt hely nagyon kicsi.

Ez dokumentumkezelő rendszer. A dokumentumok (általában) nem túl nagyok. Egyébként a tárhely mérete csomagfüggő és lehet egyedi csomagokat is definiálni.

Mondjatok nekem 1 olyan celteruletet ahol ezt szivesen fogadnak? Ki csinalt ehhez piackutatast?

Célterület lehet a könyvelőcégek vagy az ügyvédi irodák csoportja (a piackutatás szerint).

Kösz az észrevételeket!!!

Ide kapcsolódik:

Nekem a megfogalmazas nagyon marketing izu.

Persze, hogy ez tiszta marketing, de a Linux-os alkalmazásokra rá is fér a marketing.

Ha komoly irodai környezetet kell kialakítani, akkor mindenképp szükség van egy dokumentumkezelő rendszerre (hogy ne öntsenek el az elektronikus dokumentumok ezrei - tízezrei). Ehhez Linuxon jelenleg is adott már sok feltétel (Openoffice, GIMP, Firefox, Thunderbird...), de nem lehet találni dokumentumkezelő rendszert.

A magyar piacon számos dokumentumkezelő rendszer kapható, de általában ezekre jellemző, hogy:

- Nem platformfüggetlenek (MS Win környezetre íródtak)

- Nincs WEB-es elérésük (klienset kell telepíteni)

- EGYÁLTALÁN NEM HASZNÁLHATÓK Linux alatt

Ezért gondoltuk úgy, hogy habár nem opensource fejlesztés, mégis érdemes hírként megjelentettni a HUP-on is a Central-DOC indítását. Talán az ilyen rendszerek is segítik a Linux gyorsabb elterjedését.

HiL (az egyik fejlesztő)

- regisztracio kell a probahoz

A szolgáltatás elsősorban jogi személyeknek (cégeknek) elérhető el, ezért kell regisztrálni. Amennyiben automata reg. lenne mindenki fájlcserélőnek használná a demót :-(

A legtobb free projekt ezt kikeruli napi torlessel (pl. KT)

- a koncepcio azon alapul, van e internete a vallalkozasnak, es letezik e meg a szolgaltato ceg (figyelmen kivul hagyva a megbizhatosagot)

Ez pontosan így van, de a szélessávú internet elérés egyre terjed (még itthon is).

Nem bantas kepp, de elsiklottal a mondat masodik resze felett, azaz, hogy az elerest biztosito vallalkozasnak leteznie kell. Azaz fuggosegi viszony alakul ki egy masik ceg irant (nem tudja holnap atvinni XZ Bt.-hez sem.

- az osszes olyan ceg ahol ugyfeladatokat kezelnek megbukik adatkezelesi szempontbol.

Ezt nem értem pontosan.

Nos. Nagyon sok aspektus van (jogi es terminologiai) amit nem hiszem h itt kellene megvitatni. Igy csak azt emelnem ki:

harmadik szemely reszere hozzaferes biztositasa az adatokhoz nem lehetseges (jogosulatlan adatkezeles) es az rendben, hogy azt elhitetted velem, hogy a szolgaltato cegtol senki nem fer hozza, viszont azt mar senkinek nem fogod elmagyarazni, hogy interneten publikusan lekerdezheto adatbazist uzemeltetsz..

- a kinalt hely nagyon kicsi.

Ez dokumentumkezelő rendszer. A dokumentumok (általában) nem túl nagyok. Egyébként a tárhely mérete csomagfüggő és lehet egyedi csomagokat is definiálni.

Nezd, ha valakinek kezelni kell a dokumentumait, annak nem 5 db word file-ja van. Ha nezegeted, valoban uzemeltetnel ilyen embereknek file szervert, akkor a 30G az eleg keves.

Celteruletrol tovabb nem vitatkoznek, sok sikert a munkatokhoz, de leirasod ellenere is ketseges szamomra, hogy pont a szenzitiv adatokkal dolgozo konyvelo cegek, es ugyvedi irodak idegen ceg altal uzemeltetett web szerveren tarolna a rabizott adatokat.

Szemely szerint sem ilyen konyvelo ceggel, sem ilyen ugyvedi irodaval nem dolgoznek.

Lore,

Knowledge Tree,

Silva

A Lore és a Silva nem kifejezetten dokumentumkezelő rendszerek (legalább is a weblapjuk szerint).

A Knowledge Tree az egy komoly open source dokumentumkezelő rendszer, de ehhez szükséges komoly Linux adminisztráció is (PHP, MySQL és Apache ismerete és adminisztrálása).

A Central-DOC esetében a központi adattárolás miatt csak a webböngészőt kell ismerni. Persze a CDoc-ot is ismerni kell, de ehhez van ügyfélszolgálat, meg több mint 180 oldal doksi [central-doc.hu] a weben.

A legtobb free projekt ezt kikeruli napi torlessel (pl. KT)

Ez így jogos, de szerintünk a hosszabb idejű kipróbálásnak is megvannak az előnyei. Nem beszélve arról, hogy a kipróbáláskor felrakott doksikat előfizetés esetén nem kell újra feltolni az CDoc-ba, hanem a demó adatbázist lehet átkapcsolni éles üzemmódra.

Nem bantas kepp, de elsiklottal a mondat masodik resze felett, azaz, hogy az elerest biztosito vallalkozasnak leteznie kell. Azaz fuggosegi viszony alakul ki egy masik ceg irant (nem tudja holnap atvinni XZ Bt.-hez sem.

Nem is veszem bántásnak :-) Amennyiben egy CDoc ügyfél fel akarja számolni az előfizetését, akkor lehetősége van a dokumentumairól backup-ot kérni, így minden fájlt kézhez kaphat.

...azt mar senkinek nem fogod elmagyarazni, hogy interneten publikusan lekerdezheto adatbazist uzemeltetsz..

Biztos lassú vagyok, de ezt sem értem pontosan még. A CDoc adatbázishoz azért nem lehet "csak úgy" publikusan hozzáférni.

Nezd, ha valakinek kezelni kell a dokumentumait, annak nem 5 db word file-ja van. Ha nezegeted, valoban uzemeltetnel ilyen embereknek file szervert, akkor a 30G az eleg keves.

A teszt időszakban 3 cég (kisvállalkozás, max. 20 fő) tesztelte a rendszert napi használattal. A "legszorgosabb" 1 év alatt összesen kb. 1100 doksit tett fel, ami az összes verzióval együtt valamivel több mint 3000 fájlt jelent. Mindennek a tárfoglalása 0.8 GB. Persze lehetnek eltérő esetek, de lehet egyedi előfizetői csomagot is kialakítani ahol nem 30GB a limit.

...de leirasod ellenere is ketseges szamomra, hogy pont a szenzitiv adatokkal dolgozo konyvelo cegek, es ugyvedi irodak idegen ceg altal uzemeltetett web szerveren tarolna a rabizott adatokat.

A CDoc HTTPS protokolon megy, mint a netbank rendszerek. Beszéltem ügyvéd ismerősömmel és megkérdeztem, hogy szoktak-e szerződéseket e-mail-en küldözgetni. Azt is kérdeztem, hogy ugye a levelezés titkosított (persze, hogy nem volt az!!!). Egy ügyvédi irodából eltűnhetnek úgy is az adatok, hogy egyszerűen elviszik (=ellopják) a számítógépet (egy egyszerű rabló úgyis a legnagyobb gépet viszi, ami általában a fájlszerver ;-) A CDoc szervert azért sokkal macerásabb ellopni az internet szolgáltatótól.

Az a konyvelo, vagy ugyved aki az adataimat ide tenne,

csunyan megnezhetne magat...

Erdemben pedig: az ismertetok pont a gep ki/bekapcsolasaig kepzettek szamara talan megfelelok,

de ez nem gyoz meg sem a bizalmassag,

sem a biztonsag kerdeserol egy hozzaertot.

Alapjában csak tematikusan lehet jelenleg, de lehet a fájlnévben is keresni és használni helyettesítő karaktereket (*?) is. Emellett lehet negálni is a keresési kritériumot (pl. minden ami NEM *.xls).

Már tervezzük a következő verziót, ahol lehet a tartalomban is keresni és gondolkozunk a regular expression-ök használatán is (a szimpla helyettesítő karakterek mellett).

Jogos észrevétel, de ennek a "minimál designak" megvan az oka. Szerettünk volna egy olyan GUI-t, ami viszonylag jól olvasható, nagyjából karakteres (így lehet zoom-olni a szövegeket a böngészőben) és gyorsan töltődik le (kevés csics, kevés kép).

Azon gondolkodtunk, hogy lehessen-e a GUI kinézetét állítgatni (pl. skin-ezéssel), de ahhoz idő kell, hogy szép de olvasható színváltozatokat kisérletezgessünk ki (majd a köv. verzióban).

Erdemben pedig: az ismertetok pont a gep ki/bekapcsolasaig kepzettek szamara talan megfelelok,

de ez nem gyoz meg sem a bizalmassag,

sem a biztonsag kerdeserol egy hozzaertot.

Ahogy már írtam, van biztonsági koncepció, ami hasonlít egy átlagos netbankos szisztémára. Amennyiben van KONKRÉT kérdésed a biztonsági részletekkel kapcsolatban, akkor légyszíves írd meg a köv. címre:

info@central-doc.hu

Amugy a keresesrol annyit, hogy en ugy kepzelem el, hogy feltolteskor a fajlbol csinal text-et amit kulon eltarol az sql es abban keresek.

Velemeny?

Az elv az teljesen jó, csak az a kérdés, hogy hogyan tudunk txt-t gyártani a feltöltött doksikból. Vannak mindenféle konverterek, de nehéz olyat találni, ami tökéletesen konvertál mindenféle fájl formátumot.

Mivel a CDoc egy szolgáltatás, itt az ügyfelek elvárják, hogy minden beígért funkció HIBÁTLANUL működjön. Ez az ezerféle MS Office formátum esetén nem is olyan egyszerű feladat. Már csináltunk alfatesztet erre a funkcióra és kezd körvonalazódni 1 használható megoldás, de még messze a köv. verzió ;-)

Persze lehet, technikailag most is így megy (különböző script-eket hív meg a CDoc különböző típusú (.doc, .pdf, .jpg, stb...) doksik preview-ához.

Én arra célozgattam, hogy nehéz (akár 10) olyan különböző progit találni, ami TÖKÉLETESEN konvertál mondjuk minden MS Office formátumot. Itt ugye az is nehézséget jelent, hogy az MS Office verziók formátumai közözött (pl. MS Word 6.0 vs MS Word 2003) is jelentős eltérés lehet.

Manapsag divat ipari parkokat epiteni. Sok ceg egy helyen. Elelmes informatikai cegek a kovetkezot talaltak ki. Vesznek/berelnek az ipari park kozepen egy epuletet, abba belekurnak egy halom vasat, virtualizalnak jobba-balra, es az ipari park cegeinek szolgaltatnak. Mit? Tartetuletet (share), mail szolgaltatast, virtualis szervert, anyam kinjat. Ki a rendszergazda? Az informatikai ceg. Ott is meg kell bizni valakiben. Nem latom masnak azt a helyzetet sem...

Szerintem a RAID 1+0-ra gondolsz.

RAID1-re gondoltam, miert mi baj van a sima mirrorral?

Egyebkent igazad van, a RAID1+0 is jo. Elobb RAID1 es aztan RAID0 ugye, igy gondolod?