[Megoldva] Áramvédő kapcsoló kérdések

Elektronika, Elektromos eszközök

Sziasztok!

Az áramvédő kapcsoló sajnos random módon lekapcsol. Ez a következőt jelenti: 1 hónapig minden jó, majd egyik reggel, amikor szinte semmi nincs bekapcsolva, leold. Felkapcsolom, majd következő nap éjjel kettőkor leold. Utána felkapcsolom, másfél hét szünet, látszólag minden jó, majd egyszer csak leold, majd egy hónap szünet, stb....

Pár kötést már átnéztem, nem látok párát, ellazult csatlakozót, persze lehet hogy nem veszek észre valamit.

  • Van egy klímánk, ami nincs most használatban.
  • Baxi kondenzációs gázkazánnal fűtünk, van elektromos része.
  • Hűtőgép
  • Egy APC szünetmentes
  • Pár okos konnektor (Aquara, Zigbee)
  • Router, switch-ek, access pointok
  • Én erre gyanakszom:
    • Akvárium, egy külső szűrővel
    • Akvárium vízmelegítő
  • Számítógépek (kikapcsolva, pl éjszaka, esetleg készenléti módban)
  • TV (standby módban)
  • Egy modernebb mosógép, modernebb szárítógép

Nincs ötletem hogy lehetne a hiba okát hatékonyan megtalálni. 

Mindenesetre hívtam egy elvileg profi villanyszerelőt, jön majd, és egyeztetek vele is.

A kérdéseim a fi reléről, vannak különböző típusok:

  • AC (szerintem ilyenem van)
  • A
  • A-SI
  • B
  • B-SI

Olvastam, hogy az AC-t engedjem el. A klíma inverteres, de elvileg az A-s fi relé jó lehet neki, a perplexity szerint olyan a felépítése. Azt javasolja, hogy B-s FI relét akkor vegyek, ha autót töltök, vagy napelemem van, az én eszközeimhez bőven elegendő az A-s fi relé, ha le akarom cserélni.

A kérdés, hogy megéri A-SI-t venni (SI = super immunised az Internet szerint), ami kevésbé érzékeny egyéb dolgokra. Vagy A-t válasszak?

Az AC-s, A-s áramvédő kapcsoló 10000 Ft-tól indul. Az A-SI-ből egyet találtam, ami már 60000+ Ft.  A B és felette 150e+ Ft.

Számít ezekből a márka? Nem ismerem őket, kb az Eaton-ról és a Schneider electric-ről hallottam. Melyiket?

Lehet úgy "eszközöket" debuggolni, hogy egy áramvédő kapcsolót pluszban hordok körbe, sarokról-sarokra, és várok mindig egy hónapot, hogy leold-e? Így szűkítem a hibás eszközök körét? - Vagy ez nagy hülyeség?

A villanyszerelőtől mit kérjek/várjak - pl nézze át a kötéseket, kösse műszerre a jelenlegi áramvédő kapcsolót? 

Van esetleg ezzel valakinek tapasztalata?

Köszi előre is a hozzászólásokat, segítséget.

 

Megoldva:

Lekopogom, egy ideje nem kapcsol le semmi.

Ki lett cserélve az áramvédő kapcsoló egy Schneider Electric R9R01240 A-s típusúra: https://hup.hu/comment/3256238#comment-3256238
A kismegszakítók is ki lettek cserélve: Schneider Electric R9F04116
Lett betéve túlfeszültség védő: Tracon ESPD2+3-40
Plusz kör kialakítva a konyha fele, ahol kicsit több fogyasztó van már.
Kötések, vezetékek átnézve.

Köszi a tanácsokat, segítséget.

  • 2366 megtekintés

( _Franko_ v | 2026. 02. 06., p – 11:33 )

Próbáldtad már cserélni az Fi-relét? Ezek úgy vannak felépítve - a kismegszakítókkal együtt - hogy anyagfáradás és öregedés miatt inkább biztonságosan tévednek és indokolatlanul is lekapcsolnak, mert ez jobb, mintha indokolt esetben se oldalának le.

Ha már cseréled, akkor A legyen inkább.

https://iotguru.cloud

A-SI akkor kell, ha az A típus indokolatlanul leold, mert túl "zajos" a környezet, tipikusan ipari környezetre jellemző, otthoni környezetben nem szokott szükség lenni rá, szerintem az AC is simán jó lenne, de nincs érdemi különbség az A és az AC között már, így nem éri meg AC-t venni.

https://iotguru.cloud

( Ice | 2026. 02. 06., p – 12:19 )

Ki kell sakkozni, szerintem valami régi készülék haldoklik ... Én a legörögebbel kezdenék ... küld /dev/nullba

( Kayapo | 2026. 02. 06., p – 12:19 )

Hívj egy szakembert, hogy cserélje le (ha neked van elég szakértelmed cseréld le), de addig is (miután mindent áramtalanítottál., ami érzékeny) néhány alkalommal (8-10 szer) kapcsold ki meg be az életvédelmi relét (Fi relé).

Annyi történt, hogy a megszakító érintkezői oxidálódtak. Nem nagyon csak annyira, hogy feszültség essen rajtuk (pár volt). Nem sok épp csak annyi (I = R / U), hogy leoldjon. Nem elszigetelt eset, van ilyen, nem függ össze a relé minőségével, a legjobb minőségűek épp úgy csinálják mint az olcsók.

----
올드보이

Nem nagyon csak annyira, hogy feszültség essen rajtuk (pár volt). Nem sok épp csak annyi (I = R / U), hogy leoldjon.

Ez az ún. kismegszakító esetén igaz, ott van egy mágneses azonnali leoldás, ami sokszoros (tipikusan zárlati) áram esetén azonnal leold, illetve van egy bimetall okozta leoldás, ami a lassú melegedés (névleges áram körüli) leoldást okoz.

A FI-relé nem érzékeny a hőre, ott csak mágneses leoldás van, amikor a tekercseken oda-vissza folyó áram eredője túllépi a hibaáramot és ez van még némi elektronikával megtámogatva a drágábbakban, hogy a zavarok és zajok miatt ne oldjon le.

https://iotguru.cloud

Nem ez az életvédelmi relére is igaz.

Mivel az életvédelmi relé úgy működik, hogy amennyi áram halad a fázison (fázisokon) annyinak kell a nulla vezetőn is, ha ez a két áram eltér, akkor leold. Ha a relé záró érintkezője oxidálódik, akkor annak megnövekszik az ellenállása, így magán az érintkezőn lesz feszültség esés, ami természetesen áram erősség változást okoz, amire meg leold a relé.

De különben meg tapasztalat, tavaly ugyan ilyen gondom volt.

----
올드보이

Mivel az életvédelmi relé úgy működik, hogy amennyi áram halad a fázison (fázisokon) annyinak kell a nulla vezetőn is, ha ez a két áram eltér, akkor leold. Ha a relé záró érintkezője oxidálódik, akkor annak megnövekszik az ellenállása, így magán az érintkezőn lesz feszültség esés, ami természetesen áram erősség változást okoz, amire meg leold a relé.

Várjá', várjá', várjá'. Az áram sorban folyik és mindenhol azonos egy egyszerű áramkörben... azért, mert az egyik érintkezőn van feszültség esés, attól nem fog több áram befolyni, mint amennyi kifolyik. Ez faszság így, egy lámpán is esik egy csomó feszültség, technikailag az összes, mégse old le tőla a FI-relé.

https://iotguru.cloud

Az áram sorban folyik és mindenhol azonos egy egyszerű áramkörben

Így van, jól látod, de ha valaki megérinti az áram alatt lévő áramkört, akkor ugye kialakul egy párhuzamos áramkör, amin keresztül elfolyik áram az eredeti áramkörből, vagyis eltér a befolyó és kifolyó áram.

Tadam el is magyaráztad, hogyan is működik ez ÉV relé :-)

Mivel az oxidált érintkezőn hővé alakul az áram, így nem jut el az áramkör végéig, ami miatt leold az ÉV relé, lévén hogy a ki oldalon ~nulla áramnak kellene folynia (de legalábbis kevesebbnek mint a leoldási küszöbének).

----
올드보이

ha valaki megérinti az áram alatt lévő áramkört, akkor ugye kialakul egy párhuzamos áramkör, amin keresztül elfolyik áram az eredeti áramkörből, vagyis eltér a befolyó és kifolyó áram

Ezt azért tekintsük fenntartásokkal, madár is ott ácsorog a vezetéken, aztán nem rázza őt semmi, illetve mész át a sínen akár mezítláb egy balatoni állomáson, a sínben folyik 100 A körüli áram, aztán semmi bajod sem lesz. Amire te gondolsz, annak van egy olyan feltétele, hogy a tested egy másik pontja eltérő potenciálra, például földre van kötve.

Mivel az oxidált érintkezőn hővé alakul az áram, így nem jut el az áramkör végéig

Mi van, mi van, mi van? Kirchhoff I. törvénye meg forog a sírjában! :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem. A csomóponti törvény. Hiszen azt írta, a kontaktus átmeneti ellenállása miatt az áram nem jut el a fogyasztóig, meg emiatt fog leoldani az ÉV relé. Eléggé értelmezhetetlen elmélet, de az a helyzet, hogy az átmeneti ellenállás növekedése miatt sok minden történhet, de az, amit írt, épp nem. Például csökkenhet az áram, mert nagyobb a hurok ellenállása, de vélhetően ez minimális hatás lesz, mert ha a kontaktuson esik néhány volt, az már valószínűleg füst mennyiségű hőt disszipál, de alig szól bele az áram alakulásába, hiszen a fogyasztóra jutó feszültség csökkent mondjuk 1 %-kal.

De az áram nőhet is, ha a fogyasztó egy kapcsolóüzemű tápegység, hiszen a hálózatból az igényelt teljesítményt veszi ki. Ha csökken a kapocsfeszültsége, ugyanazt a teljesítményt nagyobb árammal tudja kivenni a hálózatból. Mellékhatás, hogy picit tovább csökken emiatt a kapocsfeszültség, és még nagyobb áram folyik majd. Ez várhatóan nem fog megszaladni, de ez kvantitatív kérdés. Annyira vélhetően nem lesz nagy a kontaktus belső ellenállása, hogy jelentős áramnövekmény, majd a kontaktuson több 10 V feszültségesés legyen.

Az ÉV relé akkor oldana le, ha a fázison a fogyasztó felé folyó, és az onnan a nullán visszafolyó áram előjeles összege nullától jelentősen különbözne, azaz az oda- és visszafolyó áram nem azonos lenne. Ez csak akkor lehetséges, ha valahol elfolyik áram a föld felé, vagy a nullába befolyik idegen helyről áram. Hiába nő meg a kontaktus átmeneti ellenállása, attól még nem borul meg az az egyensúly, hogy a ki- és befolyó áram azonos lesz.

Azért hivatkoztam a csomóponti törvényre, mert a zavaros okfejtés szerint az áram nem jut el a fogyasztóig - vajon elfárad útközben és megáll? -, és akkor még átfolyt volna a fázisvezetőn, de a nullán már nem folyik vissza. Ez meg hogy? Kidurran a vezeték a töltéshordozóktól? Szóval sértené a csomóponti törvényt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az igaz, hogy az egész elég zavaros.... Kezdve azzal, hogy az Ohm-törvény is hibásan szerepel a szülő hozzászólásban...

Viszont: Egy kontaktus átmeneti ellenállásának megnövekedése alapvetően nem okoz párhuzamos áramutakat (és emiatt hibaáramot sem), így a csomóponti törvényt nem igazán keverném ide, hiszen ezt az esetet a huroktörvény írja le.

az Ohm-törvény is hibásan szerepel a szülő hozzászólásban

Igen, arra valami olyasmit írtam, hogy jó volna újra gondolni azt az Ohm-törvényt.

Egy kontaktus átmeneti ellenállásának megnövekedése alapvetően nem okoz párhuzamos áramutakat (és emiatt hibaáramot sem)

Ez így van, és pontosan ezért írtam azt, hogy a csomóponti törvény forogna a sírjában - képzavar, mert ugye nem a törvény, de ez már a poén része -, hiszen, ahogy írod is, a megnövekedett kontaktus ellenállás nem okoz párhuzamos áramutakat. Ő meg azt írta, hogy a megnövekedett kontaktus ellenállás miatt le fog oldani az ÉV relé. No, de az meg hogy? Attól, hogy megnövekedett a kontaktus ellenállása, továbbra is mindenhol ugyanakkora áram folyik, pontosabban az ÉV fázisán és nulláján biztosan. Tehát a csomóponti törvényt sérti az a zavaros elképzelése, hogy kimegy a fázisvezetőn az áram, a nagy átmeneti ellenálláson elfárad, és kevesebb jön vissza a nullán. Ez hülyeség, ahogy Besenyő Pista bácsi is mondaná. Ha meg is változik az áram nagysága, az kifelé és visszafelé is egyszerre és azonos módon változik meg. A huroktörvénnyel nincs dolgunk, mert senkit sem érdekel, hogyan alakulnak a feszültségek, megjelenik a kontaktuson az eddigi mondjuk 10 mV helyett 3 V és ezáltal a fogyasztóra mondjuk 2.99 V-tal kevesebb jut. Ez nem fontos. A csomóponti törvényt sérti az az elképzelése, hogy a megnövekedett kontaktus ellenállástól eltérő lesz a fázis és nullavezetőn az áram. Ezért kérdeztem tőle, hogyan tudja ezt az elképzelését összeegyeztetni a csomóponti törvénnyel. Ha nem is szó szerint így fogalmaztam meg, de a lényege ez volt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Így van, jól látod, de ha valaki megérinti az áram alatt lévő áramkört, akkor ugye kialakul egy párhuzamos áramkör, amin keresztül elfolyik áram az eredeti áramkörből, vagyis eltér a befolyó és kifolyó áram.

Ez igaz.

Mivel az oxidált érintkezőn hővé alakul az áram, így nem jut el az áramkör végéig, ami miatt leold az ÉV relé, lévén hogy a ki oldalon ~nulla áramnak kellene folynia (de legalábbis kevesebbnek mint a leoldási küszöbének).

Ez faszság. Több szempontból is, kezdjük ott, hogy a ki oldalon nem nulla áram folyik, hanem az összes, csak ellenkező előjellel, mint befelé. Nem fogy el az áram.

https://iotguru.cloud

ÉV műszert bedugni, és tolni egy RCD tesztet

Igen ez a helyes

a teszt gomb, amit "illik" legalább 3 havonta megnyomni, és ellenőrizni a működést

igen ez ami "házilag" kivitelezhető

A kézzel ki-be kapcsolgatás amit a legtöbben megértenek, hozzáértés nélkül, akik meg még meg is nézik mi van az eszközre írva, na azok szokták a teszt gombot megnyomogatni időnként.

----
올드보이

különben meg tapasztalat

 

A tudós kitépi egy lábát a bolhának, és azt mondja:

- Bolha, ugorj! 

Erre a bolha ugrik. Kitép még egyet, és megint mondja:

- Bolha, ugorj! 

A bolha megint ugrik. Így megy ez egy darabig, majd a tudós kitépi a bolha utolsó lábát is. Utána hiába mondja a bolhának, hogy ugorjon, a bolha nem ugrik. Ekkor a tudós feljegyzi a tapasztalatát: Ha kitépjük a bolha összes lábát, a bolha megsüketül.

 

Tapasztalat: nem érthet mindenki a villamossághoz. Ezért is baj, hogy ma már nem tanítják az iskolában a SOROS kapcsolást! Az új (polkorrekt) neve: elágazás nélküli áramkör (nem vicc, az általános iskolai fizika könyvben már így szerepel).

https://cdn.borsod24.hu/jnsz24/uploads/2023/06/image-12.png

Az új (polkorrekt) neve: elágazás nélküli áramkör (nem vicc, az általános iskolai fizika könyvben már így szerepel).

Itt magát az áramkört vezeti be (fogyasztó, áramkör, vezeték, stb.), még az ellenállást, Ohm törvényt is ebben a leckében hozza elő, több fogyasztó kapcsolásáról szó nincs. A következő, kiegészítő lecke a "Több fogyasztót tartalmazó áramkörök", ahol:

Elágazás nélküli kapcsolás
Ha az áramkör két fogyasztóját úgy kapcsoljuk ösz-
sze, hogy az őket összekötő vezetéken nincs elágazás,
akkor azt mondjuk, hogy sorosan vannak kapcsolva.

Kicsivel utána:

Elágazást tartalmazó áramkör
Ha most az áramkör két fogyasztóját úgy kapcsoljuk
össze, hogy a belőlük kifutó vezetékek a kapcsolási rajz-
nak megfelelően egy-egy pontban, egy-egy elágazásban
találkoznak, akkor azt mondjuk, hogy a két fogyasztó
párhuzamosan van kapcsolva.

A tankönyv elérhető: https://www.tankonyvkatalogus.hu/tankonyv/OH-FIZ78TB - a 155. számozott oldalon van a fenti kép, a 159-160. számozott oldalakon pedig az, amiket idéztem.

Ezekkel mind tisztában vagyok, annak idején a cikkek említették is, hogy abban a részben, ami nem kötelező tananyag, említik azt, hogy sorosan vannak kapcsolva az elágazás nélküli áramkörben az áramköri elemek, de a kötelezően elsajátítandó részben nem soros kapcsolásról írnak, ugye? OV jótevőjének nem Sorosan a neve, hanem Soros. :) Talán nem véletlenül nevezték át az addig mindenhol soros kapcsolásnak hívott áramkört elágazás nélkülinek, ugye?

Nem nevezték át, a példaként hozott tankönyvben sem:

Itt magát az áramkört vezeti be (fogyasztó, áramkör, vezeték, stb.), még az ellenállást, Ohm törvényt is ebben a leckében hozza elő, több fogyasztó kapcsolásáról szó nincs.

Nézd meg azt a néhány oldalt, amit írtam.

abban a részben, ami nem kötelező tananyag, említik azt, hogy sorosan vannak kapcsolva az elágazás nélküli áramkörben az áramköri elemek, de a kötelezően elsajátítandó részben nem soros kapcsolásról írnak, ugye?

 

https://i.imgur.com/tIWIT7M.png

 

https://i.imgur.com/pkdpahf.png

 

https://i.imgur.com/TsfM8TM.png

Ezeket nem vitattam, nem értem, miért hozod ezeket ide (ha nem csatolsz képernyőképet, akkor is elhiszem, hogy megnézted, amiket írtam :) ). De akkor kérdezem másképpen: az általad kifogásolt részben van szó arról, hogy több ellenállást raknak egy áramkörbe? A lecke címe a fizikából kicsit műveltebbek számára félrevezető lehet, mert a soros kapcsolás ugorhat be - viszont ha belegondolsz, abban az áramkörben, amiben áramforrás, egy fogyasztó és egy kapcsoló van, nincs elágazás :) Azaz a soros kapcsolás nem lett átnevezve, maximum a lecke címadása sikerült kicsit szerencsétlenre.

a lecke címadása sikerült kicsit szerencsétlenre

Vajon miért? Mi volt a baj az eredeti, mindenki által ismert és használt elnevezéssel? 

A labdajátékokban gyakori játékelem a cselezés. Amikor egy oktatókönyv egyik fejezetében ez a téma, akkor a fejezet címe legyen cselezés, vagy legyen az, hogy az ellenfél tudatos megtévesztése?

Miért kellene több ellenállás? Amikor van egy egyszerű zseblámpád, amiben van egy zsebtelep (pl. egy 4,5 V-os elem), egy kapcsoló és egy izzó, az nem soros kapcsolást valósít meg? Persze mondhatjuk, hogy a telepnek is van belső ellenállása, a vezetékeknek is van ellenállásuk, a kapcsolónak is van ellenállása, de ezek mind elhanyagolhatók az izzó ellenállásához képest (ami hideg állapotban jóval kisebb, mint akkor, amikor izzik az izzószál, de ez is mellékes).  A kapcsoló sorba van kötve az izzóval. Kötheted vele párhuzamosan is, akkor pont fordított esetet érsz el: soros esetben a kapcsoló zárt állapotában világít az izzó, párhuzamos esetben meg akkor, ha a kapcsoló nyitva van (most az is mellékes, hogy a párhuzamos esetben a kapcsoló zárlatot okoz, amikor zárod). Soros kapcsolásnál az egyes áramköri elemek sorosan kapcsolódnak egymáshoz, egy zseblámpánál pl. az izzó sorba van kapcsolva a kapcsolóval.

most az is mellékes, hogy a párhuzamos esetben a kapcsoló zárlatot okoz, amikor zárod

Nem mellékes, és jó az elképzelésed, csak akkor áramgenerátoros táplálásra van szükség. Annyira hozzászoktunk a feszültséggenerátoros tápláláshoz, hogy szinte mindig abban gondolkodunk, valamint a szakadással lezárt feszültséggenerátorra gondolunk, mint üresjárásra, kikapcsolt esetre.

Viszont áramgenerátoros meghajtás estén a kapcsolót valóban párhuzamosan kell kapcsolni a fogyasztóval és a generátorral, ott az üresjárás az, amikor a kapcsoló rövidzár. Míg a feszültséggenerátor rövidzárásakor baj van, zárlati áram folyik, addig az áramgenerátor szakadással való lezárása vezet katasztrófához, hiszen olyan nagy feszültség keletkezik, ami a levegőt ionizálva a villamos íven át is tovább hajtja az áramgenerátor áramát.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Egy egyszerű zseblámpáról beszélünk, ne bonyolítsd a kérdést. :) Nyilvánvaló, hogy nem üzemszerű, amit írtam, annak csak a szemléltetés volt a célja, nem az, hogy bárki úgy alakítsa át a zseblámpáját. :)

 

az áramgenerátor szakadással való lezárása vezet katasztrófához, hiszen olyan nagy feszültség keletkezik, ami a levegőt ionizálva a villamos íven át is tovább hajtja az áramgenerátor áramát.

Egy néhány V-ról táplált áramgenerátor nem tud ilyet, ne hergeld a nagyérdeműt! :) Még a végén valaki komolyan veszi! :) Kiül a kimenete a tápfeszültség közelébe, ami néhány V esetén nem fogja ionizálni a levegőt.

De... nézzünk egy nagyon egyszerű esetet, ahol nem lesz zárlat, mégis működik az elv.

https://i.imgur.com/uAzdkZp.png

A linkelt ábrán két kapcsolás látható, mindkettőben egy 4,5 V-os elem biztosítja a tápellátást; a bal oldali tisztán soros kapcsolás, a jobb oldali vegyes, mert vannak benne sorosan kapcsolt áramköri elemek, és van benne párhuzamos kapcsolás is.

A D1 jelű LED akkor fog világítani (10 mA-rel, mert az egy olyan piros LED, amin 1,8 V esik 10 mA-es áram esetén), ha a vele sorban lévő SW1 zárt állapotba kerül. A D2 jelű LED pedig éppen akkor fog világítani, ha a vele párhuzamosan kapcsolt SW2 nyitott állapotban van. A szépséghiba a jobb oldali kapcsolásban, hogy akkor folyik az Elem2 jelű elemen nagyobb áram (kb. 17 mA), ha az SW2 jelű kapcsoló zárt állapotú, amikor nem világít a D2 jelű LED, mert SW2 nyitott állapotában csak 10 mA-rel terheljük az elemet. Nincs itt semmilyen áramgenerátor, csak egy áramkorlátozó ellenállás.

Ne már! Nem akarsz érteni. :( Talán helyesebb lett volna az áramforrás és feszültségforrás kifejezés, mert akkor mondhatom, hogy az áramforrás kapocsfeszültsége szakadással lezárva végtelen, a feszültségforrás árama rövidzár lezárás esetén végtelen.

Te most áramgenerátoron egy gyakorlati, korlátos implementációt értettél, ami egy elektronika, egy szabályozó, ami feszültséggenerátoros táplálásból nyeri az energiát és telítésbe megy, amikor kiül a tápra. Én meg egy valódi, ha úgy tetszik, elméleti áramgenerátorról beszéltem.

A néhány voltról táplált is tudhat ilyet, ha az egy kapcsolóüzemű eszköz, amelynek az induktivitásán igen nagy feszültség keletkezhet.

Amit rajzoltál, az rendben van, de én azért tettem egy kitérőt, mert ezek egymás duáljai:

  1. Sorba kötsz egy feszültséggenerátort, egy kapcsolót, egy izzólámpát. A lámpa a kapcsoló megszakításakor van kikapcsolva.
  2. Párhuzamosan kötsz egy áramgenerátort, egy kapcsolót, egy izzólámpát. A lámpa a kapcsoló rövidzár állapotában van kikapcsolva.

Mindkét esetben a kikapcsolt állapotban a fogyasztás nulla. Az első esetben azért, mert az áramunk 0, a másik esetben azért, mert a feszültségünk 0.

Te egy aszimmetrikus példát hoztál, mindkét esetben feszültséggenerátoros táplálással. Épp annak a szépségét akartam megmutatni, hogy ezek egymás duáljai. Fel kell cserélni a soros, párhuzamos kapcsolást, a feszültség- és áramgenerátort, valamint a kapcsoló szakadás illetve rövidzár állapotát.

Való igaz, hogy izzólámpa helyett inkább LED kellene egy soros előtét ellenállással, mert ha gyakorlatiasak vagyunk, lehet, hogy névleges áram hatására sohasem izzik fel az izzólámpa, bár ezt ki kellene próbálni. Bár szerintem lassan felküzdené magát.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Caro | 2026. 02. 06., p – 12:26 )

Ha konkrétan egyetlen eszközhöz sem tudod kötni, akkor mindenképp Franko javaslatát kövesd.

Nekem legutolsó ilyen jellegű problémám akkor volt, amikor a kültéri aljzat beázott. Már le volt törve a vízhatlan fedél (pár éve), aztán elkezdett szarakodni.

( Caro | 2026. 02. 06., p – 12:28 )

Típusra pedig: ha sínnel van szerelve (remélhetőleg), akkor a sín kompatibilitásra figyelj.

Az AC elvileg a legkevésbé érzékeny fajta.

Az AC elvileg a legkevésbé érzékeny fajta.

Attól függ, mit nevezel érzékenységnek. Az AC hajlamos mindenféle zajra és zavarra leoldani, ami nem veszélyes hibaáram, csak jelen van a hálózaton. Nekem amúgy AC van itthon mindenhol, van egy csomó kapcsolóüzemű táp, kütyü, egyéb, de eddig csak indokolt esetben oldott le (beázott valamelyik kültéri dugalj). Szóval szerintem háztartási körülmények között az AC is teljesen jó kell legyen, leginkább azért éri mégis az A, mert nem drágább jelentősen, például a Schneider R9R01440 (A) és a R9R11440 (AC) között nincs is már árkülönbség:

https://elektrikstore.hu/Schneider-Electric-R9R01440-Resi9-aram-vedokapcsol

https://elektrikstore.hu/Schneider-Electric-R9R11440-Resi9-aram-vedokapcsolo-Fi-rele-AC-osztaly-4P-40A-30mA-Sc

https://iotguru.cloud

Ezzel most kicsit mellelottel.

Az AC-s Fi rele mar nem szabvanyos. Azert nem mert DC szivargoaram eseten megmakkan es hibaaram eseten nem old le, magyaran ha van pl. egy hibas PC tapegyseg otthon akkor siman lehet hogy egy valos vedelmi szituacioban nem fog csinalni semmit, teged meg agyonvag az aram a hajszaritoddal a kadban.

Manapsag mar csak az A tipusu Fi rele szabvanyos, ami 5 mV DC szivargo aramig mukodik rendesen, ez a kulonbseg az AC es az A kozott.

Az A-nal viszont sokkal jobb megoldas az F tipusu Fi rele, ami erosen javasolt ha inverteres eszkoz van otthon a halozatban (pl. klima, ujabb mosogep, stb.).
Az inverteres eszkozokkel az a gond hogy mivel a frekvencia valtozatatasa a mukodesi alapelvukhoz tartozik igy elofordulhat hogy nem a szabvany 50/60 hz-en jon beloluk a hibaaram.
Az AC es az A tipusu Fi relek ezt nem tudjak kezelni, hiba eseten nem fognak leoldani. Az F tipusu Fi rele kezeli ezt a szituaciot is mert viszonylag szeles frekvenciatartomanyban kepes erzekelni a hibaaramot.
Mivel manapsag gyakorlatilag mar csak inverteres mosogepeket lehet kapni es nagyon elterjedtek a klimak is, igy nyugodtan kijelenthetjuk hogy az F tipusu Fi rele manapsag a szukseges minimum ha megbizhato vedelmet szeretne valaki otthonra.

A 3 tipus kozott (AC/A/F) az arkulonbseg nem szignifikans.

Ezeken kivul van meg a B es a B+ tipusu Fi rele, ami annyiban tud tobbet mint az F hogy tisztan DC hibaaramot is tud erzekelni.
Napelemes rendszerekhez tudtommal kotelezo ilyet felszerelni, de alapvetoen egy atlagos haztartasban nincs rajuk szukseg.
Fontos megjegyezni hogy latvanyosan dragabbak mint egy F tipusu.

Ezzel most kicsit mellelottel.

Mind a kettő igaz. Az AC sok esetben érzékenyebb a zavarokra, az A meg lekapcsol DC hibaáramra is. :)

Az AC-s Fi rele mar nem szabvanyos.

Szabványos az és használható is.

Azert nem mert DC szivargoaram eseten megmakkan es hibaaram eseten nem old le, magyaran ha van pl. egy hibas PC tapegyseg otthon akkor siman lehet hogy egy valos vedelmi szituacioban nem fog csinalni semmit, teged meg agyonvag az aram a hajszaritoddal a kadban.

Otthoni körülmények között nagyon ritka szituáció az, amikor az AC nem old le a DC komponens miatt, pedig kellene az AC hibaáram miatt... alig van már áramütéses halál manapság (szinte mindegyik a hírekbe is belekerül) és az a kevés is szinte kizárólag azért van, mert egyáltalán nincs ÁVK használva. Ezzel szemben az AC egy csomó esetben tévesen leold, amikor az A már nem oldana le. El tudja "vakítani" az elegendően nagy DC komponens, de ehhez nagy DC komponens kell, ami szintén ritka háztartási körülmények között. Sokkal gyakoribb a téves leoldása, mint az, amikor le kellene oldania, de nem old le.

Manapsag mar csak az A tipusu Fi rele szabvanyos, ami 5 mV DC szivargo aramig mukodik rendesen, ez a kulonbseg az AC es az A kozott.

Az A lüktető DC-re is leold, nem lüktető DC-re az se old le, szóval az ellen nem véd. A fő különbség a kettő között az is, hogy az AC kb. 50 Hz szinuszos áramot tud figyelni (a vasmag és a tekercselés erre van méretezve), a felharmonikusokat, a magas frekvenciákat és az impulzusokat ezért hibaáramnak érzékelheti, az A már képes nem-szinuszos áramot is kezelni, más a vasmag és a tekercselés, illetve van benne plusz elektronika is (manapság az AC-ben is már van).

https://iotguru.cloud

Egy csomó dologra oda tudják írni, hogy "cseréje javasolt". Oszt? Milyen állítással akarsz most épp vitázni? Szabvány szerint használható még mindig, nincs kivonva a forgalomból se, bemész bármelyik boltba, máig kapni vadonatúj AC-s FI relét.

https://iotguru.cloud

Itthon még szerelhető, több európai országban már nem. Az, hogy valaki  csak javasolja a cserét, az egy dolog - értelmes szerelő nem rak fel AC-s ÁVK-t, illetve átlagos lakóingatlanban egy VBF hibára teszi, ha AC-s van. 

(Lehet kapni védőföld nélküli dugaljat is - attól még új szerelésnél nem rakható fel, csak ott, ahol nincs PE, és javítani/cserélni kell.) 

Mert van, ahova megfelelő - ugyanúgy, mint a védőérintkező nélküli dugalj - ami új szerelésnél már nem használható, de régi hálózat esetén cseréhez arra van szükség (ahol nincs működő védővezető kiépítve, oda tilos felrakni védőérintkezős dugaljat).

A szabványos és használható megjegyzésedre írtam, hogy VBF minimum javasolni fogja a cseréjét, de inkább felveszi hibára. (Lakóingatlan esetén a létesítés időpontjában érvényes szabvány is alkalmazható a vizsgálat során, de jellemzően azok a dolgok, amik annak ugyan megfelelnek, de veszélyesek lehetnek, minimum javaslatként bele szoktak kerülni a rendes VBF jegyzőkönyvbe. Ha minimális kétely is felmerül, hogy nem a létesítéskori állapotban van a hálózat, hanem ahhoz képest jelentősebb eltérések is tapasztalhatók, akkor az aktuális előírások szerint történhet a minősítés.)

 

( jalos | 2026. 02. 06., p – 13:56 )

Én esetem:   30mAs AVK rendszertelenül leoldott. Próbálgattam hogy utazásnál, stb. lekapcsoltam fél lakás megszakítóit, és rögítettem hogy mikor milyen állásnál oldott le, mikor nem (ez ugyan nem sokat segít mert volt hogy 3-4 hónapig Ok volt minden), de nem segített. (Megjegyezem, "gyárilag" 100mA-st szerelt a csodás kivielező).

Végül: vettem kínai Smart AVK-t ami mutatja, ás állítani is tudja a hibaáramot. Ekkor derült ki hogy alapesetben 20ma a hibaáram. MINDIG, akkor is ha az össze kismegszakító le van kapcsolva! Innen gyorsan összeállt hogy előtte miért volt rendszertelen, kinyomozhatatlan leoldás.

Amint felemeltem a limitet 50mA-re, azonnal megszűnt minden probléma. Oda még nem jutottam hogy kinyomozzam hogy mitől van az alap 20mA hibaáram!

Nem vagyok villanyszerelő, ha rosszat irtam, javítsatok nyugodtan!

Jalos

Én úgy értettem, hogy a 100mA-st cserélte le a smart-ra, vagy egy másik 30mA-esre. Végül a smart-ot át lehetett állítani 50mA-re, ami már jó volt.

Jó ötlet lenne "feljebb állítani" egy kicsit, de az áramvédő kapcsoló egy életvédelmi dolog is, nekem igazából nem fér össze a "smart" szó ezzel, meg a nem ismert/kevésbé ismert gyártó sem. De nem értek hozzá, pont ezért a bizalmatlanság, lehet, hogy ezt nem jól gondolom, csak a smart dolgoktól ilyen esetben félek.

Most megnéztem, az enyém egy Tracon, AC, nincs ráírva, de egy szinusz jel van rajta, ami szerintem ezt jelzi. De akkor ezt lecserélem első körben.

Az éleltemet (szó szerint) nem szivesen biznám egy wifis appból állitható érzékenységű relére, ki tudja jól mér-e és tényleg minden esetben leold-e a beállitott idő alatt. 

Vagy esetleg, ha épp wifi-t vagy update-et keres és pont akkor kéne leoldani, akkor pont nem fog ráérni, majd csak 120 ms múlva, mikor már halott vagy.

De hibát keresgetni jó lehet, bár szerintem arra is egyszerűbb egy mA pontos lakatfogó és azzal végigmenni ahol kell a PE-n.

Az ethernet nem determinisztikus, nincs fix válaszidő, ütközéskezelés miatt. Lehet hogy 5-10 ütközés van, mire adni kezdhet valami. Ipari alkalmazásokra, pl robotok, biztos hogy nem használható, szerintem életvédelmi dolgokra sem lenne használható (ha lenne ilyen). Mindegy, mennyi idő, nem determinisztikus. Most rákerestem a token ring volt régen, amit a hálózatok tárgyból példaként hoztak, mint jó protokoll erre (token kering, az ad, akinél a token van, nincs ütközés).

Vagy pl egy smart relé szoftvere kifagy... vagy bármi lehet vele.

De gondolom az okos fi relé egyszerűen hardware-esen azonnal leold, ez független lehet a wifi-től. De ki tudja (ha állítható, hogy mikor oldjon le).

 

Most lehet, hogy ez ágyúval verébre, de ez egy elég modern megoldásnak tűnik, csak kicsit drága (84000 Ft-ért találtam): 

https://www.eaton.com/hu/hu-hu/catalog/electrical-circuit-protection/arc-fault-detection-device.html

F típusú áramvédő kapcsoló, AFDD, van benne túláram védelem, és ívhiba védelem is. (az ívhiba okozza a tűzet, és nem kapcsol le rá a normál áramvédő kapcsoló)

(Ha azt nézzük, hogy egy családtag 20 másodperc leforgása alatt eltörte a szendvicssütőt, majd hozzányúlt, és abban a pillanatban leoldott az áramvédő kapcsoló, akkor nem drága semmilyen védelem. Semmi baja nem lett. Volt ilyen.)

Az ethernet bőven használva van ipari alkalmazásokra. "Lehet hogy 5-10 ütközés van" etherneten semmiféle ilyesmi nem lesz, hiszen hubok már nem léteznek minden switch. A wifi teljesen más dolog, na ott van ütközés. Attól, hogy ezek felett IP van még nem ugyan az a fizikai réteg. Token ring wtf, 40-50 éve talán.

hiszen hubok már nem léteznek minden switch.

Hát, az eddig legyártott hubok léteznek sajnos, attól mert már boltban nem lehet újonnan kapni... Az más kérdés, hogy a jól megtervezett switchelt hálózatban nincs ilyen. De Etherneten - mindenféle egyéb mondás nélkül - igenis lehet ütközés.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Hát, az eddig legyártott hubok léteznek sajnos

Van erre bizonyítékod is? :) Szerintem a legtöbbjüket kidobták, már rég újra lettek hasznosítva. Használatban nem lehet túl sok.

 

De Etherneten - mindenféle egyéb mondás nélkül - igenis lehet ütközés.

Lehet, de azt ma már akarni kell. :) A mai eszközök már switchekhez csatlakoznak, egy switchportra egy eszköz. Az új eszközök mindegyike ismeri az auto negotiationt, mindegyik tudja, mi az a full duplex kapcsolat, így szépen összeállnak azon a sebességen, amit a leggyengébb tud, és ma már 100 Mbps full duplex alatti kapcsolat ritkán fordul elő. Öreg cuccok esetén bármi előfordulhat, barkácsolt eszközöknél szintén. Akkor is baj lesz, ha valaki a kapcsolódó eszközök közül az egyiket auto neg-ben hagyja, a másikat meg beállítja fixen pl. 100 Mbps full duplexre - ennek az egyenes következménye lesz, hogy az auto neg-ben hagyott cucc half duplex módba teszi magát, mivel az ellenoldallal nem tudott egyeztetni, és máris lehetnek ütközések, ugyanis csak a half duplex módú eszköz fogja alkalmazni a CSMA/CD-t, a másik port nem, így onnan bármikor jöhet adás, akkor is, amikor az ellenoldal ad. (Persze nem fizikailag lesz ütközés, mint a koaxiális kábelek használatakor, mert ma már két külön érpárról van szó 10 és 100 Mbps esetén, de a half duplexben lévő eszköz észlelni fogja, hogy a másik oldal akkor ad, amikor ő is.)

Már csak az a kérdés, hogy ezek gyakori vagy ritka esetek. :)

Mindent el lehet rontani, mindent lehet szarul csinálni, de ettől még a helyzet az, hogy ma már nem nagyon fordul elő 100 Mbps full duplex alatti kapcsolat. Ha hiba van valahol, akkor azt meg kell javítani. Az nem az Ethernet hibája, amit írtál. Arról sem tehet az Ethernet, ha valakik nem ismerik a színsorrendet, előfordult már, hogy 1-2, 3-4, 5-6, 7-8 volt az érpárak kifejtése. Sok hülyeséget láttam már, RG8-as koaxiális kábelt is toldottak már "szakemberek" sorkapoccsal, ráadásul ott volt teljesítmény is. Láttam már V.35-ös interfészre kifejtett M34-es csatlakozóban fordítva betett lábakat, így nem lehetett rádugni a kábelt a berendezésre, de azért mérési jegyzőkönyvet simán adott az elkövető. Azt tudtad, hogy a Cisco eszközök konzolkábele simán jó két PC összekötésére? Az egyik fele megy az egyik PC soros portjára, a másik fele meg a másik PC Ethernet portjára - ilyen próbálkozást is láttam már. Most nemrég jött elő megint a floppy - egy kedves hölgy mindig ragasztott címkét a lemezre, ami rendben is van, de egyszer egy olyan csomagot kapott, amihez a visszafordítós, nagyobb méretű címkét adták, de ő ezt a fajtát még nem láthatta korábban, mert ráragasztotta a címkéket mind a 10 lemez elejére, így mindegyiken letakarta a fémlemezkét, amit eltolna a meghajtó, ha dugod be a lemezt, így persze a lemezek elakadtak, nem lehetett egyiket se bedugni, erre jött a telefon, hogy "valami baj van a floppymeghajtóval"...

Az ethernet nem determinisztikus, nincs fix válaszidő, ütközéskezelés miatt. Lehet hogy 5-10 ütközés van, mire adni kezdhet valami.

Nézz körül a mai hálózatokban. Hol látsz te ott ütközést? Egy switchport, egy eszköz. Full duplex kapcsolatok. Hogyan lesz ott ütközés? Persze lehet magunknak keresztbe tenni, ha kikapcsoljuk az auto-negotiationt, de erre nincs szükség ma már (kivéve egy-két extrém esetet, amikor "barkácsolt" ethernet port van valamilyen eszközön).

 

Ipari alkalmazásokra, pl robotok, biztos hogy nem használható,

Ez már régóta nincs így.

 

Most rákerestem a token ring volt régen, amit a hálózatok tárgyból példaként hoztak, mint jó protokoll erre (token kering, az ad, akinél a token van, nincs ütközés).

Igen... tudod, mikor volt ez a token ring? Tudod, annak milyen a sebessége? Tudod, mi történik akkor, ha a körbe bekerül még 10...20 eszköz? Elég régen használták ezeket, 4 Mbps és 16 Mbps volt a sebességük, majd kijöttek a 100 Mbps-os verzióval, de az nem sok helyen került telepítésre, mert addigra már az ethernet levert minden mást. Van egy 1000 Mbps-os verzió is belőle papíron, de eszközök nem nagyon készültek tudtommal, szerintem venni sem lehetett olyanokat. Az ethernet azóta is folyamatosan fejlődik, 2,5 Gbps és 5 Gbps is megy már rézdróton, kapsz már ilyen switcheket is. Kb. 10 éve jelent meg az egyérpáras ethernet, akkor 100 Mbps-os sebességgel, rá egy évre jött a gigabites változat, most már van ebből a single-pair ethernetből 2,5 Gbps-os, 5 Gbps-os és 10 Gbps-os is. Valamikor közben kijött egy 10 Mbps-os verzió is, ami azért jó a kis sebessége ellenére, mert az egyik változata nagyon nagy távolságot tud, akár 1-2 km-t is (10BASE-T1L), a másik változata (10BASE-T1S) pedig ún. multidrop üzemmódra képes, vagyis egy érpárra switch vagy bármilyen más aktív elem nélkül felfűzhető több eszköz. Ez utóbbi 10 megás változatot kezdik már használni autókban a CAN bus helyett. A PLC-kben is terjed az ethernet, szerintem 5 év múlva már nem gyártanak olyan PLC-t majd, amiben ne váltaná le az ethernet valamelyik változata a most használt megoldásokat.

@iattilagy @renard Oké, ez jogos, a Tanenbaum tankönyv CSMA/CD példái mély nyomot hagytak bennem, és reflexből mondtam, hogy nem determinisztikus az ütközések miatt. Ez így tényleg elavult volt. Igaz, a modern switch full duplex ethernet teljesen más.

A token ringre tudom, hogy régi, ezért is írtam mint tankönyvi példát.

De amúgy determinisztikus időzítéssel megy az ethernet, vagy van jitter? Mármint az ethernet nem "realtime". Most pl ezt az ethercat-ot, profinet-et nézem, mint megoldást. Ezt, vagy hasonló megoldásokat használnak ipari alkalmazásokban, nem? (mármint nem monitoring, konfig, adatgyűjtés, stb... területeken, hanem ahol vezérlés, vagy valamilyen védelem van)

Etherneten természetesen van jitter, a profi műszerek képesek is azt mérni, de akár az iperf is jó erre a célra. Ugyanakkor érdemes ránézni az egyérpáras ethernetre, ott pl. a 10BASE-T1S egészen durva dolgokat tud már, amire szüksége is van, ha már a CAN bus kiváltására szánják. A 10BASE-T1S nem CSMA/CD-t használ, hanem PLCA-t. Minden node kap egy ID-t, a node-ok időrésekben beszélhetnek, ezért nincs ütközés, így determinisztikus, kiszámítható a késleltetés, real-time megoldásnak tekinthető. Sajnos még annyira nem terjedt el, hogy bemész a boltba, és veszel ilyen kütyüket. PHY IC-ket már gyárt a Texas Instruments egy ideje a különböző egyérpáras szabványokhoz, 10 M-ra, 100 M-ra, gigára stb., gondolom, mások is, de csak a TI-nél nézelődtem. Elsődlegesen ipari célokra fogják ezeket használni, talán előbb-utóbb begyűrűzik céges felhasználásra, egyszer majd otthonra is elérhető lesz. A mai világban gyorsan változnak a dolgok, a jó cuccok hamar el tudnak terjedni, ha nő rájuk az igény. Most ugye a gigabit az elterjedt a hálózatokban, gigás kártyák vannak a notebookokban, az alaplapokon, ehhez képest jelentős változás lenne, ha egyetlen érpáron is lehetne gigabites átvitelt megvalósítani. Ezek az egyérpáras ethernetek full duplexek, már nem kellett új dolgot kitalálniuk, mivel a mostani négyérpáras gigabitnél mind a négy érpárnak működnie kell egyidejűleg full-duplex módban, csak úgy tudja elérni a gigabites sebességet.

Egy érdekesség:

https://www.beagleboard.org/boards/beagleplay

Ezen a hagyományos gigás ethernet mellett van ilyen is: single-pair Ethernet with power-over-data-line (RJ11). Ez csak 10 Mbps-ot tud, de 2 km-ig elmegy (10BASE-T1L).

https://docs.beagleboard.org/boards/beagleplay/03-design.html#beagleplay-design

The DP83TD510E is an ultra-low power Ethernet physical layer transceiver compliant with the IEEE 802.3cg 10Base-T1L specification. The PHY has very low noise coupled receiver architecture enabling long cable reach and very low power dissipation. The DP83TD510E has external MDI termination to support intrinsic safety requirements. It interfaces with MAC layer through MII, Reduced MII (RMII) , RGMII, and RMII low power 5-MHz master mode. It also supports RMII back-to-back mode for applications that require cable reach extension beyond 2000 meters. It supports a 25MHz reference clock output to clock other modules on the system. The DP83TD510E offers integrated cable diagnostic tools; built-in self- test, and loopback capabilities for ease of design or debug

Ha az uplink "tele van", és a switch nem tudja hova tenni a beérkező csomagot, akkor bizony ütközést fog látni az érintett eszköz - amit a switch generál azzal, hogy "belekiabál" az érkező keretbe/csomagba. 

A dolog másik oldala az, hogy az ethernet/wifi az eszköz vezérléséhez ad kapcsolatot, az eszköz tényleges működése (áramok mérése és a különbség meghatározása), a leoldási idő/késleltetés ettől független. 

Az ominózus állítható érzékenységű eszköz időzítéseit azért megnézném egy rendes ÉV műszerrel, hogy mit tud... 

Ha az uplink "tele van", és a switch nem tudja hova tenni a beérkező csomagot, akkor bizony ütközést fog látni az érintett eszköz - amit a switch generál azzal, hogy "belekiabál" az érkező keretbe/csomagba. 

Nem fog ütközést látni, mert egyrészt a torlódás nem ütközés, másrészt meg full duplex kapcsolat van az uplinkeken is manapság (baj lenne, ha nem így lenne, az mindjárt kb. felezné az elérhető sebességet).

Azokat a csomagokat, amiket nem tud pufferelni, mert megtelt a puffer, a switch egyszerűen eldobja. A magasabb rétegek dolga, hogy ezt kezeljék. TCP/IP esetén, ha éppen az megy az ethernet felett (és ma már majdnem 100%-ban az megy), TCP csomagoknál elmarad a nyugtázás, ebből tudja a küldő oldal, hogy az adott csomagot meg kell ismételni. UDP csomagok küldésekor nagyobb a baj, a legtöbb dolog ilyenkor elveszik, mondjuk egy audio stream hiányos lesz, de pl. TFTP használatakor (a TFTP UDP csomagokkal dolgozik) ez is megoldódik, mert a kliens és a szerver kapcsolatban van egymással, ezt a problémát kezelni tudja a protokoll magasabb rétegben.

Abban legalább értsünk egyet, hogy a switchek közötti kapcsolatot úgy építjük fel, hogy az full duplex legyen. Ilyenkor értelmetlen az, amit írtál, hogy ütközést észlel, mert nem lehet ott ütközés.

Amivel keverheted, az a flow control. Egyszerű esetben vegyünk két switchet. Ha a flow control mindkét switch esetében be van kapcsolva, akkor a fogadó switch küld torlódás (nem ütközés) észlelésekor egy PAUSE keretet a küldő switch felé, ami erre beszünteti az adást. Ez eddig rendben van, de valaki annak a "küldő" switchnek is küldte azt, amit a "fogadó" switch nem tud már fogadni, előbb utóbb a "küldő" switch puffere is megtelik, akkor neki is kellene jeleznie egy PAUSE kerettel a neki küldő eszköz felé, hogy álljon le az adással, vagyis mindegyik eszköznek kellene ezt ismernie és be is kellene kapcsolva lennie náluk ennek a funkciónak. Ez egyféle láncreakciót tud okozni, nem nagyon szokták ezt erőltetni, rábízzák inkább ezt a magasabb rétegekre.

Az okosabb switchek inkább prioritást alkalmazva dobják el a csomagokat, pl. az audio streamek élvezik a legnagyobb prioritást, majd a video streamek stb. Ha közeleg a puffer telítődése, akkor a switch előbb azokat a kereteket dobja el, amik alacsonyabb prioritásúak, a magasabb prioritásúakat addig továbbítja a sima adatcsomagokat szállító keretek kárára, amíg tudja.

Bocs, a 20 évvel ezelőtti tankönyvi elmélet meg a 2026-os gyakorlat teljesen más, és ez egy tanulság volt nekem is, hogy gondolkodjam át jobban, mielőtt írok. Elnézést az ütközés említése miatt, tényleg elavult dolog a modern switchelt hálózatokban. És köszi, hogy kijavítottátok.

De azért tegyük hozzá, hogy nem véletlen léteznek az ipari alkalmazásra szánt kiegészítések, mint pl az ethercat. Ezek tény, hogy léteznek, és "ethernet vs ipari használat" kérdéseket akarnak velük megoldani.
Itt van pl egy jó és egyszerű magyarázó videó róla: https://youtu.be/tYAl2jkaB8Q amit érdekes megnézni.

A master egy keretet küld végig, minden node röptében olvassa és írja bele a válaszát. (https://youtu.be/tYAl2jkaB8Q?t=150) És logikai ring topológia (ez sem véletlen) : https://youtu.be/tYAl2jkaB8Q?t=270
Sőt egy speciális osztott órarendszert (https://youtu.be/tYAl2jkaB8Q?t=226) használnak, a jitter elleni védelemre.


Szóval @renard és @iattilagy érvei abszolút jogosak a fizikai réteget illetően (full duplex kapcsolat), de a determinisztikusság kérdése továbbra is az ipari Ethernet megoldások lelke, tehát azért akkora hülyeséget talán nem írtam. Még az 50 éves token ring tankönyvi példa is releváns, mint láthatod, a probléma ugyanaz maradt, mint 50 éve.

Megvallom, nem ezzel kelek és fekszek, de nagyon érdekel, és köszönöm a linkeket és az infókat, @renard írását is tervezem alaposan megnézni. Ez egy olyan terület, ahol ideje ismét megnézni hogy mi merre megy! :)

Szerk: 

Eszem megáll, hogy emberek mit terjesztenek az ethernettel kapcsolatban.

Pont azért, mert fentebb már csomag eldobásokról van szó, vagy felsőbb rétegről, ami rendezi. Nincs meg, hogy mi mennyi idő alatt ér A-ból B-be, és erről szólt a kommentem. És pontosítom akkor, nem ipari környezetben nem jó (monitorozás, adatgyűjtés, stb..), hanem ipari környezetben, ahol ez nem elfogadható.

Egyrészt: létezik még a CSMA/CD. HUB-ot senki nem használ, de a fent említett 10base-T1S pl. újra elővette. És hol akarják használni? Pont az iparban.

Nyilván más az, amikor streamelni kell valamilyen adatot, de ott is rengeteget lehet tenni azért, hogy az a csomag időben odaérjen, még sima etherneten is, nem kell az a szörnyűséges, semmire sem jó ethercat. A Profinet pl. sima (enyhén okosított) etherneten megy, mégis garantál időzítést.

Az ethernet pedig pont azért lett domináns, mert az olcsóság ledarálta a determinisztikusság ígéretét. Egyszerűen az ethernet kellően jó statisztikával célba ér, így is, de a CSMA/CD idejében is, hogy bőven jó.

A 10BASE-T1S nem használ HUB-ot, nem használ CSMA/CD-t.

https://help.vector.com/VectorHardwareManager/25.30/en/Help/Content/Topics/VectorHardwareManager/Tips/VN5000/Multidrop.htm?tocpath=Tips%20and%20Tutorials%7CEthernet%7CVN5000%7C_____1

To avoid collisions on the 10BASE-T1S bus, the Physical Layer Collision Avoidance (PLCA) mechanism is used. This layer ensures that only one node is sending packets at a time. This is achieved by means of a time-scheduled cycle in which each node uses a specific slot. Therefore, each node uses a unique node ID.

In each bus cycle, a node ID can only send one packet. This arrangement ensures that each node can send within one bus cycle.

https://mant1s.net/

T1S networking allows you to daisy chain up to 8 nodes together to form a network and distribute power, all without needing a network switch.

https://www.hackster.io/news/silicognition-s-mant1s-is-a-micropython-powered-gadget-for-easy-single-pair-ethernet-projects-da6d866c0f83

A ManT1S fantázianevű projekt kártyáiban egyszerűen egy négyelemű sorkapocsra lehet bekötni az egyérpáras ethernetet, az egyik érpár jön valahonnan, a másik érpár megy tovább egy másik ilyen eszközre. 

https://www.crowdsupply.com/img/ea67/8b39870b-b102-4ebf-a044-3cf64770ea67/mant1s-with-bridge-topology_png_md-xl.jpg

https://www.crowdsupply.com/silicognition/mant1s/updates/what-value-does-the-mant1s-bridge-add

148$-ért hozzá lehet jutni hamarosan - a választások után :) - egy indulókészlethez:

https://www.crowdsupply.com/silicognition/mant1s#products

 

Ezeket is érdemes megnézni:

https://www.youtube.com/watch?v=5FBE-rjFLSQ

https://www.analog.com/en/resources/media-center/videos/6369841486112.html

Lehet kicsit jobban ismerem a T1S-t. A PLCA opcionális, és a legelső megvalósítások szívnak is vele (hogy nem nagyon működik). Majd későbbi chipekben javítva lesz.

De a sima T1S PLCA nélkül teljesen működőképes, és akkor CSMA/CD-t használ. Fogsz egy LAN8670-et, ráteszed egy RMII portra, és simán feljön egy 10 megás half duplex kapcsolat. A felette lévő eszköz nem is tudja, hogy T1S-en kommunikál.

Lehet kicsit jobban ismerem a T1S-t.

Ezt nem vitatom.

 

A PLCA opcionális, és a legelső megvalósítások szívnak is vele (hogy nem nagyon működik). Majd későbbi chipekben javítva lesz.

Igen, ha meg akarod engedni az ütközést, akkor ott van a CSMA/CD, de amiket olvastam ezekről, arról nekem az jött le, hogy abban az esetben, ha az ütközést el akarod kerülni (én el akarnám, ha lehet), akkor PLCA-t kell használnod. Az nagyon hasonlít ahhoz a megoldáshoz, amit a token ring csinált, ugyanis PLCA esetén biztosított, hogy egyszerre csak egy node adhat, az azonosítójuknak megfelelően jöhetnek sorban, mindegyik node csak akkor adhat, amikor sorra került, akkor is csak legfeljebb 1500 byte-ot, legalábbis én így értelmeztem a leírtakat. Kicsit furcsa, hogy ez nem működik jól, egyrészt nem tűnik bonyolultnak, másrészt a token ringnél kiválóan működött egy kicsit  hasonló dolog, persze ott a tokent adták körbe, és az adhatott, akinél éppen a token volt.

Itt egy egész jó leírás a PLCA-ról:

https://intrepidcs.com/multi-drop-physical-layer-collision-avoidance-plca/

De miért akarnám használni? Majd ha kiforrta magát.
https://ww1.microchip.com/downloads/aemDocuments/documents/AIS/ProductDocuments/Errata/LAN8670-1-2-Errata-80000962.pdf

12 errata-ból 5 a PLCA-hoz kapcsolódik. Eléggé magáért beszél. CSMA/CD-ben esik max. 30%-ot a sávszél, SÚLYOS busz túlterhelés esetén. Na bumm. Ha annyira a határon vagyunk a sávszélességben, akkor nem T1S-t kell használni.

Viszont az ilyen RS-485-ök meg CAN buszok kiváltására tökéletes.

Az az érzésem, hogy azért gyártja ezeket a gyártó. ;)

A TI oldalán lehet rendelni tőlük, pl. 

https://www.ti.com/product/DP83TD555J-Q1#order-quality

(Amit a TI gyárt 10BASE-T1L-hez, az már kapható a Mousernél is, a T1S-hez készültek ott még nem.)

Az onsemi is gyárt dolgokat, azok is kaphatók:

https://www.onlinecomponents.com/en/keywordsearch?text=10base-t1s

https://hu.farnell.com/onsemi/ncn26010xmntxg/ethernet-switch-10mbps-40-to-125deg/dp/4036809RL

Az Analog Devices-nél is lehet vásárolni ilyen chipet, de mintát is lehet kérni tőlük:

https://www.analog.com/en/products/AD3306/sample-buy.html

Ahol kifejezetten ez az igény, hogy determinisztikus legyen: mozgásvezérlés, olyanok, ahol szinkronban kell hogy történjenek dolgok, biztonsági dolgok (ami kapcsán most is felmerült). Ahol meg van határozva a követelményben a maximális válaszidő, ami bizonyíthatóan annyinak kell lennie, ami le van írva - elméletben is, nem csak gyakorlatban, és nem elég az, hogy "minden nagyon gyors".

Ott nem megfelelő a sima Ethernet, hiába olcsóbb. Annak valamilyen speciális változata kell (EtherCAT, vagy a Profinet amit írtál is, stb.), vagy más protokoll. Ez a mai napig így van.

Ettől még lehet, hogy az Ethernet a gigabites korszakban elterjedt már, mert "kerekítési hiba" a mikroszekundum a milliszekundumhoz képest, de sok helyen kell tudni mondani egy maximum időtartalmat, hogy annyi idő alatt *garantált*, hogy odaér egy csomag. Egyébként nem tudnak vele tervezni, hogy "ááá, ez nagyon gyors, nem lesz gond", mert garanciák kellenek, kell tudni rá garanciát vállalni.

Amiket @renard írt, ha jól értem újabb dolgok, amik megoldást jelenthetnek majd, megnézem őket, köszi.

Ezzel azért óvatos lennék. Van az a vicc, hogy minden csatlakozó kompatibilis egymással, erő kérdése az egész.

Azaz, ipari alkalmazása simán lehet valaminek, amit nagyobb léptékben már nem alkalmazunk, mert mások a rizikófaktorok itt meg ott. Ipari hálózat az jó eséllyel teljesen izolált szegmens, ráadásul nincsenek hatalmas sávszélesség igények sem.

Én a karrierem során rengeteg olyan megoldást láttam,  hogy az adott eszköz arra a funkcióra nem volt alkalmas, de megerőszakolták és mégis alkalmassá tették. Hogy ennek milyen implikációi voltak, az az erőszak mértékétől függött.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

"Amint felemeltem a limitet 50mA-re, azonnal megszűnt minden probléma."

s/megszűnt/el lett fedve/

Ha a 20mA-es "alap" eltérés oka megszűnik valamilyen okból, akkor onnantól már az 50mA fog élni, ami már nem felel meg az előírásoknak - bár a kínai csoda RCD/ÁVK sem biztos, hogy rendelkezik megfelelő vizsgálati eredményekkel/tanusításokkal... És ha baleset történik, akkor azt fogják előszedni, aki azt felrakta... 

( m0csi | 2026. 02. 06., p – 16:25 )

AC-s nem jó az inverteres klíma, újabb fajta hűtők stb...

Aliról veszel 3-4e ért A-karakterisztikát, kipróbálod hátha ez volt a baja.

( Ar0n v | 2026. 02. 06., p – 17:06 )

Meg egy par dolog amire erdemes gondolni... Kulteren mid van? Lampak, konnektorok?

Minden keszuleknek van valamekkora minimalis szivargoarama, amik osszeadodnak. Jo esetben ez tureshataron belul van.

A szivargo aram merteke fugg a paratartartalomtol is. Ha pl. sok konnektorod van pinceben/kulteren lassan osszeadodhat. Itt meg az is jatszik, hogy ha vannak csovek amik kimennek, azokon keresztul van legaramlas is, ami gondot okozhat.
 

( zeller | 2026. 02. 06., p – 19:05 )

VBF-et keress, az átlag villanyszerelő a mérési dolgokat... Mondjuk úgy, nem kezeli minden esetben tökéletesen. (Sok villanyszerelőnek normális műszere sincs ehhez sajnos - 2-300E Ft-tól kezdődnek használtan, kalibrálva.)

Én szigetelési ellenállást mérnék a gyanús körökön minimum, de a hálózat kialakítását, a vezetékezés korát és feltételezett, illetve kötődobozokban/szerelvényeknél szemrevételezhető állapotát is jó ismerni ahhoz, hogy hibát lehessen keresni.

( locsemege v | 2026. 02. 07., szo – 01:20 )

Mondok én is egy tippet tapasztalat alapján. Előfordulhat az a szép baleset, hogy valamelyik idióta a lakás nulla vezetőjére köti a fűtéscsövet egy bilinccsel. A szomszéd lakásban ezt ugyanígy csinálják. Berakod az életvédelmi relét, minden jól működik. Aztán a szomszédod arra vetemedik, hogy kimossa a ruháit, a mosógépe fűteni kezd, egy combosabb áram indul meg a fázis felől a nullába. Igen, de ennek egy része elfolyik a fűtéscső felé, amelyik fémesen a te fűtéscsöved is. Onnan pedig ez az áram befolyik az ÉV relé nulla vezetőjének lakás oldali csatlakozójába, át az ÉV relén, majd a betáp oldali nullán záródik az áramkör.

Ugye az áram nagyobb része helyesen a szomszédod nulláján folyik, de lesz egy kisebb rész, ami átfolyik az ÉV reléd nulláján, amelynek nem lesz meg a fázisodon átfolyó párja, így differenciális vezérlést okoz, amitől az ÉV relé lekonyul.

Amit írtam, nem fikció. Tapasztalat. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Úgy, hogy nem szupravezetők a vezetékek, valamint induktivitásuk is van. Azaz van potenciálkülönbség. Ha csak néhány 10, néhány 100 mV hozza létre az áramot, akkor is létre tudja hozni. Hajlamosak vagyunk ideális modellekben gondolkodni. A vezetéken nem esik feszültség, a szigetelésen nem folyik áram, de egyik sem igaz.

Szerk.: Át tudom fogalmazni másképp is. Ha két párhuzamos vezetéken táplálod a fogyasztót, melyiken mekkora áram fog folyni? Honnan tudja az áram, hogy merre folyjon és mennyire? Természetesen a vezetékek impedanciájától - szebb lett volna az admittanciáját írnom, csak kevesebben ismerik az impedancia reciprokát jelentő szót - függ.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez egyébként érdekes. Az áram azért tud folyni, mert van térerősség a vezetékben, azaz van rajta feszültségesés, tehát veszteséges. A szupravezetőben is folyik áram nulla térerősség mellett, de mondanám, hogy ott lendületből sodródnak a töltéshordozók, és ez az állapot fenn tud maradni, mert nincs veszteség.

Aztán lehet ezt még bonyolítani a Poynting-vektor fogalmával. Ebben a megközelítésben nem a vezetékben megy az energia, hanem a vezeték csak kijelöli az energiaáramlás útját. A vezetékben igen lassan haladó töltéshordozók sodródása mágneses teret, a vezetékek közti feszültség elektromos teret hoz létre, illetve ezek nem elválaszthatók, így egy elektromágneses tér jön kétre, és ez szállítja az energiát. Azaz lényegében a vezeték környezetében lévő szigetelőben halad az energia. Tehát nem a vezetékben, hanem az azokat körülvevő elektromágneses térben, a tér által alakul ki az energia áramlása.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( hnsz2002 v | 2026. 02. 07., szo – 07:39 )

Nekem is zúgott a fi felé... Azt mondták, hogy a klíma miatt. Megnéztem én is ezeket a fi-reléket, én is hanyattdobtam magam az áraktól.

Aztán megnéztem alin, ez akkor akciós volt, úgyhogy 60k-ért vettem 4-et: https://www.aliexpress.com/item/1005007876794901.html

RCBO (fi relé+biztosíték), type B.

"Sose a gép a hülye."

Siman lehet, hogy jok ezek. Szoktak azt is mondani, hogy mindent ott gyartanak, akkor nem mind1?

En szeretem a fontos vagy potencialisan veszelyes dolgoknal a "pofan b*szlak" faktort belevinni a kepletbe.

Ha baj van mennyibe kerul nekem pofan b*szni a gyartot? De teny, hogy ez nem mindig er x2-3-at.

Jó értékelése volt, dícsérték ezt a gyártót. A másik a TOMZN.

Sok minden veszek aliról, a legnehezebb része az hogy nagyon meg kell nézni, hogy mit veszel, és a tengernyi cucc közül meg kell találni azt ami tényleg jó és tényleg kell neked... És ha megvan, akkor megtalálni, hogy az 50 eladó közül melyiktől vedd. De kb. ennyi. Aztán persze vettem már párszor én is olyat, ami gagyi, szar, de az esetek nagy részében nem az.

Egyébként meg azért vettem 4-et, mert így kicseréltem a házban, kicseréltem a garázsban, anyósoméknél, és van egy tartalék ha bármi lenne. :)

"Sose a gép a hülye."

( dlaszlo | 2026. 02. 08., v – 15:55 )

Ezekről mit gondoltok, van ennek értelme, vagy probléma van vele, mert gyakran van téves riasztás? Ismeri valaki, esetleg van tapasztalata velük? 
AFDD típusok, "három az egyben": áramvédő kapcsoló, ívvédelem és túláram védelem.

https://www.eaton.com/hu/hu-hu/skuPage.187269.html
https://new.abb.com/products/2CSA255103R1164/ds-arc1-c16-a30
https://www.se.com/hu/hu/product/A9TDF3616/acti9-icv40n-vigiarc-asi-oszt%C3%A1ly-1pn-c-16a-30ma/?selectedNodeId=47506952494
https://www.siemens.com/hu/hu/termekek/energia/low-voltage/components/sentron-protection-devices/arc-fault-detection-devices.html

Ezekben van ívvédelem, így elektromos tűz ellen is nagyobb a védelem (de gondolom nem 100%-os). Elég drágák, de ez nézőpont kérdése, ha tényleg működnek, akkor még el is tudom fogadni az árát.

Köszi előre is

Köszi szépen. Igen, ezt én is néztem, hogy lehet hogy ez körönként van. Plusz az sem biztos, hogy kapható, mindenhol azt írják, hogy rendelésre.

Gondolom az ív védelem megbízhatóbb lehet úgy, ha nem egy nagyobbat teszek be, hanem körönként egy kisebbet + a hiba keresés is könnyebb, és annak most is örülnék, ha csak az a kör kapcsolódna le, ahol a hiba van, jelenleg az egész ház lekapcsol. Az anyagi része miatt még átgondolást igényel ez.

Nálunk egyébként már lépett működésbe az ÁVK, úgy, hogy valaki törött szendvicssütőbe nyúlt, az egész pár másodperc leforgása alatt tört el, és nyúltak bele. Ijesztően gyorsan áramütés lehetett volna a történet vége, gyakorlatilag a semmiből.
A másik ilyen, amikor valaki a kenyérpirítóba nyúlkál a villával. Ilyet is hallottam. Ezért én soha nem iktatnám ki pl az ÁVK-t (javasolta valaki máshol), és el tudom fogadni, hogy nem sok 200e-250e Ft egy megfelelő védelemért, amikor például egy PC kerül 500e Ft-ba.

De nyilván csak akkor, ha van értelme.

Szerencsére ezt a "védelem" dolgot feleségem is elfogadja, nem kell megküzdeni vele. Nem szól bele. :)

Az AFDD-k villamos eredetű tüzek kialakulása ellen tudnak védeni úgy, hogy működés során folyamatosan figyelik a feszültség, illetve áram lefutását és keresik az ívhibákra jellemző feszültség, illetve áramváltozásokat, és hiba érzékelésekor bontják az áramkört. Sok esetben egy kezdődő, akár rejtett hiba következtében kialakuló veszélyes állapot létrejötte előtt már képesek beavatkozni!

Viszont a fenti működési elv miatt akkor működik megbízhatóan, ha kevés fogyasztó csatlakozik rá. Ebből adódóan az AFDD-k alapvetően végáramkörök védelmére használhatóak, ez azt jelenti, hogy minden egyes áramkörre kell egy-egy darabot beépíteni.

Több áramkör közös védelmére (pl. lakáselosztóba, csoportos védelemre beépítve) korlátozottan alkalmasak, mert több fogyasztó együttes normál, üzemi zavarterhelése is gyakori, téves leoldással járhat.

Köszi. A konyhai körön vannak nagyobb fogyasztók: hűtő + mosógép + szárítógép + mosogatógép - ez jó sok, de ezekből fixen a hűtő + 1 db fogyasztó megy. Modernebb eszközök, ezért sem lehet jó az AC-s ÁVK, ami most van.

A nappaliban, szobákban pedig több kisebb/modernebb tápegység van (routerhez, pc-hez, laptop, mobil töltő). De itt van egy klíma is, ami elvileg energia takarékos, de ez is inverteres.

AFDD, illetve ÁVK esetén is érvényes, hogy nem a fogyasztó(k) áramfelvétele, hanem azok belső áramköri felépítése a kritikus!

Az alábbi, elég részletes összefoglaló jól bemutatja a különböző osztályú ÁVK-kat a fogyasztó oldaláról is:
https://megaohm.hu/aram-vedokapcsolo/fi-rele-tipusok

( sabee80 | 2026. 02. 09., h – 10:49 )

Amikor ilyen problémát láttam, akkor sima elkötés volt. Egyes áramkörök nullája az ÁVK elé volt bekötve.

Lehet, hogy a 25 évvel ezelőtti korszak túlzás volt :), akkor úgy fogalmazok, hogy 2000-ben (és utána még évekig) nekem kb 2 darab nagy fogyasztóm volt, egy sütő, és egy mosógép. :) Ennek minden megfelel. 

A konyhában és a nappaliban is több eszköz összegyűlt már, az évek alatt. Persze nem megy minden egyszerre.

És most meg is lepődtem, cimborákkal, kollégákkal beszélgetve, ez előbb utóbb ez mindenkinél felmerül, változik minden háztartás.

A kérdés az, hogy a létesítéskori állapothoz képest mennyiben változott a hálózat maga, illetve hogy az akkori szabványnak megfelel-e (lakóingatlan esetén van lehetőség "létkori" szabvány szerint vizsgálni) - hogy alkalmazható-e ez a "könnyítés" adott esetben vagy sem, azt a felülvizsgáló tudja 8és az ő dolga) eldönteni. 

A sütő/tűzhely például olyan "állatfaj", amihez célszerűen 5*2.5-t húz az értelmes szerelő, még akkor is, ha jelenleg nincs 3F, és a berendezés nem igényli - később sz@r lesz ugyanis behúzni, pláne, ha valaki spórolósan "úgysem kell ide..." alapon 3*2.5-re méretezi a csövezést, vagy épp MMCU-val szerel - vakolatban vezetve. A hálózatot ugyanis nem 2-3-5 évre, hanem jóval többre "illik" tervezni... 
 

Egyébként annyit hozzátennék, hogy három fázisú megtáplálásnál is lehet olyan (inkább csak elméleti) eset, hogy (ha jól emlékszem, mobilon most nem vezetem le) 2*I effektív áram folyik a N-vezetőn, amikor mind a három fázison I áram folyik... ehhez az kell, hogy a három fázison legyen egy tisztán kapacitív, egy tisztán ohmos és egy tisztán induktív fogyasztó, megfelelő sorrendben és a siető meg késő áramok összegződni tudnak. Volt ilyen feladat valamelyik elektrotechnika versenyen... aztán ott csapkodtuk a homlokunkat, mert tanítani ugyanazt tanítottuk, mint a videóban az előadó. :)

https://iotguru.cloud

Azt meg kell jegyezni, hogy a leírtaknak megfelelő jelenséget a nemlineáris fogyasztók felharmonikus árama (zérus sorrendű áramok) is képes létrehozni, ami messze nem elméleti, hanem manapság egyre nagyobb probléma a gyakorlatban is (soklakásos társasházaknál, irodaépületeknél, középületeknél, oktatási létesítményeknél, ipari létesítményeknél stb.).

Ahol a terhelések jellemzően nemlineárisak (ma a fogyasztók jelentős hányada ilyen terhelést okoz), ott a fázisvezető áramának akár 2-3 szorosa is folyhat a nullavezetőben (háromfázisú hálózatot feltételezve)!

Ahja, csak ez onnan jutott eszembe, hogy a videóban is a maximum I volt említve és ilyenkor beugrik, hogy volt ilyen elektrotechnikai versenyen feladat, 25 éve talán, ami pont arról szól, hogy 2*I lehet, szerintem akkor még nem volt ennyi kapcsolóüzemű táp, meg az nem is annyira könnyen feladatosítható... :)

https://iotguru.cloud

Már ott el van ...va a feltételezés, hogy "ad neki 40A-t". Ugyanis hiába van L oldalon 7.5mm^2, az N az marad 2.5, ergo arra kell méretezni a túláramvédelmet. De látott már olyat a világ, hogy mondjuk barna+fekete L, kék meg kékkel átjelölt szürke N - igaz, ebben az esetben meg a PE keresztmetszete lesz kevés. 
Ház esetén a 3F az elég gyorsan "adja magát", ha pl. napelemet vagy mondjuk hőszivattyút szeretne a tulajdonos (igen, tudom, vagy 1F hőszipka is, de nagyobb teljesítményre kell a 3F), de egy dodzsemtöltőnek is jó, ha van 3F betáp... 



 

Ugyanis hiába van L oldalon 7.5mm^2, az N az marad 2.5, ergo arra kell méretezni a túláramvédelmet.

A videóban itt pontosan kitér arra, hogy ebben az esetben (tehát 3 fázisra kiépített lakás, de csak egyfázisú betáplálás) hogyan lehet a nullavezető túlterhelését kezelni:

https://youtu.be/wzP-uXYvdZg?t=2538

De látott már olyat a világ, hogy mondjuk barna+fekete L, kék meg kékkel átjelölt szürke N - igaz, ebben az esetben meg a PE keresztmetszete lesz kevés. 

A videóban itt foglalkozik ezzel az esettel és kitér arra is, hogy ha méretezed a PE vezetőt, akkor mi a helyzet ilyenkor:

https://youtu.be/wzP-uXYvdZg?t=2719

(mellesleg elég rossz megoldásnak tartom, mert a párhuzamosítás megfelelő kivitele is kritikus ebben az esetben, a vezeték átjelölésének nagyon határesetes voltáról nem is beszélve).

Na ezt pl. én kimondottam szeretem Angliában, hogy nincs baszakodás ezzel a rohadt három fázissal.

Otthoni környezetben csak és kizárólag a baj van vele, egyenetlen terheléselosztás a fázisok között a trafóig, egyenetlen nálad is, megy a varázslás hogy ezt a fogyasztót erre a fázisra, a másikat arra, stb.

Itt Angliában lakossági környezetben ismeretlen fogalom a 3 fázis. 1 fázis 100A (nem elírás!) az alap betáp mindenkinek. Ja és lakásoknak is, nem csak önálló házaknak!

Onnantól kezdve meg csak a vezeték keresztmetszet kell hogy rendben legyen és nincs fejfájás.

A sütő/tűzhely például olyan "állatfaj", amihez célszerűen 5*2.5-t húz az értelmes szerelő, még akkor is, ha jelenleg nincs 3F

Egy fázis esetén ez a leggyakoribb elkövetett hiba, ami veszélyes állapothoz vezet! Értelmes szerelő ilyet nem csinál...

További olvasnivaló: https://www.villanylap.hu/lapszamok/2013/marcius/2244-akinek-nem-inge-n…

Az ökölszabályból csak a baj származik. Az MSZ akárhány nem fogja megmondani, hogy mekkora hombár szerkezeteket árulnak a boltban.

Szerintem nem kell sajnálni a fáradságot az egyedi méretezésre. Két szempontot mindenképpen érdemes figyelembe venni: az egy csőben futó vezetékek megengedett terhelését és az elosztó távolságából adódó feszültségesést. Az utóbbit lehet méricskélni is.

Ha különválasztjuk a főzőlapot és a sütőt, akkor általában elég a 5x1,5+3x2,5, mellesleg ilyenkor két tűzhely bekötő doboz is kell. Mindeközben előfordult, hogy a két fenti szempont figyelembevételével 4-es vezetéket kellett beépíteni. Szereltem olyan konyhát is, ahova 78A folydogált be. Mert nem csak tűzhely létezik, de van ökörsütésre hitelesített mikró is! ;)

Az agyam eldobtam, amikor a Bosch márkaszervíznél érdeklődtem X típusú főzőlap 1-2-3 fázisra kötési lehetőségeiről. Nem adják ki, mert TITKOS. (Anyátok! - Gondolta stirlitz.)

s/célszerűen/minimum/ A hiba akkor következik be, ha az L-hez párhuzamosít, az N-hez meg nem, és a párhuzamosított L-re méretezi a túláramvédelmet. ha azt nézzük, hogy 32A betápról megy az ingatlan, akkor a tűzhely/sütő számára "kiosztható" 20 vagy 25A - ahhoz meg elég a 2.5, vagy ha jót akarunk, akkor a 2*2.5+2*2.5 (egyik eredetileg fázisnak szánt ér átjelölve kékre az N-hez - de ekkor a PE lesz kevés, tudom.)

akkor a tűzhely/sütő számára "kiosztható" 20 vagy 25A - ahhoz meg elég a 2.5

2,5 mm2-es vezeték C25-el? Khhhm... Még egy C20 is határesetes, illetve egyedi méretezést, ellenőrzést igényel.

ha jót akarunk, akkor a 2*2.5+2*2.5 (egyik eredetileg fázisnak szánt ér átjelölve kékre az N-hez - de ekkor a PE lesz kevés, tudom.)

A szálban feljebb már írtam erről az opcióról: https://hup.hu/comment/3257702#comment-3257702

vagy ha jót akarunk, akkor a 2*2.5+2*2.5 (egyik eredetileg fázisnak szánt ér átjelölve kékre az N-hez - de ekkor a PE lesz kevés, tudom.

Álljunk már meg azért. Kicsit fentebb azon nyünnyögtél két napon át, hogy a VBF előírja, vagy legalábbis cserére javasolja a meglévő AC típusú FI-relét (pedig nem), most meg egy olyan megoldást írsz már sokadszorra, ami nemes egyszerűséggel konkrétan tilos, nem használhatsz N és/vagy PE vezetőnek olyan vezetéket, aminek a színe nem megfelelő N vagy PE.

ha azt nézzük, hogy 32A betápról megy az ingatlan, akkor a tűzhely/sütő számára "kiosztható" 20 vagy 25A - ahhoz meg elég a 2.5

Nem, nem osztható ki, idézőjelben sem. Egyetlen megoldás van erre azon kívül, hogy rögtön jó vezetéket/kábelt húznak be: kihúzzák a meglévő 5x2,5 kábelt és behúznak helyette 3x4 kábelt. Minden más erre vagy szürke zónás kókányolás vagy tilos.

https://iotguru.cloud

értelmes szerelő

Kicsit más téma, nem elektromosság szemszögéből, de megemlítem:

Annál jobban semmit nem utálok, mint amikor kiad valaki a kezéből valamit, hogy "jóvanazúgy", vagy azért mert 20000-30000 Ft-tal olcsóbb volt így az anyagköltség. Később meg lehet szétverni az egész konyhát, vagy álmennyezeten gondolkodni, vagy mittudomén min.

A tulajdonosnak hihetetlen nagy fejtörést és kárt okoz ezzel később az szerelő (bármelyik területről is legyen szó, villanyszerelő, víz-gáz fűtésszerelő, stb...), ami nincs arányba azzal, hogy rá kellett volna szánnia plusz pár órát, vagy esetleg kicsit drágább lett volna. Én nem értem, hogy miért kell így kicseszni emberekkel.

Gáz felújításkor pl 4-5 szerelőből 1 vállalta el a munkát, amikor megtudta, hogy terveztetve lesz a gáz hálózat, hivatalosan jóváhagyatva, leszerelve a gázóra, áthelyezve máshova, és átadás-átvétel lesz a végén, hogy minden szabványos-e. Ez kb dobott a költségeken 50-60e Ft-ot, de megéri. - De ez vajon miért lehet probléma egy szerelőnek? Nem igaz, hogy nem azért, mert "durrantani" akartak. Vagy fogalmam sincs.

( bujdi | 2026. 02. 11., sze – 11:11 )

A kérdés, hogy megéri A-SI-t venni (SI = super immunised az Internet szerint), ami kevésbé érzékeny egyéb dolgokra. Vagy A-t válasszak?

Sok tanácsot kaptál, de én azért még annyit hozzátennék: nem biztos, hogy nem valós a fí relé lekapcsolása, lehet, hogy tényleg magas az összes áramkörön összeszedett szivárgó áram.

Az A-SI típus tranziensek, harmonikus torzítás miatti lekapcsolásokra immunizált a készülék, nem fog megengedni magasbb értékű szivárgó áramot. 

Legjobb lenne megmérni a szivárgó áramot - mert elképzelhető az az üzemállapot, hogy az alap terheléssel már határéték közelében vagy és erre indul rá egy nagyfogyasztó és átbillenti a védelmet.... Szakember segítségével célravezetőbb lehet kombinált készülékek (kismegszakító és fí relé 2 modul széles készülékben) felhasználásával az áramkörök szétválasztása. Én grillező, sütő, tűzhely, mikrohullámú sütő, szárítógép, mosógép, villanybojler, külső világíáts, pince, kert áramkörökkel kezdenék.

Köszi szépen.

A villanyszerelő most cserélte le az áramvédő kapcsolót (problémás is volt a régi), és a kismegszakítókat is. Egy Schneider Electric A-s FI relé lett betéve. A kismegszakítók C leoldási karakterisztikájúról B-re, a C-t semmi nem indokolta.

A konyhában a sok fogyasztó kérdése szerencsére normális módon rendezhető, holnap jön a villanyszerelő, és átbeszéljük.