Torrentre megy a Spotify

HUP cikkturkáló

Régen volt már szerzői jogi kérdéseket felvető, streaming-szolgáltatótól zenét letöltős hír, úgyhogy köszöntsük egyből egy ilyennel az újévet. Történt ugyanis az elmúlt héten, hogy az Anna's Archive állítása szerint letöltött 300 terabájtnyi Spotify-t, ami a valóságban 250 millió dal metaadatát és a 99,6%-ban hallgatott 86 millió hangfájlt jelenti.

Spotify is reagált már intézkedésekkel, letiltották azokat a fiókokat, amelyekkel a scrapinget végezték és új védelmi rendszereket állitott fel, annak érdekében, hogy a jövőben hasonló baki ne fordulhasson elő. - Asva.info

Az eset amellett, hogy a kontent a streaming-multikat elkerülő, tartalmakat jó minőségben kereső warezolóknak egyértelműen aranybánya lesz, felvet technikai kérdéseket is, pl. kifejezetten érdekes lehet a módszer, ahogy feltörték a Spotify DRM-jét, továbbá kíváncsi leszek a reakciókra a lemezkiadóktól, elárasztják-e kártérítési perekkel majd a milliárdos multit, hogy nem tett meg mindent a tartalmak védelme érdekében.

Ellentétben a Youtube-ról való videóletöltéssel, amivel Magyarországon nyilvános tartalmakról készül jogszerű magánmásolat, ez itt valóban kőkemény warez és a Spotify által eszközölt DRM és egyéb titkosítások megkerülése, ami még Magyarországon is szerzői jogi törvényeket sértene. Kíváncsi vagyok, ezen fellelkesülve profitprotektorék hozzák-e a tőlük megszokott lendületet, vagy csak ártatlan, tudatos felhasználók kriminalizálásában érzik otthon magukat. :P Popcornt senki se felejtse a mikróban. :)

Linktár
  • 5909 megtekintés

( gelei v | 2025. 12. 31., sze – 16:25 )

Én torrentkérdésben a hajbazer-dorsy-zeller háromszögben hozzád vagyok legközelebb (még ha systemd-ügyben nem is :)), de nekem ez már messze túlmegy a reklámblokkoláson, meg a hasonló hupos veszekedéseken.

Ha az unatkozó hacker befizet Spotify-ra, de közben le is szedegeti magának a kedvenc számait, hogy akkor is meglegyen, ha mondjuk lekerül Spotify-ról, az nekem többé-kevésbé oké. Főleg azért, mert jelenleg nincs értelmezhető módja annak, hogy valóban vásárolj magadnak örökös hallgatási jogot zenékre, legalábbis nem akkora kínálatból, mint a Spotify-é.

A 300 TB-nyi warezre viszont semmilyen épeszű magánhasználati use case nincs.

Jó összegzés.

Azt hozzátenném, hogy viszont a kérdés itt igazából az, hogy az alkotók kapnak-e valamit a munkájukért.

És itt jön be az, hogy a legtöbb ilyen letöltés/warez -olás bizony nem jelentene megnövekedett eladásokat, mert egyszerűen ha ingyen nem kapná meg, pénzt akkor sem adna érte.

mert egyszerűen ha ingyen nem kapná meg, pénzt akkor sem adna érte.

Ez azért eléggé analógia arra, amikor a Tesco-ban megeszik a csokit a polcok között, a papírt ott hagyják valahol, persze a végén fizetés nélkül. Olykor csak ezért mennek be, és nem is vesznek mást sem, csak bent fogyasztanak - ingyen (pontosabban fizetés nélkül). Aki ilyent csinál, arra nem igaz, hogy nem növekedne az eladás tőle, hanem simán csak nem akar rá költeni, de szeretné birtokolni/fogyasztani (a'la reklámblokkolós YT nézés, pláne letöltés). Ha ingyen megszerezheti, akkor meg is szerzi ingyen, akkor is, ha az nem etikus, nem jogszerű.

Nekem hiába teszik fel a Spotify tartalmát torrentre, nem fogom letölteni csak azért, mert ingyen van, mivel nincs rá szükségem és nem pezseg a vérem az ingyen lehetőségtől sem. Szóval nem húz be mindenkit az "ingyen" hívószó.

Pont ez a baj, hogy a digitális termékeket mindenki ingyen reprodukálhatónak, emiatt értéktelennek tekinti, és emiatt nem is akar érte fizetni, hisz "megszerezhető", hiszen senkinek semmibe nem került a lemásolása, így nem is okozott anyagi veszteséget...

Ezen az állásponton kizárólag azok az emberek vannak, akik sohasem állítottak elő és adtak el semmi digitálisan másolható tartalmat...

Pont ez a baj

Kétlem.

 

a digitális termékeket mindenki ingyen reprodukálhatónak, emiatt értéktelennek tekinti

Lehet, hogy a te meglátásod szerint az az értékes, amiért pénzt adnak, de a tények azt mutatják, hogy az emberi világot sokféle erőforrás "csereberéje" működteti.

:)

ezeket a gondolatokat régen végigvette már a szakértői társadalom, kutatással nem megerősíthető, tehát nincs statisztikailag szignifikáns információ arra nézve, hogy az eladásokat befolyásolná adott kulturális szellemi termék nem hivatalos digitális másolása.

Ecorys 2013/2015

Luis Aguiar & Bertin Martens 2013/2016

Oberholzer-Gee & Strumpf 2004–2007

"A nem akarnak fizetni" pedig egy rosszhiszemű és meglehetősen fals általánosítás, amit minimum iparágakra és fogyasztói csoportokra lenne némileg igazságozsabb egyesével megvizsgálva ráhúzni. már ha ez a szándék.

A reklámnézés továbbra is sántít, a reklámnézés nem fizetőeszköz. Az ott ér véget, hogy te akinek levetítik, vagy megnézed, vagy azt mondod, hogy köszönöm, de ez nem érdekel.

A reklám nem egy valuta, hanem egy lehetőség a hirdetőnek, egy esély, de nem garancia. A youtube-ozás nem egy adásvételi szerződés, ahol neked tartalmat adnak, te meg kötelező reklámnézéssel fizetsz, akkor is ha nem érdekel.

Ha reklámblokkolót használsz, akkor semmi mást nem csinálsz, mint rendelkezel a saját érdeklődésed és eszközöd felett. A reklámblokkolás nem a fizetés megtagadása, hanem a befolyásolási kísérlet elutasítása (ami a másik félnek csak egy lehetőség). Nem a user problémája, hogy a platform üzemeltetője kivel hogy akar elszámolni, az üzleti kockázatát nem lehet a userre hárítani morális kötelezettségként. A reklámnézés nem lesz kötelező.

Letöltés esetén pedig publikus, jogszerűen elérhető tartalomról csinálsz magánmásolatot. (mellesleg nem szórakozásból, hanem általában erre jó ok van a platformon) Nem a user próbálja itt keverni a dolgokat. 

Ezért sántít hogy ezt ide keverted, és semmi köze nincs a spotify-s zene lopáshoz, DRM feltöréshez, sem a teszkós csoki lopáshoz.

De ezeket több megabájton keresztül végigbeszéltük itt a hup-on.

Ez csak egy számodra (számotokra) elfogadható magyarázat a reklámblokkolásra és a ToS figyelmen kívül hagyására.

A reklámidő érték, ezt adja el a YT a hirdetőnek, és cserébe a nézőknek levetíti a reklámot, ezt vállalja a hidető felé. Természetesen arról Te döntesz, hogy megnézed vagy sem, ezt a YT nem befolyásolhatja. De nem úgy, hogy megakadályozod a lejátszást, hanem úgy, hogy nem nézed addig, amíg a reklám megy. Ahogyan a sima lineáris TV-ben, ott sem tudod megakadályozni a reklám lejátszását, max. nem nézel addig oda (elkapcsolni sem érdemes, a reklámblokkok - nem véletlenül - mindig ugyanakkor mennek az összes csatornán). A meg-nem-nézés és a reklámlejátszás megakadályozása nagyon nem ugyan az jogilag, mégha mindkettő kimenetele ugyan az, hogy nem látod a reklámot.

A letöltésre ugyan ez igaz: a szolgáltató erre nem ad lehetőséget az ingyenes csomagban, szóval bármiféle letöltés a rendszer kijátszása. Az, hogy itthon a hatóság nem vizsgálja a kép/hanganyaghoz való hozzájutás módját, csak elfogadja mint magánmásolatot, az a Ti szerencsétek, de ettől nem lesz jogszerű.

Az a fura, hogy ezt több megabájton keresztül átbeszéltük már, mégis mindig ugyan azokat a fals érveket hozza fel minden hívő a tartalom ellopásának jogossága mellett...

Nagyon más etikai-jogi nézőpontokból gondolkodunk a digitális eszközeink feletti rendelkezési jog, és a felhasználói autonómiát illetően. Itt nincsenek false érvek.

Sántít a TV és internet összehasonlítás, hiszen a TV egy "éterben lévő jel", és te passzív vevő vagy. Nem tudsz mást csinálni, ha nem érdekel a reklám, mint megvárod a végét. Az Interneten aktívan kérsz le adatokat, és a te eszközöd (illetve te) dönti el, hogy mit jelenítesz meg belőle. Teljesen más technológia. Ez nem kijátszás, hanem a webes kommunikáció alap működése. Értem, hogy vannak akik annak örülnének, ha ez egy TV adás lenne, de nem az.

A ToS nem törvény. Az egyoldalúan megfogalmazott felhasználói feltételek megszegése polgárjogi kérdés a platform és a felhasználó között.  Ha egy szolgáltatónak problémája van, akkor blokkolhatja a hozzáférést (meg is teszi adott esetekben), de ez ettől még nem "lopás" vagy erkölcsileg elítélendő.

Magánmásolat: A magyar szerzői jogi törvény lehetővé teszi a magáncélú másolat jogszerű készítését. Az, hogy egy platform üzleti modellje nem számol ezzel, az még nem teszi jogellenessé.

De igen, ezek pont ugyanazok az érvek pro és kontra, amik eddig is elhangzottak. Szerintem egyik sem hamis érv, és értelek. Csak az egyik oldal a szándékolt üzleti modellt tekint erkölcsi kiinduló pontnak (amit a platform a saját érdekei szerint alakított ki, priorizálva a többi szereplő érdekei elé, hogy lehetőleg ők mindenképpen jól járjanak), míg a másik oldal a technikai valóságot és a jogi keretet.
 

"A ToS nem törvény. Az egyoldalúan megfogalmazott felhasználói feltételek megszegése polgárjogi kérdés a platform és a felhasználó között. "

Egy szerződés, amit be kellene tartanod. Az, hogy a betartását nem kényszeríti ki minden lehetséges eszközzel a másik fél, annak csak örülhetsz, ha szerződésszegés a célod. Ugyanez pepitában: olyan múzeumban, ahol alapvetően nem fotózhatsz (vagy csak külön jegyet váltva) nem veszik el az összes erre alkalmas eszközödet, és ha suttyomban egy-két fotó elkészül, még nem veszik a fejedet. De ettől még azt a szerződést, amit a belépőjegy megvásárlásával elfogadtál, megszegted. 
 

Nem te döntöd el, hogy szerződésszegés-e. Ez polgárjogi kérdés, amit bíróság állapíthat meg, ha valamelyik érintett fél ezt kéri. Vagy az egyik fél jár el jogosan, vagy a másik fél, vagy mindkettő, és ezt nem az interneten kommentelők fogják megállapítani. Sok ToS-beli kitétel érvénytelen, vagy nem kikényszeríthető, vagy esetleg rosszul értelmezed. Vagy nem ugyanarra gondol a felhasználó és a szolgáltató, és a ToS-t kell javítani, vagy csak egyeztetniük kell. Vagy minden érintett fél elégedett, és csak a hup fórum kommentelő érti félre. Vagy eleve érvénytelen pont, mert következetlen, vagy nem olyan dolgot próbál rákényszeríteni, ami egyszerűen az adott technológiával nem úgy működik, vagy eleve nevetséges.

Amikor a böngésződ letölt egy weboldalt, azt TE irányítod, ez a webes kommunikáció alapja. A böngésző dönt arról, hogy mit jelenít meg, mit tölt le. Sőt, saját implementációd is lehet, ami nem jól működik, vagy eleve valamit máshogy csinál, neked testre szabva. A böngésző működése nem "kijátszás", hanem tervezett működés eredménye (ezt letöltöm, ezt nem), nem több, mint a saját eszközöd feletti rendelkezési jogod gyakorlása. Ha nem tudnak neked úgy reklámot vetíteni, hogy te a saját eszközödön nem akarod nézni, a saját szemeddel nem akarod látni, és nem akarod azt a tartalmat fogyasztani, legyen rá bármi okod is, pl nem akarod, hogy manipuláljanak, vagy fogyasszák az áramot, akkor így jártak.

A múzeumi példa szerintem nem jó, ugyanis a reklám blokkoló nem suttyomban "letölt még pár reklámot" (=fényképet készít), amit nem akarnak neked odaadni, hanem pont hogy nem nézed meg, ami nem érdekel. Ha te nem akarsz a múzeumban körbesétálni, csak egy termet nézel meg, vagy nem kéred a következő kiállítás prospektusát, akkor nem szegsz szerződést. Az interneten adatokat kérsz le a saját eszközöddel, saját felhasználásra, és úgy dolgozod fel, ahogy neked az tetszik.

Annak mi értelme, ha végignézel egy reklámot, ami nem érdekel? A végeredmény ugyanaz, mint ha blokkolnád. Akkor is szerződést szegsz szerinted? Miért nem szaladsz rögtön vásárolni? Biztosan nem szaladsz, és ezért a hirdető még fizessen is, te reklámokat nézz, ami nem érdekel?

De szerintem egyik fél részéről sem hangzott el új dolog, ami ne lett volna már a hup-on.

Szerk: A spotify esetében egy zárt előfizetési platformról van szó, a hozzáférés feltétele nem csak a fizetés, hanem a DRM-védelem tiszteletben tartása is. Több millió dal DRM-feltörést igényelt, ami még a magyar szerzői jogi törvények szerint is jogellenes. Nem ugyanaz, mint a saját géped feletti rendelkezési jogod gyakorlása, hanem informatikai rendszer feltörése, és szerzői jogi törvény megsértése.

"Nem te döntöd el, hogy szerződésszegés-e. Ez polgárjogi kérdés, amit bíróság állapíthat meg, ha valamelyik érintett fél ezt kéri."

Még nem kéri a szolgáltató, de a szerződés betartását igyekszik (költség/haszon elemzéssel meghatározott keretek között) kikényszeríteni.

"A böngésző működése nem "kijátszás", hanem tervezett működés eredménye"

A lockpicking is "tervezett működése" a piszkálócuccoknak ugye... Ettől még az így kinyitott zár általi hozzáférés nem lesz jogszerű... 

"Annak mi értelme, ha végignézel egy reklámot, ami nem érdekel? A végeredmény ugyanaz, mint ha blokkolnád."

A megjelenítések után számlázhat a szolgáltató a reklámozó felé, azaz ha nem jelenik meg (de a tartalom igen), akkor nulla a bevétele, ellenben a tartalom előállítója felé fizetnie kell a megtekintés után. 

 

Ahogyan a sima lineáris TV-ben, ott sem tudod megakadályozni a reklám lejátszását

Anyukam szokott rengeteget tv-t nezni, de mar 30 eve is ugy hogy felvette a musort (akkoriban meg VHS-re, aztan HDD-s rogzitore manapsag meg az STB tudja ezt, bar egyre inkabb korlatozzak) es amikor megnezi a felvetelt siman attekerte a reklamokat. manapsag meg azt csinalja, hogy fel oraval kesobb kezdni nezni az elo musort es visszatekeri az elejere, igy osszesen fel oranyi reklamot at tud majd tekerni menet kozben. ezt azoknal a musoroknal is engedi a box ahol letiltottak a felvetelt. remelem nem indult el a TEK erte emiatt! :)

Egyre több olyan szolgáltató van, amelyik ezt megakadályozza. A One STB-jén sok csatornán a 'felvett' műsorban - ami persze már központilag tárolódik - sem engedi a reklámok áttekerését, a HDCP pedig megakadályozza, hogy helyi HDD-re fel tudd venni a műsort A régi saját HDD-re működő Vodafone STB-vel ezt még meg lehetett csinálni.

Némileg lehet vele trükközni, mert az mindig lehetséges, hogy a késleltetett lejátszásnál az aktuális ponthoz ugorj, így mondjuk az első reklámblokknál átugrasz a valós adóra és visszatekered az első reklámblokk végéig, és így tovább, de ez már nehézkesebb.

Kicsit sántít a hasonlat, de pl. ha szerződésbe olyan dolgot írsz, ami ellentmond valamilyen jogszabálynak, attól még nyugodtan aláírhatod, az a rész nem lesz benne érvényes, nem kötelező minden esetben kivenni sem belőle. Valami ilyesmi gyakorlatra gondolhat szerintem. Hogy jogilag a konkrét esetben mi állja meg a helyét, az (számomra) nem egyértelmű, csak arra akartam reflektálni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor bizonyos pontokat figyelmen kívül hagyhatsz.

A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.

Az érvelésed éppenhogy a lineáris műsorszolgáltatásoknál állná meg valamennyire a helyét. Míg a TV-k valóban másodpercekben mérhető reklámidőt adnak el, a Youtube nem reklámidőt ad el, hiszen nem lineáris, hanem on-demand műsorszolgáltatást nyújt. A Youtube a célzott reklámozás lehetőségét adja el, vagyis hogy kiválasztott célcsoporton belül levetít egy vagy több reklámot. Azzal, hogy én reklámblokkolót használok, azt nyilatkoztatom ki, hogy semmilyen reklámot nem szeretnék látni, vagyis önként zárom ki magam a reklámok célcsoportjából.

Ha azt állítod, hogy a Youtube-nak ennek ellenére le kéne nekem vetítenie a reklámot, akkor te a célcsoportnak levetített reklámot akarod célcsoporton kívül levetíttetni, vagyis élősködni akarsz a hirdetőkön, kedvenc multikád és a tartalomkészítők javára, dorsyka szavajárásával ingyenélni akarsz. A célcsoporton kívül levetített reklámot ugyanis 0% eséllyel követi termékvásárlás, így nem csak a Youtube célzott reklám szolgáltatási modelljének (és annak üzleti céljának és értékének), de a hirdető és a termékgyártó érdekeinek is ellentmond annak levetítése és a levetítés kedvenc multikádnak való kifizetése.

A ToS pedig nem kötelez a reklámbámulásra, akárhányszor is hallucináljátok bele. Nincs is benne ilyen kitétel. Egy szó nem esik sem reklámokról, sem reklámblokkolókról. A reklámbámulás továbbra sem fizetőeszköz.

Azzal, hogy én reklámblokkolót használok, azt nyilatkoztatom ki, hogy semmilyen reklámot nem szeretnék látni, vagyis önként zárom ki magam a reklámok célcsoportjából.

Nem, te azt magyarázod be magadnak, hogy neked jogaid vannak, de mindenki más jogait leszarod, és ingyenélő kukkolóként nem vagy képes támogatni az általad érdemesnek tartott tartalmat. Ez egy szép AI által készített tartalom világhoz vezet amelyet te fogsz nézni. Jó étvágyat hozzá

ezzel nincs is gond, szabad valasztas van. 

de. a reklam melle jar az ingyen video nezes, es nem forditva. ha kidobod a reklamot, akkor az ingyen nezest is ki kene! jahogy az mar annyira nem tetszik....

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

A tartalomszolgáltatók számára nem kötelező tartalmat publikusan elérhetővé tenni, ugyanakkor a reklámblokkolósok a publikus szolgáltatásból jellemzően szabványos úton zárják ki a reklámok megjelenését. A felhasználó nem kötelezhető sem a tartalom, sem a reklám teljes vagy részleges megtekintésére.

:)

A világ és a felhasználói szokások változnak. Régen a reklámújságok hasznosak voltak, mert arra hámoztuk a krumplit, így nem lett koszos az asztal. De már idejét sem tudom, mikor hámoztam krumplit, így a reklámújság már csak a pincébe kerül, hogy nyáron szalonnasütéskor legyen elégetve. De sajnos egyre többet grillezünk, oda meg nem kell papír gyújtós, úgyhogy... Már egyre kevesebb a létjogosultsága a reklámújságnak. Mondjuk eddig sem értettem, hogy ez kinek jó, mert hát láttam én már nem egy autó hirdetést rajta, de ismer bárki olyan embert, aki a kertvárosi övezetben a bedobós reklámra ráharapva vett autót? Vagy rohant el láncfűrészt venni, de azonnal?

Magamat ismerve a reklám szerintem kontraproduktív. Ha egy márkát azzal kapcsolok össze, hogy ennek a szarnak a villogó reklámját kellett kerülgetnem, akkor amikor kéne egy olyan termék, az kurvaisten, hogy nem azt veszem amivel basztattak, hanem egy másik márkát, amihez nem kapcsolódik keserű emlék.

Form follows function.

van ilyen is. meg aztan van az alza, mindenki gyuloli a kis zold urleny reklamjat. es megis veszik a cuccokat onnan. (persze nem a reklam miatt, de agyba mar bemaszott hogy "van alza", villamoson is eszreveszed a zold genyat, latni hogy "van masnap reggeli kiszallitas, stb")

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

A TOS a kovetkezot irja a tartalomrol:

The Service allows you to discover, watch and share videos and other content, provides a forum for people to connect, inform, and inspire others across the globe, and acts as a distribution platform for original content creators and advertisers large and small. We provide lots of information about our products and how to use them in our Help Center. Amongst other things, you can find out about YouTube Kids, the YouTube Partner Program and YouTube Paid Memberships and Purchases. You can also read all about enjoying content on other devices like your television, your games console, or even Google Home.

Az egyeb tartalomba beletartozik a reklam is. Lejjebb arrol ir a TOS, hogy a szolgaltatast hogyan veheted igenybe, es ott pl tilt dolgokat: 

The following restrictions apply to your use of the Service. You are not allowed to:

  1. access, reproduce, download, distribute, transmit, broadcast, display, sell, license, alter, modify or otherwise use any part of the Service or any Content except: (a) as specifically permitted by the Service;  (b) with prior written permission from YouTube and, if applicable, the respective rights holders; or (c) as permitted by applicable law;

Ebbol az kovetkezik, hogy a Youtube biztosit feluletet, amivel igenybe tudod venni a szolgaltatast, amelybe az is beletartozik, hogy olykor reklamot jelenithet meg. Szoval ha a TOS-t nezzuk kizarolag, akkor abbol az kovetkezik, hogy a tartalommegjelenitest nem befolyasolhatod, szoval ha o reklamot akar megjeleniteni, akkor a TOS szerint nem akadalyozhatod meg benne. Ezzel gyakorlatilag nem azt irja elo, hogy meg kell nezned a reklamot, hanem olyan kornyezetet teremt meg, ami miatt nem hagyhatod ki ha a TOS-t be akarod tartani. 

rossz hir hogy az "allows" nem szelektiv: videot nezel reklamokkal vagy semmit nem nezel. szabadon eldontheted.

es az ok-okozat osszefugges se ugy van ahogy te szeretned: nem a videok miatt kell reklamokat nezned. hanem forditva: ha nezel reklamot, akkor megnezheted (az a bizonyos allows, ugyebar?) videokat is.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

És pislogni se merészelj közben, valamint ha valaki megzavart, tekerd csak vissza szépen az elejére a reklámot, ahogy azt kell.

Ha pedig lemész egy metrómegállóba, akkor kötelező végigsétálnod a peronon, hogy az összes túloldali óriásplakátot bemagold, mert a kijáratnál kikérdezik. :-)

A reklámok olyanok, mint a buzulás. Értem, hogy valaki szerint jó, de hogy kötelezővé nem tehetik, az hétszentség.

Form follows function.

persze, mert a yt azert van hogy ingyen videokat nezhess, a reklamokat meg torold ki! :DDD

en ertem hogy megkell valamivel nyugatni a lelketeket hogy nemcsaltok, es tok okes amit csinaltok. de ettol ez meg nem igy van \o/

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Sosem éreztem jó iránynak, hogy minden szabályt betartsak. Az nem jelentene mást, mint hogy önszántamból rabszolgájává váljak azoknak, akik monopolizálták a szabályalkotást. A szabályok létrehozása szerintem kétoldalú dolog, ők megírják, én pedig betartom belőle amit jónak látok. Én is alkotok szabályokat, amiket aztán a gyerekem időnként kifejezetten egészséges módon felülbírál. Például volt, hogy hogy az este kilences utolsó-utáni figyelmeztetés után sem volt hajlandó aludni, hanem a takaró alatt zseblámpánál olvasott. Azt a szabályszegő hétszentségit! Szóval, te se felejtsd el, hogy a szabályok mellett van még más is. Például józan ész.

Form follows function.

Látod, nem vetted figyelembe amit pedig kifejezetten neked írtam: "Szóval, te se felejtsd el, hogy a szabályok mellett van még más is. Például józan ész."

Például van a KRESZ -ben egy igen fontos szabály, hogy a piros lámpánál megállunk. Józan ésszel ezt a szabályt betartod te is, én is, mindenki, mert valakinek az élete múlhat rajta. Azonban van, hogy a körülmények olyanok, hogy a kereszteződés tökéletesen belátható, nincs se autó, se biciklis, se semmi a környéken, de piros a lámpa. Ez esetben abszolút szabályszegés az áthaladás, viszont ebben a specifikus helyzetben nincs értelmezhető rizikó, ergo max lassítok, de átmegyek.

A gond akkor van, amikor a józan ész mást jelent nekem és valaki másnak, mondjuk aki éjszaka megy át a piroson, mert az elcsapja a kivilágítatlan biciklist. A probléma nem a szabályokkal van, hanem az emberekkel. Azt a szabályt aminek ismerem az okát és a működését azt alkalmasint felülbírálom, például télen a mínusz 5 fokban egy szál pólóban kitolom a kukát a ház elé, mert 5 perc alatt nem lehet megfázni, csak felébredni, hiába mondja anyukám, hogy sapka-sál. De a doki által felírt gógyszeren csak úgy, az engedélye nélkül nem változtatok, mert nem vagyok okosabb a dokinál.

A reklámblokkolóval elkövetett szabályszegés olyan piszlicsáré, és olyannyira nem látok benne rizikót (tönkremegy a Google?) hogy fel sem merül benem, hogy a saját védelmem helyett (az izgő-mozgó, ugráló dolgok frusztrálnak, stresszelnek) annak a cégnek kedvezzek, ami egyrészt nem szorul rá, másrészt konkrétan az egészségemet rongálja a hirdetésével. A statikus hirdetésekkel, mint például itt a Rackforest, vagy a Szerver.hu, semmi bajom, ezeket nem is blokkolom. De ami mocorog, vagy még rosszabb, ha megszólal és ezzel erőszakosan magára vonja a figyelmem, kontextusváltásra kényszerítve engem, az megy a picsába.

Form follows function.

A mondandoval egyetertek, a peldaval nem: en soha, semmilyen korulmenyek kozott nem megyek at a piros lampan. Egyreszt mert lusta vagyok merlegelni, masreszt mert a kozlekedes egy olyan mufaj ahol biztosra kell menni.

(na jo, van egy eset amikor atmegyek: ha mar 20 perc allok ott es valoszinuleg elromlott)

Szóval 10 perc után már te is olyan mocskos kis szabályszegő leszel, mint én? :-)

Akkor közöttünk az a különbség, mint az elmélet és a gyakorlat között:

 

Kisfiú megkérdezi az apukát:

– Apa, mi a különbség az „elmélet” és a „gyakorlat” között?

Az apa elgondolkozik, majd azt mondja neki:

– Menj oda a nővéredhez és kérdezd meg, hogy lefeküdne-e egy ismeretlennel százmillió forintért.

A kissrác csodálkozik, de elmegy és megkérdezi. A nővére majdnem felpofozza:

– Hogy képzeled?! – majd elgondolkodik.

– Százmillió forintból meg tudnánk venni a lakást, összeköltözhetnénk Bélával… és mehetnénk utazni kettesben… hát, számillió forintért igen.

Kisfiú visszamegy, elmondja. Az apja bólint majd megkéri, hogy ugyanezt kérdezze meg az anyjától is. A kissrác megkérdezi, és az anyja is kiakad:

– Micsoda szemtelenség, ilyet nem mondhatsz! Meg különben is… – elréved, elképzeli, majd elgondolkodva mondja:

– Százmillió? Abból fizethetnénk mindkettőtök iskoláját, megvehetnénk végre az autót, meg a házat is fel tudnánk újítani, és végre lenne időnk apáddal egymásra… hát… annyiért, talán, igen.

Kissrác visszamegy, ezt is elmondja. Az apja megint bólint, majd azt mondja:

– Látod, kisfiam, elméletben van kétszázmillió forintunk! A gyakorlatban pedig van két kurva a háznál.

Form follows function.

+1

Nyilván az egy hatalmas különbség, hogy egyértelműen elromlott a lámpa, vagy pedig csak türelmetlen vagyok.

A piros lámpán én sem megyek át, de a elromlott, akkor kénytelen vagyok, senki nem akar egy kereszteződésben megfagyni, éhen halni, mumifikálódni. :)

De a piros lámpa már egy olyan kategória, amin nem megyek át csak azért, mert éppen nem jön semmi, max ha elromlott. Ez baromi veszélyes, nem mérlegelés kérdése, és sehova nem sietek ennyire.

Pont azért, mert a közlekedésnek több résztvevője van, és vannak szabályok, amiket be kell tartani. És pont ahogy YleGreg írta: "A gond akkor van, amikor a józan ész mást jelent nekem és valaki másnak" - szóval egyet értek ezzel is.. :)

en soha, semmilyen korulmenyek kozott nem megyek at a piros lampan

Jó, árnyaljuk egy kicsit. Éjjel mész haza, forgalom nulla, piros a lámpa a zebrán. Kilométerekre belátható minden irányból a kereszteződés. Átmész? 

Lehet, hogy te ilyen szentéletű ember vagy, és nem, de lesz rengeteg másik járókelő, aki meg igen.

Pontosan, így van, ahogy mondod. Időben és térben is válogatok, hogy mikor melyik szabályt tartsam be. De szerencsére ezzel nem vagyok egyedül, példának okáért vannak akik időnként ékezet nélkül írnak, pedig az általános isiben ezért már repült volna a karó, nem beszélve a mondat kezdő nagy betűkről, pedig Shift még telefonon és külföldi billentyűzeteken is akad. Egyesek egészen elképesztően durva szabályszegésre képesek, de én nem vetek rájuk követ, mert néha nekem is ékezet nélkül jönnek a szavak a kezemre. A lényeg a józan ész és a tolerancia. :-)

Form follows function.

Az other content-es mondatban sem szerepel, hogy akár az other content-et, akár a reklámokat kötelező lenne megnézni vagy bármilyen más content-tel együtt nézni, szóval: https://a.te.ervelesi.hibad.hu/lenyegtelen-konkluzio

A restrictions részből pedig elfelejtetted kiemelni a lényeget. Szokás szerint.

Megteszem hát helyetted sokadszorra is. :)

The following restrictions apply to your use of the Service. You are not allowed to: 1. access, reproduce, download, distribute, transmit, broadcast, display, sell, license, alter, modify or otherwise use any part of the Service or any Content except: (a) as specifically permitted by the Service; (b) with prior written permission from YouTube and, if applicable, the respective rights holders; or (c) as permitted by applicable law;

Magyarországon továbbra is él a magánmásolási jog, ami a videók megtekintése mellett azok részleges (!) vagy teljes lemásolására is feljogosít. Akkor is, ha Belső Mérnök Úr kedvenc multikájának ebből nem keletkezik profitja.

Oké, bemásoltál a ToS-ból egy részt, ami kifejezetten engedélyező, "discover watch and share", senki nem ír olyat, hogy reklámot kell nézned.

Ezután bemásoltál egy tiltó részt, aminél ott a kitétel, hogy kivéve, ha a helyi törvények megengedik.

Friczy kérdése tök jogos, de ha úgy érzed, hogy ez nem a ToS kapcsolódó része (amit kérdezett), akkor kár volt ezt bemásolnod, de utána még rajta kéred számon. :)) A többi kommentnél meg már végképp elfogytak az érvek, azt hagyjuk is. 

Friczy kerdeset megvalaszoltam: explicit modon ez termesztesen nincsen belefogalmazva, azonban a ket bemasolt resztbol kovetkezik, hogy de, a reklamok is tartalomnak minosulnek, es mint olyat, nincs jogod ahhoz, hogy modositsd vagy befolyasold a tartalom eljutasat. Attol, hogy most ezt nem nem kenyszeritik ki teljes mertekben, hat oke, majd biztos eljon az a pont is, amikor megteszik. 

A helyi torvenyek alatt pontosan melyik torvenyt erted es mire is vonatkoztatva? 

Elkerulte a figyelmedet a szamonkeres egy kifejezetten lenyeges eleme: felolem cherrypickeljetek szabadon, ez a ti dolgotok, csak hat ha ez a reakcio egy felvetesre, akkor nem ertem, hogy miert lepodsz meg pl te a valaszon? Mit vartal? Mindenki elott ott a lehetoseg, hogy szofisztikaltan fejezze ki magat, ha nincs erre igenyetek, nem akartok erdemben eszmet cserelni a temaban, akkor nem akartok, es kesz, akkor nagyjabol itt veget is er a tortenet. 

Nem, komolyan érdekel, hogy mit szeretnél elérni?

Vagytok néhányan, akik minden threadben kifulladásig nyomják, vagy igazatok van, vagy nincs, nem vagyok jogász – de itt mi az elvárt végkifejlet? Mit hisztek, hogy hajbi letörli az mp3-akat a gépéről, és feladja magát a rendőrségen, hogy ellopta a zenét a YouTube-ról?

Ez egy forum, ahol szoveges formaban van lehetoseg a reakciok kifejezesere: Hajbi a barmosagait felolem hajtogathatja amennyit akarja, szerintem egyszeruen nevetseges amit csinal, eppen ezert kirohogom. Hogyha interakcioba akarok lepni vele, akkor interakcioba lepek vele, es akkor direktben megszolitom, de ahogy ez latszik fentebb, ezt o kezdemenyezte pontosan ugyanabban a pokhendi es arrogans stilusban, amit o oly gyakran nehezmenyez es kritizal. Erre milyen reakcio a megfelelo szerinted? 

En leszarom, hogy Hajbi mit csinal: felolem WinXP-n maganmasolhat VPN-en keresztul a kedvenc yt-dplvel egyetemben, ez engem egy picit sem erdekel, de arra azert kivancsi vagyok, hogy mivel tudja alatamasztani az allitasait azon kivul, hogy "igy van, es kesz".

Hogy mit szeretnek elerni? Erdemi reakciot a felvetesekre: barmikor lehet szemelyeskedes nelkul irni, barmikor lehet kulturalt hangnemben beszelni a masikkal mint ahogyan most te is teszed, es akkor normalis mederben lehet tartani egy beszelgetest, szemelyeskedessel kevesbe, mint ahogyan fentebb latszik is. 

Ebbol az kovetkezik

...nem következik belőle. Az other content-be valóban beletartozik a reklám, de az "allows" csak azt jelenti, hogy "megengedik, hogy megnézd". Ez olyan, mint amikor bemész egy étterembe, meg van engedve, hogy fogyasszál. De ez nem jelenti azt, hogy köteles is vagy minden látható ételt elfogyasztani ami a pultban van.

a tartalommegjelenitest nem befolyasolhatod

Ez sincs leírva a TOS-ban sehol. Ha ez igaz lenne, akkor meg sem állíthatnék (pause) egy videót sem, hiszen a tartalommegjelenítést nem befolyásolhatnám. Ehhez képest emlékeim szerint még a reklámokat is meg lehet állítani. Amire te gondolsz, az esetleg a lineáris tartalmakra (live stream) lehetne igaz, viszont a YouTube a live-ok közben pont nem jelenít meg reklámokat - az a Twitch.

A fent idézett pontok alapján amit nem lehet módosítani, az a YouTube által sugárzott tartalom, vagyis a konkrét videó streamet nem módosíthatod röptében és adhatod el mint ugyanaz a kontent. De az, hogy milyen videókat és milyen sorrendben játszok le, az pont a tartalommegjelenítés befolyásolása. 

Tudom, hogy az angol egy nagyon-nagyon nehéz nyelv, ezért azt javaslom neked, hogy vegyél néhány leckét. A "can" az lehetőséget jelent, ha valamit meg "kell" nézned, az a "must" vagy "have to".

Az idézett pontokban amúgy pont nincs benne, hogy "megjeleníthet" dolgokat. Sehol. Az olyasmi lenne, hogy "YouTube holds the permission to display published advertising contents from allowed users during the usage of the Service".

Ráadásul, a tiltások közt pedig nincs benne, hogy nem blokkolhatod a saját gépeden a Szolgáltatás egyes részeit (a blokkolás nem tartozik bele sem az "alter" sem a "modify" részekbe). Nagyon jogász logikával talán az "alter" -ba bele lehet erőltetni, de az is erősen billeg.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Az other content-be beletartozik peldaul a forraskod is, es amikor altalanosan tartalomrol beszel, akkor errol is beszel. Ezzel kesziti elo azt, hogy ne hasznalhass adblockert. Es amugy nem emeli ki kulon, hogy reklam vagy sem, hanem tartalmi formatumokrol beszel: 

Content on the Service

The content on the Service includes videos, audio (for example music and other sounds), graphics, photos, text (such as comments and scripts), branding (including trade names, trademarks, service marks, or logos), interactive features, software, metrics, and other materials (collectively, "Content”). Content may be provided to the Service and distributed by our users and YouTube is a provider of hosting services for such Content. Content is the responsibility of the person or entity that provides it to the Service. If you see any Content you believe does not comply with these terms, such as by violating the Community Guidelines or the law, you can report it to us.

De le van irva, hogy nem befolyasolhatod: 

1. access, reproduce, download, distribute, transmit, broadcast, display, sell, license, alter, modify or otherwise use any part of the Service or any Content except: (a) as specifically permitted by the Service;  (b) with prior written permission from YouTube and, if applicable, the respective rights holders; or (c) as permitted by applicable law;

Van olyan reklam, amit nem tudsz leallitani, de igazabol reszletkerdes: a TOS pont azt mondja az iment idezett resszel, hogy nem csinalhatsz semmi, kiveve ha azt a szolgaltato megengedi neked. Szerintem pont azert csinaltak lejatszot a megfelelo funkciokkal (megallit, nemites, felirat, stb), hogy azon keresztul hasznaljuk a szolgaltatast. Te mit gondolsz errol?

>A fent idézett pontok alapján amit nem lehet módosítani
A TOS-rol volt szo, es feleslegesnek tartottam az egeszet bemasolni. A beidezett pontoknak van egy kontextusa, definialja a tartalmat, a tiltasokat, azt, hogy mit tehetsz meg a szolgaltatassal, hogyan hasznalhatod, stb. 

>Tudom, hogy az angol egy nagyon-nagyon nehéz nyelv, ezért azt javaslom neked, hogy vegyél néhány leckét. A "can" az lehetőséget jelent, ha valamit meg "kell" nézned, az a "must" vagy "have to".
Irtam mar: explicit valoban nincs beleirva, azonban szepen korul van ez szabalyozva. Ahogyan peldaul a KRESSZ-be sincs belefoglalva az, hogy nem verheted agyon a haragosodat egy kisbaltaval vezetes kozben egy kek kispolszkiban, megsem teheted meg, mert peldaul mas torvenyekben mar tiltva van az emberoles. Ezzel a peldaval arra kivantam ramutatni, hogy nem szerencses cherrypickelni dolgokat, hiszen a TOS a kereteket hatarozza meg a szolgaltatassal kapcsolatban. MIvel nem lehet minden egyedi esetet teljes mertekben definialni, ezert altalanossagban foglamaznak meg dolgokat, ami jo esellyel lefed mindent, eppen ezert nagyon ritka az, hogy valamit direktben ugy irnak, hogy muszaj vagy kell. 

>Az idézett pontokban amúgy pont nincs benne, hogy "megjeleníthet" dolgokat. Sehol. Az olyasmi lenne, hogy "YouTube holds the permission to display published advertising contents from allowed users during the usage of the Service".
A megjelenithet reklamokat (can) azt jelenti, hogy nem folyamatosan reklamokat nezet veled, hanem azt, hogy bizonyos idokozonkent es/vagy helyzetekben es/vagy feluleteken meg fog jeleniteni valamikor valamennyit valamilyen formaban ha erre van lehetosege.

>Ráadásul, a tiltások közt pedig nincs benne, hogy nem blokkolhatod a saját gépeden a Szolgáltatás egyes részeit (a blokkolás nem tartozik bele sem az "alter" sem a "modify" részekbe). Nagyon jogász logikával talán az "alter" -ba bele lehet erőltetni, de az is erősen billeg.

2. circumvent, disable, fraudulently engage, or otherwise interfere with the Service (or attempt to do any of these things), including security-related features or features that: (a) prevent or restrict the copying or other use of Content; or (b) limit the use of the Service or Content;

Szerintem megeri egy kis idot szanni a TOS-ra, mert kiderulhetne igy legalabb, hogy mi minden szerepel benne: https://www.youtube.com/static?template=terms

"Az other content-be beletartozik peldaul a forraskod is ..."

És ha vírusírtót használok, ami belenyúl a DOM -ba és kikapkodja belőle a neki nem tetsző részeket? Például a gyanús hivatkozások URL -jét lecseréli 127.0.0.1 -re, vagy egy gyanús képet kicserél egy "content blocked by security reasons" képre? Az internet veszélyes hely. Van olyan TOS vagy EULA ami engem arra kötelez, hogy tilos védekeznem az ártó szándékkal, az elmémet támadó izgő-mozgó dolgok ellen? És ha a villogás meg a stressz előhozza a rejtett skrizofréniámat? Azért ki lesz a felelős, ha nem védekezhetek? A reklám blokkolás ha úgy nézem, akkor nem gazdasági bűncselekmény, hanem jogos önvédelem. Az alsógatya gyártó sem írhatja elő, hogy tilos eltakarni a terméke márkajelzését, mert az mínusz húsz fokban egészségügyi kockázat. (Kivéve Supermant, ő így hordja)

Szerintem az korrekt, hogy nem szedhetem le a hozzám beérkező tartalomról a reklámot és adhatom el így megtisztítva másoknak az eredeti tartalmat, hogy ezzel pénzt keressek. De azt nem tilthatják meg, hogy ne pislogjak amikor nézem a tartalmat. És azt sem tilthatják meg, hogy ne gépiesítsem a pislogást, vagyis ne tüntethessem el a saját látómezőmből a nekem nem való tartalmakat.

Egyébként pedig ha egy reklám felhívás pénz költésre, akkor a saját keresettel nem rendelkező, ártatlan bociszemű gyermekeink védelme érdekében javaslom, hogy reklámot csak és kizárólag szigorú életkorellenőrző alkalmazás használata mellett vetíthessen a tulajdonos.

Form follows function.

Az a virusirto problemaja, meg Superman-e. :D

A virusirtos felvetes jogos teljesen, de ott azert van egy kozos erdek: a szolgaltato is vedi a rendszereit, te is veded a sajatod azert, hogy meggatold az arto tartalmakat, itt a cel az, hogy ne szopjal be virust, ez azonban nem jelenti azt, hogy hirdetest tilt. Az adblocker viszont minden hirdetest tilt, hiszen az a celja. Tehat a kulonbseg a szandekban van hogy mit miert hasznalsz. 

>De azt nem tilthatják meg, hogy ne pislogjak amikor nézem a tartalmat. 
Szerintem ezt nem is tiltjak meg: nem azert fizet a hirdeto, hogy megnezd a tartalmat, hanem azert, hogy megjelenjen: a TOS sehol sem irja azt, hogy neked pislogas nelkul vegig kell nezned, olvasnod vagy hallgatnod, azonban a megjelenest nem gatolhatod meg. Furcsan venne ki magat, hogyha egy hirdetesekbol (is) elo szolgaltatas ezt ne akarna megtiltani a felhasznaloknak. 

>Egyébként pedig ha egy reklám felhívás pénz költésre, akkor a saját keresettel nem rendelkező, ártatlan bociszemű gyermekeink védelme érdekében javaslom, hogy reklámot csak és kizárólag szigorú életkorellenőrző alkalmazás használata mellett vetíthessen a tulajdonos.
Nem veletlenul van eletkorhoz kotve a regisztracio: valoszinuleg nem az 5 eves gyerek regelt a Youtubera es kezd el meset nezni, hanem a szulo adja a kezebe adja a telefont, hogy "nesze gyermekem, itt lehet nezni amit akarsz". 

"Ahogyan peldaul a KRESSZ-be sincs belefoglalva az, hogy nem verheted agyon a haragosodat egy kisbaltaval vezetes kozben egy kek kispolszkiban, megsem teheted meg, mert peldaul mas torvenyekben mar tiltva van az emberoles."

Az tiszta sor, hogy a baltával való emberölés nincs a KRESZ -ban, és nyilván más EULA jellegű szabályzatokban sincs benne, sem a társasházi lift szabályzatban, sem az iskolai házirendben, de még az "itt a moziban kussolj" féle helyi szabályzatokban sem, lévén az emberölésre egy általános engedély van a Magyar törvénykezésben, ami mindenhol érvényes, liftben, autóban, pláza közepén egyaránt bele lehet vágni a baltát bárkibe.

De ez csupán annyit jelent, hogy ha a reklám blokkolás nincs tiltva egyértelműen az adott szolgáltatás feltételeiben, akkor akkor rá kell mutatni a blokkolás explicit tiltására az általános törvények között. Én ilyen törvényt, rendeletet, vagy akár internethasználati szokásgyűjteményt (lásd: Netikett) nem ismerek, ami explicit tiltaná, hogy tiltsam a nekem nem tetsző reklámokat.

Form follows function.

Szamomra a TOS-bol az derult ki, hogy mivel ugy altalaban a tartalom mindenre vontakozik, ami a Youtubeon van formatol fuggetlenul, es megtiltja azt, hogy modositsam, kiveve ha erre a szolgaltato lehetoseget ad, akkor nem hasznalhatok adblockert, hiszen az bizonyos tartalmak megjeleniteset korlatozza. Ha be akarod tartani a TOS-t, akkor nem hasznalhatsz adblockert, ha nem akarod betartani, akkor meg mindegy. En itt a TOS ertelmezesere fokuszaltam, nem arra, hogy jo-e adblockert hasznalni, vagy sem, az egy masik es sokkal bovebb tortenet. 

Hogy jo e, helyes e adblockert hasznalni vagy sem mindenki dontse el sajat maga. Hasznaljon, vagy ne hasznaljon. 
Egyik legjobb "befektetesem" volt, amikor beruhaztam egy lifetime AdGuard licencre. Nezzen erdektelen agyament reklamokat akinek az a hobbija. En bizonyosan nem fogok, sem tyuktyubon, sem semmilyen mas oldalon.
Ezen tulmenoen, pont telibeszarom, ki mit csinal, mit hasznal vagy nem hasznal.
 

I don't run often, but when I do, I run as administrator.

A Google épp most bizonyította be ismét, hogy miért kell árnyaltabban nézni egy ToS-t, mint ahogy te teszed. Ahogy ma reggel kiderült, 2025 októberében titokban aktiváltak egy funkciót, ami engedély nélkül olvasta be minden Gmail-felhasználó privát leveleit, pénzügyi és egészségügyi adatait a Gemini AI betanításához. 

Csoportos per indult ellene. https://index.hu/techtud/2026/01/07/google-e-mail-gmail-mesterseges-intelligencia-beallitas/ - nektek erről mi a véleményetek?

Látod a kettős mércét? Ilyenkor neked nem jut eszedbe, hogy tőled elvárják, hogy a ToS-t (gondolatot is olvasva, mert azt teszed) az ő szándékuk szerint értelmezd ("kötelező reklámot nézned, stb..."), miközben ők titokban beleolvasnak a privát leveleidbe, aztán utólag hivatkoznak rá, hogy "hát az adatvédelmi szabályzatban általánosságban benne van".
A lényeg nem az, hogy ne fogadd el a ToS-t, vagy hogy bármi olyat csinálj, amihez nincs jogod! A lényeg az, hogy a ToS-t a saját jogaidat érvényesítve kell nézned, mert ezek a cégek kettős mércét alkalmaznak:

  • Tőled mindent elvárnak: nézd a reklámokat, add oda az adataid, ne védekezz
  • Maguknak mindent megengednek: addig nyomják a határokat, amíg per nem lesz belőle

és a ToS egy magánjogi szerződés, nem írja felül az alkotmányos jogokat, a GDPR-t, a fogyasztóvédelmi jogokat, a szerzői jögtörvényt, stb.... És nem úgy teszik oda neked, hogy minden egyes pontra felhívják a figyelmed, hogy de neked ehhez jogod van, pl hogy a saját gépedre azt tölts le, amit akarsz (illetve azt ne, amit nem), vagy azt nézz meg, amit akarsz.

Felolem annyira arnyalod, amennyire akarod, ez a te dolgod. 

Egy ausztrál tervezőmérnök szerint...
Oke, es akkor most ez mit is jelent? 

>Látod a kettős mércét?
Egy ToS betartasat nem csak a troger cegek varjak el, hanem a tisztessegesek is: ha a csoportos per eredmenye az lesz, hogy a Google-t elitelik, mert valoban nem tartotta be a torvenyeket, akkor az barkit feljogosit arra, hogy ne tartsak be a ToS-t? Errol mit gondolsz? 

> És nem úgy teszik oda neked, hogy minden egyes pontra felhívják a figyelmed, hogy de neked ehhez jogod van, pl hogy a saját gépedre azt tölts le, amit akarsz (illetve azt ne, amit nem), vagy azt nézz meg, amit akarsz.
Valoban: kerlek mutasd be, hogy milyen torveny/alkotmany/rendelet/papirfecni alapjan vagyok jogosult arra, hogy adblockert hasznalhatok annak ellenere, hogy azt a ToS titlja. 

+1 kerdes: milyen Google termekeket hasznalsz? Van gmail-es fiokod? 

Nem vagyok jogász. A következőt gondolom:

"a Google-t elitelik, mert valoban nem tartotta be a torvenyeket, akkor az barkit feljogosit arra, hogy ne tartsak be a ToS-t? Errol mit gondolsz? "

Azt gondolom, hogy a Google jogsértését hatóság, bíróság szankcionálja. 

A user ToS sértése legfeljebb szolgáltatás megtagadással jár, amit a szolgáltató házon belül dönt el. Nem jogsértés.

"kerlek mutasd be, hogy milyen torveny/alkotmany/rendelet/papirfecni alapjan vagyok jogosult arra, hogy adblockert hasznalhatok"

Ami nincs tiltva törvénnyel az megengedett. Nincs feljogosító papír, és nem is kell.

De konkrét "papírfecnik" neked:

  • Német Axelspringer per, ahol a Német legfelsőbb bíróság (BGH) kimondta, hogy az adblocker nem jogellenes. Például: https://techcrunch.com/2018/04/20/adblock-plus-v-axel-springer/ (azóta nincs ellentétes döntés)
  • EU jogelv: a felhasználó rendelkezik a saját végberendése felett, és szabadon konfigurálhatja.
  • Nincs EU vagy HU jogszabály, ami tiltja
    • Arról sincs papírod, hogy "ehetsz rántott húst, mégis eszel". A jog nem engedélyezési, hanem tiltási logikával működik.

Ha a ToS tiltja, akkor mi a helyzet? A ToS ennyit tehet: letilt, nem szolgáltat. Mit nem tehet: nem bírságol, nem kriminalizál, nem követelhet automatikusan kártérítést.

Kettős mérce? Igen. A lényeg: a ToS-t a jogszabályokkal összhangban kell értelmezni. Egy vállalat nem hivatkozhat a ToS-ra törvénysértés igazolására, vagy más jogainak elvételére. Te nem mondasz le az alapjogaidról a ToS elfogadásával. Bepróbálkozhat egy cég? Igen.

"milyen Google termekeket hasznalsz? Van gmail-es fiokod? "

Teljesen irreleváns, nem tartozik ide.

Egyébként meg, ha te úgy gondolod, hogy meg kell nézned feltétel nélkül minden reklámot, és ezt szeretnéd, akkor tedd ezt. Mindenki jóhiszeműen, korrekten járjon el. 

>Nincs feljogosító papír, és nem is kell.
Dehat korabban az volt a mondas, hogy a magyar torvenyek teszik lehetove ezt, akkor most ez megsem igy van? 

>Ha a ToS tiltja, akkor mi a helyzet? A ToS ennyit tehet: letilt, nem szolgáltat. Mit nem tehet: nem bírságol, nem kriminalizál, nem követelhet automatikusan kártérítést.
Amugy ennyi a lenyeg a gyakorlat szempontjabol: nyilvan ha majd kelloen fajni fog a Google-nek, akkor bizonyosan tud megfelelo ellenlepeseket alkalmazni az adblockerek ellen, vagy a yt-dlp ellen. Szerintem egyelore ez oket nem igazan zavarja. 

>Teljesen irreleváns, nem tartozik ide.
Akkor mondj egy tetszoleges szolgaltatast, amit hasznalsz akar ingyenesen akar elofizetsz ra, teljesen mindegy milyet. 

>Egyébként meg, ha te úgy gondolod, hogy meg kell nézned feltétel nélkül minden reklámot, és ezt szeretnéd, akkor tedd ezt.
En ugy gondolom, hogy felesleges hirdetni a jogszeruseget valakinek, ha ezt nem tudja ervekkel alatamasztani az igazat. :) 

>Mindenki jóhiszeműen járjon el.
+1

Eddig senki sem mutatott rá, hogy hol van ott leírva, hogy nem fizető felhasználóként meg kell nézzem a reklámot.

Csak egy gondolat: azért nem találsz benne ilyet, mert míg azt beleírhatja, hogy "reklámot jelenít meg" (ez tény), addig nem kényszeríthet senkit a megnézésére. Jogilag valószínűleg eltérő kategória. A reklám termékeket jelenít meg, így gondolom nem kényszerítheti a fogyasztókat semmilyen módon/trükkel.

A YT-nak jogában áll reklámokat beágyazni a tartalmába. Jogában áll még egy csomó minden, például az üzleti modelljét úgy alakítani, hogy a saját kockázatát ne a másik két szereplőre hárítsa.

A tartalomkészítőnek jogában áll más platformot vagy bevételi modellt választani, ha nem elégedett azzal, ahogy elszámolnak vele.

A usernek meg jogában áll eldönteni, mit tölt le, jelenít meg a saját eszközén, és mit néz meg.

És mindenkinek úgy van ezekre joga, hogy közben ne a másiktól várja el, hogy a jogairól lemondjon... Szerinted kinek a kezében van a megoldás?

Nem magyarázom be magamnak, mert nem szükséges. Vannak anélkül is jogaim. Például a magánmásoláshoz. :)
mindenki más jogait leszarod
Nem szarom le és nem is sértem meg mások jogait. Egyszerűen élek az én jogaimmal, míg mások élnek a sajátjukkal. A kettő megfér egymás mellett, csak a te szemellenzős világodban nem.
és ingyenélő kukkolóként nem vagy képes támogatni az általad érdemesnek tartott tartalmat
Az általam érdemesnek tartott tartalmat szoktam támogatni, adományozással. Számtalanszor leírtam.
Ez egy szép AI által készített tartalom világhoz vezet amelyet te fogsz nézni. Jó étvágyat hozzá
Amikor nem volt AI őrület, akkor hogy is hangzott el ez a FUD tőled? Mert ugye már akkor is toltad. Ja igen, úgy, hogy hajbazernek™ lesz™ köszönhető™, hogy elfogynak a tartalomkészítők. De most akkor az AI-t miért is nem hibáztatod, hogy elveszi a kedvét és a megélhetését a valódi tartalomkészítőknek? Már persze azonkívül, hogy egy utolsó kettősmércés multibuzi profitprotektor vagy. Majd jusson eszedbe, amikor pötyögöd a ChatGPT-t, hogy hány ember fáradságos munkájából (önként kreált tartalmából) tanították be és ezek az emberek mit kapnak azért, amikor te promptolsz és az ő munkájuk alapján kapod a válaszaid. Jahogy semmit nem kaptak érte, és még mindig azért aggódsz, mert hajbazer él a magánmásolási jogával. Önmagad paródiája vagy, willyke. 🤡

Azt hozzátenném, hogy viszont a kérdés itt igazából az, hogy az alkotók kapnak-e valamit a munkájukért.

 

...mondjuk a Spotifytól se kapnak valami sokat, szóval ebben a konkrét esetben az alkotókat komolyan vehető kár nem éri.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Anno kirakta nem egy zenész, miből mennyi jön be. De te is könnyen rákereshetsz, íme:

Average Payouts (Approximate per Stream)

 

Zenész ismerős mondta, anno CD-nként meg $5-10 volt a bevétel. Na ezért szeretik (szerették) a CD-ket a zenészek... Mert a kenyér sincs ingyen.

Amúgy én pontosan emiatt a táblázat miatt léptem spotify-ról tidal-ra. Nem vesztesz semmit amúgy, kb. ugyanaz pepitában, sőt - és 3-4x annyit kap a kedvenc zenészed, szóval megéri. És meg simán böngészőből, nem kell kliens...

Ráadásul, én azzal nem nagyon vagyok megelégedve, ha a spotify újraosztja a befizetett pénzem. Tehát eleve nem értem ezt a valamennyi USD/stream felosztást.

Tehát ha én X-et, Y-t, és Z-t hallgatom, akkor azt szeretném, ha ők kapnák a Spotify-nek havonta befizett pár ezer forintomat, plusz a Spotify egy kisebb részt. De ne Kanye West, ha őt nem hallgatom.

Mert az egyszeru. Siman egy counter kell track-enkent, amit inkrementalnak a befuto client request-ek alapjan.

Ha user-enkent vegig kellene osztani, akkor userenkent + track-enkent kellene 1-1 counter, aztan osszegezni havonta - macera + koltseg.

De az igazi oka nem ez. Anno mar rakerestem, azert tudom. Azert nincs ilyen, mert a legnagyobb sztarok nem mentek bele. Ez a rendszer ugyanis oket favorizalja, aranyosan tobbet kapnak igy (plusz custom szerzodesuk, stream-enkent is tobbet kapnak am). Amikor barki felhozta az altalad ajanlott per-user rendszert, mentek a fenyegetozesek, hogy visszalepnek az adott stream szolgaltatotol. Azt meg senki se akarta, mert eleg kielezett a piac.

Ugyhogy a greedy kiadok + sztarolt zeneszek miatt szenved a zenepiac... Nincs uj a nap alatt.

A Spotify kínál lehetőséget arra, hogy a felhasználó szokásos, szabványos formátumban letöltse a zenét, és tetszőleges, szabványos lejátszóval meghallgassa? Ha nem, akkor első körben a Spotify warezol, mégpedig a fizikai adathordozókkal "kivívott" szabadsághoz való de facto és/vagy de jure jog hiányát terjeszti jogsértő módon.

:)

Citálj már jogszabályt, hogy minden hangfelvételt kötelező offline egyszer megvásárolható médián forgalomba hozni... És azt is citáld légyszives, ami megtiltja egy alkotónak, hogy a felhasználásért úgy kérjen/kapjon pénzt, hogy az a felhasználások (=lejátszások) számával arányos. 

Ja, hogy egyikre sincs paragrafus, csak behaluztad magadnak, hogy van ilyesmi... 

Mivel a Soptify és az összes üzleti alapon működő streaming szolgáltatás használat alapján fizet a tartalom jogtulajdonosának, így az elvárásod semmilyen értelmes módon nem illeszthető be a működésbe. Amelyik előadó akar, az közzétesz akár fizetősen is hangfájlokat, amiknek a kifizetésével annak a jellemzően magán célú használatára kapsz jogot mindaddig, amíg a fájlt birtoklod. (A továbbadására, másokkal való megosztásra már nem(!)) A streaming szolgáltatás esetén átalányt fizetsz, amiért az aktuális kínálatban szereplő tartalomból meghatározott számú eszközön/identitással  fogyaszthatsz. (Analógia: all-you-can-eat kajáldában helyben fogyaszthatsz, de a családnak nem viheted haza a fél svédasztalt...)
 

Tehát az állításodat, miszerint a Spotify jogsértő módon jár el, nem tudod alátámasztani. Ugyanis én ezt kértem, ha nem fogtad volna fel. De ha szerinted jogsértő, akkor perelj, ad be keresetet a megfelelő bíróságon, hogy ezt a szerinted jogsértést orvosolni lehessen.

Miert perelne o? Nem mindig az a praktikus.

Pl. egy ceg az ASZF-be beirja, hogy igenyt tarthat a vesedre, vagy a munkaltatod beirja, hogy 5 evig nem dolgozhatsz sehol ha kirugnak, terites nelkul, akkor mindkettot nyugodtan elfogadhatod (limitalt ido es minimum fizetseg miatt). Amikor ervenyesiteni akarja a masik fel, a birosag egy mozdulattal kihuzza belole a jogserto pontot (vagy javitja), es ennyi.

Szerzodes nem irhat felul torvenyt (vagy benne van, hogy milyen iranyban terhetnek el tole). Szoval ha mondjuk beirja a szerzodesbe, hogy az SZJT 35-os paragrafus nem erdekli, leszarhatod, attol meg el. Ha nem tetszik neki a helyi torveny, max. kivonul az orszagbol (ahogy pl. a GDPR miatt tette nehany multi).

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Állított egy olyan dolgot, miszerint a Spotify jogsértő módon jár el. Ezt itt sem tudja/akarja/képes alátámasztani, ezért írtam, hogy tegye meg bíróság előtt, és védje meg jogerősen az állítását. Azzal együtt, hogy azt is mondassa ki jogerősen bírósággal, hogy egy felhasználói szerződés tetszőleges pontja ignorálható, ha az az egyik fél számára az "nem életszerű". 

Odaszarsz mindig az ablakom ala, es feltetelezed, hogy ez nekem nem tetszik. Akkor beperelsz, hogy odaszarhass, vagy ugy veszed, hogy szamodra teljesen megfelel a jelenlegi allapot, es legfeljebb ha tiltakozok ez ellen, es beperellek, akkor tovabb nem csinalod?

Szerintem neki teljesen megfelel a jelenlegi helyzet, aztan ha a YT/Spotify pert nyer ellene, akkor majd nem csinalja.

Ha a jelenlegi magyar rendeleteknek/torvenyeknek/alkotmanynak/nemzetkozi szerzodeseknek (ezek magasabb szintu jogforrasok) ellentmond valamelyik szerzodeses pont, akkor azt nem tudja az adott fel ervenyesiteni. Szoval nyugodtan beleegyezhet ennek tudataban. Neha strategiailag sokkal jobb, mint perre menni emiatt. Erre irtam a munkaltatos peldat, ha torvenyellenes pontokat tesznek be a szerzodesedbe, akkor sokkal jobban jarsz, ha ennek ellenere alairod, legfejlebb majd kesobb, felmondaskor nem fogjak tudni ervenyesiteni, mint ha perre mesz, es a probaido veget sem ered meg.

Az eletszeruseg persze mas kerdes, de a magancelu masolatot pont emiatt engedelyeztek a szjt-ben, mert a korabbi szabalyozas eletszerutlen volt.

Egyebkent arra is van pelda, hogy maganszemelyek/cegek kozti szerzodesbe (amihez nem lenne koze) szol bele az allam. Bar ez eleg ritka. Voltam olyan targyalason, amit az ugyeszseg inditott az egyik penzintezet ellen, hogy modositsa az ASZF-et a kert modon. Pedig az ugyeszseg polgari perben nem nagyon szokott benne lenni. (a Varsanyiban tartottak, talan 2 vagy 3 targyalasra mentem el, aztan kiderult, hogy nem kellek oda, mert jott mashonnan info, ugyhogy nem tudom mi lett az ugy vege)

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Tehát az állításodat, miszerint a Spotify jogsértő módon jár el, nem tudod alátámasztani. Ugyanis én ezt kértem, ha nem fogtad volna fel. De ha szerinted jogsértő, akkor perelj, ad be keresetet a megfelelő bíróságon, hogy ezt a szerinted jogsértést orvosolni lehessen.

De ha szerinted jogsértő, akkor perelj, ad be keresetet a megfelelő bíróságon, hogy ezt a szerinted jogsértést orvosolni lehessen.

De ki akarná ezt – pláne saját pénzén/idejéből – orvosolni?

Az átlagembernek nem hobbija a bíróságra járás, akármilyen furcsán hangozhat ez neked.

Akinek fáj, hogy fizetni kell a tartalomért... Ja, hogy ha el lehet lopni, át lehet hágni a felhasználói szerződést, akkor nem érdeke...? De ezzel csak a saját lopását, csalását, szerződésszegését próbálja legálisnak beállítani... És persze ha a szolgáltató szorít egyet/csavar egyet a szolgáltatáson, akkor telesírja a netet, mint ama hölgy a fürdőben, hogy gazmocsokszolgáltatónál nem működik a haxordownloader sz@ra... 

Senki nem mondta, hogy "ha át lehet hágni a szerződést, akkor nem érdeke". Ha nem lehetne áthágni, akkor sem érdeke perre menni, mert mocsok sok idő, pénz és energia, sokszor kétes kimenetellel (főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy Spotify szintű cégnek milyen komoly lobbiereje van, és milyen könnyen tudja kvázi "elcsalni" ezeket a pereket így vagy úgy). A pereskedés egy ekkora mamuttal szemben lényegében akkor éri meg, ha csoportosan tudtok nekimenni, és nem tudnak "kiéheztetni", vagyis addig húzni a pert, amíg neked már nem fogja megérni (persze, a vesztes állja a perköltséget - a végén. De oda el is kell jutni). Summa summárum: átlagembernek nincs értelme azon gondolkodnia, hogy beperel-e egy ilyen szolgáltatót, akármennyire is kétes gyakorlatot folytat.

Nekünk, átlagjózsiknak az ügyeskedés marad és pont, akármennyire is kellemetlen ez. És itt most lehet játszani a szentfazekat/erkölccsőszt, hogy de hát ez mennyire törvényellenes, meg nem etikus meg blabla. Az se etikus, amit a szolgáltatók csinálnak, őket mégse ostorozza senki ezekért.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Pont, hogy az atlagjozsinak eri meg amugy. Van ket ertek (mindig valtozik, utana kell keresni), ha a nagyobbiknal alacsonyabb a haztartas 1 fore eso jovedelme, akkor a vegen fizeti a vesztes reszt, illeteket, mindent. Ha a kisebbiknel is alacsonyabb, akkor az allam nem csak megelolegezi, hanem kifizeti az egeszet. Van 1-2 joember, aki visszael ezzel, de azert alapvetoen nem baj, hogy pont a kivereztetes ellen van ilyen.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Anno mikor spotify előfizetésem volt, lehetett offline cache-t tartani, és akkor 'net nélkül vihetted a ketyerédet, és használhattad az offline cache-be letöltött zenéket, ahogy jólesett.

Kézzel is ki lehetett jelölni offline-ba tetszőleges zenét.

Tehát ha a régi-mobilon-spotify-plusz-offline-cache, és rákötsz egy USB-n vagy jack-en audio kimenetet annak számit, akkor igen, lehet hordozható offline zenedobozod.

jaja, utana at kell allitani a datumot :P teszem azt, linuxon van is ra LD_LIBRARY_PATH -ba rakhato libecske, ami elkapja az ora+ido lekerdezest es egy korabbi datumot ad vissza, de psszt

raadasul jogilag nem is tamadhato - senki se mondta, hogy koteles vagy pontos idot adni a szoftvernek, es jogilag nem is kerheto szamon ilyesmi.

( Nyosigomboc v | 2025. 12. 31., sze – 16:35 )

Ellentétben a Youtube-ról való videóletöltéssel, amivel Magyarországon nyilvános tartalmakról készül jogszerű magánmásolat, ez itt valóban kőkemény warez és a Spotify által eszközölt DRM és egyéb titkosítások megkerülése, ami még Magyarországon is szerzői jogi törvényeket sértene.

Ebben nem ertunk egyet. Az, hogy az eredeti forras Youtube vagy egy eredetileg DRM-es valami - amit konvertaltak valami esszerubb formatumba - teljesen mindegy. A letoltes legalis (ures adathordozo dij kompenzalja), es a torrent a biroi gyakorlat szerint oke, a technologia olyan, hogy van visszafele is forgalom (ahogy pl. TCP-n is van visszajelzes, hogy meddig jott at z adat).

A 300 TB-os torrentet meg szerintem kevesen toltik le egyben, inkabb file-okat valogatnak belole az erdeklodok. Igy egyben nem annyira kezelheto.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Nem. A felhasználási feltételeket el kellene olvasni - abban bizony ott van, hogy milyen korlátozásokkal használhatod az így elért tartalmat. Nem egy cédét vagy kazettát netán egy bakelit lemezt veszel meg, amit (majdnem) ott és úgy játszol le, ahol és ahogy akarod. Ott egy összegben fizetsz, az eladott hanghordozók után per darab kapnak az alkotók pénzt, a spotify esetén átalányt fizetsz, mely után az adott darab meghallgatásainak száma alapján kapnak az alkotók díjazást. 

Kb ennyi sört iszok havonta, ezt is elvennéd tőlem?

Spotify 2 korsó sör,

Netflix 8 korsó sör

Google prémium 2 korsó sör

Hbo+ 4 korsó sör

Amazon prime 4 korsó sör

Tidal 8 korsó sör

Xbox prémium pass 8 korsó sör

Csak alig valami, a végen összejön havonta több10k-s számla, amit amúgy sem használnék.

Melyik kötelező? Egyik sem? Jaaaaa... De a tartalom az kellene, fizetni érte már zsenánt... 

Ha neked nem éri meg, akkor nem kell előfizetni rá. 

Nálam Spotify, YT prémium, Google Apps ami "must have", mind családi előfizetésben. (Igen, sajnos az apps fiók nem jó a YT premium-hoz, de ez utóbbi aprópénz az előbbi mellett)

Melyik kötelező? Egyik sem? Jaaaaa...

amennyire tudom (nem vagyok egy nagy mediafogyaszto), mindegyiken mas-mas exkluziv, csak naluk elerheto tartalom van, tehat kb mindre szukseged van ha nem akarsz lemaradni az epp trendi sorozatokrol vagy zenekrol... vagy elofizetsz 1-2-re es a tobbire marad a torrent ahol minden is fennvan.

Ha megvetted, akkor igen. De nyilván nem veszed meg 2000 ft-os havidijért 100 millió dal birtoklási jogát.

Én nem látok itt jogsértést. Ha nem tetszik, hogy 1 hónapi meghallgatás jogát veszed meg, amit drm-mel kényszeritenek ki, akkor nem fizetsz elő rá és kész. 

Helyette dalonként kifizethetsz ennyit és akkor valóban drm nélkül tárolhatod és hallgathatod akármeddig. (de még akkor is korlátozva van a jogod, pl. nem játszhatod le közönségnek stb.)

Ha megvetted, akkor igen. De nyilván nem veszed meg 2000 ft-os havidijért 100 millió dal birtoklási jogát.

Ez a "megvetted" elég trükkös dolog. Ott van például az iTunes, "megveszed" rajta az albumot (egy track 200-300, egy album kb. 3000), aztán ugyanúgy lófasz a seggedbe, ha nem tetszik valami

Vagy "megveszel" Steamen egy játékot, egyszer csak belépsz, unavailable. Hát jó. Bezzeg amikor leírtam, hogy a Steamnél nagyobb károkat semmi nem okozott még a gaming iparban, akkor jött száz ember lehülyézni, hogy nem is.

Ma már gyakorlatilag a "megvétel" a szó klasszikus értelmében vagy eltűnőben van, vagy már el is tűnt, területfüggő. Még ha CD-n is veszel meg egy játékot, ha ott is a telepítő - ha online kell aktiválni, akkor az nem a tied valójában, nem játszhatsz vele "bármikor".

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Különválasztanék itt 3 dolgot. Magát a letöltést, a DRM megkerülését és a tartalom DRM nélküli, torrentre való felrakását (mint első seeder). A letöltéshez (magánmásoláshoz) Magyarországon jogod van. Itt viszont a magánmásolás egy kicsit másképp valósul meg: illegális forrásból, tehát nem mindegy, hogy torrentről szeded le vagy a Spotify-ról, ahol meg ott van még mindig a DRM, amiről szintén rendelkezik a szerzői jogi törvény. Ugye ott van a szerzői jogi törvénynek az a kitétele, amire dorsykáék is előszeretettel hivatkoznak: a forrásnak legálisnak kell lennie. Ez torrent esetében szerintem inkább egy megtűrt kategória a magánmásolási díjak miatt, mintsem jogszerű. Elvégre a feltöltés (seed), aminek útján megszerezted, már nem jogszerű. Csak nincs Magyarországon olyan jogi apparátus, amivel a jogsértés ellen fel lehetne lépni. IP cím alapján nem adhat ki személyes adatot a szolgáltató, így bizonyítani nem lehet a jogsértést (seedeléskor). Szürkezóna.

Még mielőtt egy félreértés miatt túl közel kerülnék a dorsy-zeller-BelsőMérnökÚr sokszögekhez, szeretném tisztázni: Nálam a warezolás a lehet jogszerűtlen, de lehet etikus kategóriába tartozik abban az esetben, ha az senki megélhetését vagy meggazdagodását nem szolgálja. A pénzért (nyereségért) warezt árulókat nem tartom etikusnak és nem is sajnálom, ha levadásszák őket.

A Youtube-ról való, nyilvános videók letöltését semmilyen szempontból nem tekintem warezolásnak, mivel teljesen legális a forrás és DRM sincs.

A 300 TB-os torrentet meg szerintem kevesen toltik le egyben, inkabb file-okat valogatnak belole az erdeklodok. Igy egyben nem annyira kezelheto.
Világos, de jó alapja lehet jövőbeli album release-eknek, az OGG/Vorbis (és/vagy lossless) tömörítés miatt jobb minőségben, mint amit eddig megszokhattunk.

Egyetertek, szalazzuk szet!

Valaki letoltotte Spotifyrol a DRM-es zenet. Nem ismerem a rendszeruket, ha siman file-okat tolt le, ami monduk a temp-bol kimasolhato, akkor ennyi volt, igy jartak. Ha letoltheto offline lejatszasra (mint a YT premium), szinten. Ha trukkozni kell hozza, akkor is legfeljebb a ceg EULA-jat serti, perelhet, de nincs BTK-s resze, legalis.

A DRM megkerulese erdekesebb. Ez a lepes viszont a mar letoltott file-okon akarhol elvegezheto, ami a joghatosagot is meghatarozza. Ezek viszonylag friss dolgok, a hackelessel kapcsolatos szabalyok a 80-as evektol indultak el (ld. az alairasomban szereplo Wargames idezet), a DRM-et eloszor talan az amerikai DMCA szabalyozta eloszor (ezredfordulo). Konnyen el tudom kepzelni, hogy van par orszag, ahol a DRM megkerulese meg mindig nem utkozik torvenybe, vagy mert nem gondoltak ra, kisebb gondjuk is nagyobb ennel, vagy nem a nyugati orszagokkal van jo kapcsolatuk. Mondjuk Nyugat Szaharat, Irant, Del-Szudant, meg Eszak Koreat neznem meg, ha ilyet keresnek. De a szankciokkal Oroszorszagban is legalizaltak egy csomo dolgot (kb. szankcionalo orszag szellemi termeket szabad lopni). Ha a DRM vedett formatumbol a konvertalas egy ilyen orszagban tortent, legalis, nekem meg nincs okom feltetelezni, hogy maskepp tortent.

Ha az elozo 2 legalisan tortent, audiovizualis tartalomkent minden problema nelkul letolthetem.

...ha az senki megélhetését vagy meggazdagodását nem szolgálja. A pénzért (nyereségért) warezt árulókat nem tartom etikusnak és nem is sajnálom, ha levadásszák őket

Ezzel 100%-ban egyetertek.

Egyebkent ki az a "BelsőMérnökÚr"?

A Youtube-ról való, nyilvános videók letöltését semmilyen szempontból nem tekintem warezolásnak, mivel teljesen legális a forrás és DRM sincs.

+1, nem is teljesen vilagos, miert merul fel az ellenkezoje.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Ha az elozo 2 legalisan tortent, audiovizualis tartalomkent minden problema nelkul letolthetem.
Egyetértünk.
Egyebkent ki az a "BelsőMérnökÚr"?
Scrollozz le egy kicsit, ő a második fecske. :) Egyébként meg a HUP ügyeletes Google-profitprotektor vallatótisztje, aki szerint a User-Agent tetszőleges kitöltése hamisítás™, a magánmásolás lopás™, a ToS magyar törvények szerinti értelmezése önbíráskodás™. [1]
+1, nem is teljesen vilagos, miert merul fel az ellenkezoje.
Mert egyeseknek nem világosak a magyar törvények, csak a multik ügyvédjei által összeeszkábált ToS-ból értenek és abból se mindent. :)

vannak YT-on is fizetős csatornák, nyilván okkal, pl olyan tudást osztanak meg, amihez egyébként személyesen - fizetősen - juthatnál hozzá.
Majd ez alapján profitot állítasz elő (hangsúlyozom: ehhez ez előbbi video nélkül nem lett volna meg a tudásod) - ezt is valid-nak gondolod "ellopni" ???

Ha igen, miért? azért mert műszakilag lehet?
Amennyiben Te állítod elő a fenti videot, akkor is valid-nak érzed?

Dehat Hajbi nem lop, o csak "maganmasol": igaz, a tartalomkeszito es a Youtube kozott is van egy szerzodes, ahogyan kozte es a Youtube kozott is, de ez Hajbit egyaltalan nem erdekli, meg amugy is extraprofit/gonoszmulti/nemerdekli, meg hat o olyan okos, hogy sajat magatol talalt egy kiskaput a meseje szerint, meg neki amugy is jogai vannak, meg o amugy is yt-dlp-vel bongeszi az internetet. 

Nézd, ha a Spotify is jöhet azzal, hogy neki jogai vannak, holott kiéhezteti a zenészeket és önkényesen határozza meg, ki mit és mikor hallgathat, teljesen átláthatatlan módon, akkor egy felhasználó és érvelhet ezzel. 

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

( willy v | 2025. 12. 31., sze – 16:57 )

Ellentétben a Youtube-ról való videóletöltéssel, amivel Magyarországon nyilvános tartalmakról készül jogszerű magánmásolat

Magyarországon is csak az legális, ha legálisan jutsz hozzá. Az nem szerződésszerű, ha a reklámot kiszűröd belőle ezért nem vagy "jogilag" lefedve. Tudom, hogy ez téged nem érdekel, mert azt hiszed tudod mi a helyzet, de ettől ez még így van.

Az első fecske. :) Üdv!

De igen, legális akkor is, ha a Youtube szerződése ellentmond a magyar törvényeknek. De nem mond ellent, ugyanis van az a bizonyos kivételes szekció, amit hosszú évek alatt egyik hozzád hasonló profitprotektornak sem sikerült értő olvasással parse-olnia. :)

Hajbazer, nem érdekelnek a személyeskedéseid ezt párszor már leírtam. A viselkedésed nem egyedi, csak épp feltűnő. A világ, és én is lesz*rom mit csinálsz, a végeredményben előkészítésében veszel részt ahol sokkal nehezebb lesz valódi tartalmat megszerezni, de neked lesz AI tartalom bőven :)

Nekifutottam, volt gyanusítás is. Hálám örökké üldözni fogja ezért Malincsák János szakértő urat, aki most, miután ülnie kellene, eltűnt. Az édesapja meg keresi, mert már elég idős, de Jancsi csak nincs meg. 

A történetem szerint János meggyanusított, majd szakértőként eljárt és rengeteg jogvédett tartalmat talált nálam: world of Warcraft telepítést (bár számlám is volt róla, meg online accountom, ms vista béta telepítőlemezképfile pro kulccsal (ingyen letölthető), ms office ( egyetemi liszensz), meg filmek, zenék. A filmeket és zenéket nem nézte a police.

A történet után bukott meg az sms warez, ahol Malincsák János az informatikus volt. A tulaj, a budapesti rendőrfőkapitány fia a razzia előtt sportkocsijával az országot elhagyta Románia irányába, majd 3 hét múlva Bukarestben hivatalosan meghalt. Abban az országban, ahol lehet diplomát venni. Jancsinak ez nem sikerült. 

Lopott holmi a tulajdonosnak visszajár - aztán hogy azzal, akitől vetted/kaptad hogy boxolod ezt le, az a ti dolgotok. Itt az a csavar, hogy a lopott az az eredeti többszörözésével keletkezett, viszont attól még az eredeti tulajdonosnak ebből hátránya származik, ergo ezt a hátrányt meg kell szüntetni, helyre kell állítani az eredeti állapotot - tehát például azt, hogy az eredeti tulajdonos per lejátszás kapjon díjazást. 

Nem kap. Sajnos a mafasz vagy mi a szösz a beszedett díjakat gyakorlatilag saját berkekben osztja el, külföldi előadóknak csak pár % jut - összesen. És olyan előadónak/alkotónak, aki nem tagja ilyen szerzőijogvédőmaffiának, alapból nem fizetnek semmit, csak a streaming szolgáltatóktól van/lehet bevételük - az élő előadások, illetve a saját kiadású hanghordozók mellett. 

Az eredeti tulajdonos az nem a Spotify volt. Csak úgy mondom. Minden szerzői mű a szerzői jog birtoklójának tulajdonosa, a Spotify pedig konkrét szerzői jogokat nem birtokol, ő is csak licenceli azokat a tényleges tulajdonosoktól.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

azért az mondjuk egészen kellemetlen eset, amikor kiszállítanak a kocsidból, mert kiderül,  h bár (használtautó) kereskedésből vetted - dehát lopott az a szegény verda...

(ha nem ismerős a történet, akkor esetleg keress rá - mondjuk nem tudom, h az eredetvizsgála vajon minek van - dehát hungarisztánban élünk...)

vannak vicces es kevesbe vicces sztorik, igen. pl amikor a NAV foglalja le a kocsidat, mert az elozo (elotti) tulajnak adotartozasa van. oket nem erdekli, hogy kozbe eladtak...

az eredetvizsgaval meg az a baj, hogy csak a Mo-n lopott jarmuvek adatbazisat latja, a tobbi orszaget nem... vagy legalabbis nem mindet.

meg vannak forditott esetek is, nemregibe ment nagyot a sztori hogy valami luxuskocsit elloptak, franciaknal megtallatak talan instagram fotok miatt, mar nem emlexem pontosan. a tulaj oda utazott, meglett a kocsi es a tolvaj is, de az ottani zsaruk nem foglalkoztak vele.

( dlaszlo | 2025. 12. 31., sze – 17:44 )

A spotify-nek, tidal-nak, és társainak éppen az az előnye, hogy azonnal bele tudsz hallgatni egy zenébe, és el tudod dönteni, hogy az neked tetszik-e. Ezt még egy jó algoritmussal is megtámogatják, és segítenek abban, hogy olyan zenéket ajánlanak, ami neked érdekes lehet. Nem hiszem, hogy megéri letöltögetésre átállni.

De ha valaki előre tudja, hogy mit szeretne, akkor meg lehet a CD-ket 1000-3000 Ft-ért venni, akár használt CD boltban, és bitpontosan be lehet róla grabbelni minden számot, és jogtisztán jutottál hozzá. Nem is ugyanolyan érzés, hogy megvettél egy CD-t, amit szeretsz, mint hogy leloptad valahonnan. 

Én inkább ezt a CD vásárlást preferálom, ha mindenáron azt akarom, hogy nálam legyen a hang fájl. Ha tetszik egy album, simán kiadod érte az 1000-3000 Ft-ot, ami egy havi spotify előfizetés ára, és örökre a tied lesz, ha meg nem tetszik, akkor nem kell letölteni sem.

Ha valami CD-t nem lehet megvenni, akkor is vannak olyan oldalak, ahonnan megvehető 1-1 album, pl bandcamp. 

Ezzel a zene fájl letöltéssel TB-os mennyiségben nem tudok azonosulni, tök más, mint a YT videó, amit letöltesz későbbre, mert egyébként törölni fogják.

Az Anna's Archive oldal tetszik, pl máshol elérhetetlen könyveket találhatsz rajta, de ez a spotify-s dolguk szerintem nincs rendben.

Ellentétben a Youtube-ról való videóletöltéssel, amivel Magyarországon nyilvános tartalmakról készül jogszerű magánmásolat, ez itt valóban kőkemény warez és a Spotify által eszközölt DRM és egyéb titkosítások megkerülése, ami még Magyarországon is szerzői jogi törvényeket sértene.

Egyet értünk, ezt gondolom én is.

De ha valaki előre tudja, hogy mit szeretne, akkor meg lehet a CD-ket 1000-3000 Ft-ért venni, akár használt CD boltban, és bitpontosan be lehet róla grabbelni minden számot, és jogtisztán jutottál hozzá. Nem is ugyanolyan érzés, hogy megvettél egy CD-t, amit szeretsz, mint hogy leloptad valahonnan.
A CD overkill. Töredékéért megkapod a kedvenc számaidat bármelyik ezzel foglalkozó oldalon, legálisan. A "nálad van" nem kell, hogy fizikai, read-only adathordozót jelentsen. Óriási különbség már az is, ha ott van nálad maga a fájl és nem kell bejelentkezned multiékhoz, követgettetned, lehallgattatnod, profilozgattatnod magad ahhoz, hogy meghallgasd a kedvenc számaid.
Ezzel a zene fájl letöltéssel TB-os mennyiségben nem tudok azonosulni, tök más, mint a YT videó, amit letöltesz későbbre, mert egyébként törölni fogják.
Igen, csak azt ne feledd, hogy 300 TB-ot senki nem fog csak úgy pikkpakk betárazni a külső winchesterére, se hosszú ideig a cloud-ban, mert egyrészt drága, másrészt utóbbi esetben idő kérdése, hogy mikor DMCA-ztatja le valami ügyvédi iroda az egészet a szolgáltatóval. Marad hát a torrent, ami elosztottan tárol, magnet linkekkel is osztható, és még akkor is hasznos, ha pillanatnyilag senkinek nincs meg a 300 TB-nyi egész, csak mondjuk ezer embernek 300 GB-nyi résztartalom.
Az Anna's Archive oldal tetszik, pl máshol elérhetetlen könyveket találhatsz rajta, de ez a spotify-s dolguk szerintem nincs rendben.
A könyvkiadók is pont ugyanúgy tekintenek rá, mint a Spotify-jal szerződött lemezkiadó multik. Ezt dobta a gép, a zene egy ilyen műfaj, hogy 300 TB-on lehet letárolni. 86 millió könyv biztosan kevesebb helyet foglalna.

A CD overkill. Töredékéért megkapod a kedvenc számaidat bármelyik ezzel foglalkozó oldalon, legálisan. A "nálad van" nem kell, hogy fizikai, read-only adathordozót jelentsen. Óriási különbség már az is, ha ott van nálad maga a fájl és nem kell bejelentkezned multiékhoz, követgettetned, lehallgattatnod, profilozgattatnod magad ahhoz, hogy meghallgasd a kedvenc számaid.

Példának okáért rákerestem a PASO "Ghost Train" albumra. MMarkt-nál ~3300Ft-ért megvásárolható CD-n. Discogs.com -on találtam még 5EUR-ért 2nd-hand verziót. Mondjuk ebay-t / vaterát nem néztem. Nehezen tudom elképzelni, hogy hivatalosan veszel 2nd hand (!!!) HDR MP3 v FLAC zenét... Arra viszont határozottan emlékszek, hogy amikor az első Irie Maffia albumot meghallgattam, akkor írtam nekik, h hol tudom megvenni a lemezt digitálisan, és el is irányítottak a megfelelő platformra, ahol fizetés után letölthettem MP3 és FLAC formában.

A CD-nek van egy hangulata, és zenehallhatáshoz is tökéletes minőség. Plusz egy nagyon jó backup, akkor is, ha NAS-on is tárolod a zenéket.

Egyedül ott érzem azt, hogy kénytelen lennék letölteni, ahol egy zenét sehogy máshogy nem érek el, sem online, sem cd-n, vagy mondjuk a zene kellene, de az eredeti, az énekes által dedikált LP-ért kér valaki 100000000 Ft-ot (nem a zenéért ami kellene). Tehát ahol nem gondoskodnak róla, hogy elérhető legyen, senki nem akarja eladni nekem. (És kicsit a “kölcsönzést” is ide sorolom, van tidal előfizetésem, de van amit nem kölcsönözni akarok.) Lehet, hogy nem legális, de ilyenkor mi a teendő? Ha az Anna’s Archive is erre lőne, az szerintem még elfogadható is lenne.

Viszont ha valami elérhető a sarki használt CD boltban, vagy lehet online fizetni és megvásárolni az albumot két capuchino áráért, akkor szerintem sz*rrágás ellopni. (1000-5000 Ft-ot akkor ér az album, vagy sem? Ha nem, akkor ellopni sem kellene. Ha igen, akkor meg kell venni.)

Szerk: egyébként a CD szerintem baromi jól ki van találva: 45-50 éves kb, és azóta is standard, a 16 bit, stereó, 44.1 kHz-el, mert az emberi fülhöz ez több mint elég. Ráadásul tartós, akár újraírható, a minőség elvileg nem romlik. Csak annyit akartam ezzel mondani, hogy ezt az egyet jól kitalálták.

sz*rrágás

Az emberek nagy többsége gyarló, nem a föld felett repülő makulátlan idealista.

Megjegyzem, a CD használtpiaci adásvétele ugyanúgy elmaradt vásárlásként károsítja a zenészt, ahogy a letöltött/lemásolt zenéjének a terjesztése. Tehát először azt kellene konszenzusosan eldönteni, mi is a valódi probléma. Szerintem a kiindulás alap az, hogy a zene terjesztője köteles másolásvédelemtől mentes, szabványos formátumban is biztosítani a terméket, mégpedig ugyanolyan hangminőségben, mint amit a saját lejátszója kínál. Korábban a rádióadást, a hanglemezt vagy a CD-t az eredetivel megegyező minőségben tudtad archiválni, ha birtokodban volt hozzá a szükséges eszköz (magnó, számítógép stb.). Innen visszalépni olyan, mint pl. elvenni a szavazati jogot a nőktől.

:)

Megjegyzem, a CD használtpiaci adásvétele ugyanúgy elmaradt vásárlásként károsítja a zenészt, ahogy a letöltött/lemásolt zenéjének a terjesztése.

Az a CD egy másik ember tulajdona volt, a zenész már egyszer ki lett fizetve. A vevő azt csinál vele, amit akar, ha akarja eladja, ha akarja elajándékozza. Ha veszel egy használt autót, és eladod, az is oké, pedig a gyártó ugyanúgy megtervezte, mint ahogy a zenész megkomponálta a zenét.

A letöltés az másolás, tehát sokszorosítás történik.

Szerintem a kiindulás alap az, hogy a zene terjesztője köteles másolásvédelemtől mentes, szabványos formátumban is biztosítani a terméket, mégpedig ugyanolyan hangminőségben, mint amit a saját lejátszója kínál. Korábban a rádióadást, a hanglemezt vagy a CD-t az eredetivel megegyező minőségben tudtad archiválni, ha birtokodban volt hozzá a szükséges eszköz (magnó, számítógép stb.). Innen visszalépni olyan, mint pl. elvenni a szavazati jogot a nőktől.

Igen, ez így igaz, egyet értek. Megérheti inkább megvenni azt a CD-t is, manapság ismét felkapott lett, ha jól érzékelem. És nem csak használtat lehet kapni. Én pl kis használt CD üzletekből vettem CD-t, örülök, hogy támogatom őket, és jó CD-ket sikerült találnom. Ezen kívül online rendeltem még pár új CD-t.

Ha jól tudom a spotify a zenészekkel nem teljesen korrekt, de javítsatok ki ha tévedek. Ha pl egy magyar underground zenekart hallgatok egész hónapban azt a pénzt csak ő kapja meg, vagy Taylor Swift is a globális lejátszások arányában? Tehát a te 4000 Ft-os havi előfizetési díjadat javarészt Taylor Swift kapja, és nem a magyar underground banda, akit te 20-szor meghallgattál, és csak a kedvükért fizetted ki a havi előfizetési díjat.
Vagy pl valamekkora lejátszási számtól fizetnek (alatta nem)? - Ha jól tudom már bojkottálja is sok zenész a spotify-t. A spotify-t semmiképpen nem sajnálom, de érdemes lehet jogtisztán hozzájutni egy zenéhez, úgy, hogy az a tied, és mindenképpen jó minőségben, meg mindenféle DRM nélkül (tehát a tied, és senki nem tudja megvonni). DRM-es ebook-ot sem fogok venni soha az életben.

Anyagilag: ha van pl 500-1000 kedvenc listád, amiket hallgatsz (mindenkinek fix számú végül), akkor azt 15 évig bérelni drágább lehet (és a végén semmid nincs), mint egyszer megvenni, ahol a tulajdonjog a tied lesz. Ha kényelemből mindenki stream-el, akkor pont a vásárlási lehetőségek szorulnak vissza, mert a kiadók szépen lehúzzák a rolót. A kis bandákat sem támogatod a stream-eléssel, Taylor Swiftet pedig igen. 

De szerencsére az LP, CD ismét kezd terjedni. Remélem velünk marad még 100 évig.

Érdekes. Megveszi valaki a CD-t, megvette, övé, készít róla egy másolatot, teljesen jogszerűen. Aztán eladja a használtpiacon. Teljesen jogszerű a dolog, a vevő ismét készít egy másolatot a jogszerűen megvett használt CD-ről, majd eladja a használtpiacon. A zenész kapott egyszer jogdíjat, kétszer nem. Történt sokszorosítás?

A magánmásolat egy biztonsági másolat, nem plusz egy kópia a műről. Azért készítheted, hogy ha az eredeti megsérül, akkor ne vesszen el, amiért fizettél. Amikor az eredetit eladod, oda kellene adnod az ilyen másolatokat is vele együtt, hiszen csak együtt léteznek jogszerűen.

a minőség elvileg nem romlik

haaat. elvileg. de ugye az audio (es video) cd-krol lesporoltak a hibajavitast (ecc) hogy tobb "adat" ferjen ra. 2048 byte helyett ha jol emlexem igy 2352 byte/szektor. igy eleg egy kis por vagy karc, vagy egy pici rezges az olvasoban, es maris serulnek a bitek, ami halk serceges, cicceges formajaban mutatkozik audio cd-nel, vcd eseten meg latvanyosabb. 20-25 eve nagy divatja volt a cd grabbelo programoknak, amik sokszor beolvastak ugyanazt es egyeb magiakkal is probaltak megelozni/kiszurni az esetleges bithibakat, es akar napokig elszoszmotoltek 1-1 lemezzel mig hibatlanul leszedtek rola az egesz audiot.

Igen, sérülhet, de jó tapasztalatom van: Én most az elmúlt 1-2 hónapban grabbeltem be 100 fölötti kb 15-25 éves CD-t (mindent amit itthon találtam, és még vettem is párat), és mindegyiket tökéletesen beolvasta.

Linux alatt amúgy ezt használtam végül: https://github.com/whipper-team/whipper

Ezt a blogot írtam a dologról: https://hup.hu/node/188656 (azóta kicsit jobban ismerem a musicbrainz-t, nem biztos, hogy mindent így célszerű, ahogy írtam. :) ) 

A CD-re az adatrögzítés középről kiinduló, spirális kör formában történik kifelé haladva. Ezért a hibajavítás is folytonosan van kiírva a körön haladva. Ha a karc a lemezen sugárirányban van, az több egymás melletti, távoli adat- részt érint, ezt tudja a hibajavító kód jól lekezelni. Ha a karc körkörös, azaz az adatrögzítés irányával többé-kevésbbe egybeesik hosszú szakaszokon, ott lehetnek gondok főleg. Tapasztalat alapján (20-25-30 éves CD-im) a karcok főleg az utóbbi kategóriába esnek. 

Én is meglepődtem, de van rá lehetőség: https://discman.arukereso.hu/ vagy https://cd-lejatszo.arukereso.hu/

de kapsz hifi márkákat is, pl fiio dm13 - csak ezek drágábbak: https://www.audiophonics.fr/en/cd-players-c-6444.html

Egy másik irány:

Én pl még 1000 éve vettem egy akció keretében Lifetime Plexpass-t, kb 20-30e Ft-ért. A telefonom wireguard-dal csatlakozik haza, és Plexamp-pal elérem az itthoni zenéket bárhonnan, hasonlóan, mint a Spotify-t vagy Tidal-t.

Egy ilyennel grabbelek: https://www.alza.hu/hitachi-lg-gp57-slim-fekete-d7752688.htm (Műanyag az egész, a súlya kábé fél gramm, semmi minőségi nincs benne, de teszi a dolgát. - de lehet hogy örök életre jó lesz, meglátjuk). Előtte egy 1000 éves laptop cd meghajtójával grabbeltem, Xubuntu alatt.

Ez pedig a progi, ez zseniális: https://github.com/whipper-team/whipper ami egy AccurateRip adatbázist (https://www.accuraterip.com/driveoffsets.htm) használó bit bontos rippelő.

Úgy veszem észre, hogy rengetegen használják a CD-t, és tényleg az újra elterjedését mutatja, hogy mennyi CD olvasót, CD lejátszót lehet kapni (vagy ezek mindig is voltak, csak nem figyeltem).

Egy másik irány:

Ez az irany mar sokkal jobban tetszik.

Egy telefon mar ott van a zsebemben es kepes jo minosegben zenet lejatszani. Eszem agaban sincs tovabbi eszkozokre penzt kolteni es cipelni magammal, de amugy szerintem ezzel az emberek 99%-a mar igy van. Persze, lehet kapni CD/DVD lejatszokat es irokat, de ma mar ez retegigeny.

Nem találtam olyan online boltot, ahonnan mindent meg lehet sajnos venni. A zenék kétharmadát csak CD-n, a másik részét online is meg tudom venni, pl flac formátumban. Van Tidal-om (most éppen), de igazából nem vagyok oda a streaming szolgáltatásokért.

Lenne egyébként online shop, ahol szinte mindent megtaláltam, de ők meg Magyarországról nem engedtek regisztrálni. :) Emiatt meg nem fogok VPN-nel szórakozni.

Így maradt a CD, és egy olcsóbb, megbízhatónak ítélt drive, amivel grabb-elek. A drive szerencsére tényleg működik, attól még hogy műanyag benne minden.

De annyiból jó, hogy a zenéről rögtön van is egy backup-om (a CD).

( kovi | 2025. 12. 31., sze – 18:09 )

Bazz :D Torrentét olvastam, pedig nem is vagyok rottyon.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

( kicca | 2025. 12. 31., sze – 22:33 )

Eddig is elerhetok voltak torrenten ezek a zenek. Igy most egyben lesz egy VA-Spotify-DRM.Is.Just.A.Suggestion pack, nabumm. 

( arpi_esp v | 2025. 12. 31., sze – 22:41 )

jo, jo, de hol a link a torrent filera? :)

Nem vagyok torrentszakértő, de tippre párezer file után már nem feltétlen ideális.

Betűnként nyilván marhaság, hacsak nem becsomagolva, akkor ugyanott vagyunk. Darabolni meg... megint, akinek nagyon kell az a nyomorult borító, letőti az egészet, már ha nem találja meg egyébként is, valószínűleg több száz példányban.

De ez már loop.

Persze, véleménye mindenkinek lehet, de nem érdemes ténykényt előállni vele.

Csak példa egy létező mp3 packból (5 részre osztva, a legnagyobb 100GB+-os, kb 10 000 fájl / rész.)

Releas INFO  
  
  Title: Metal Pack Of Ages
  Type: Studio Album Discography
  Container: MP3
  Codec: MPEG-2 Layer III
  Bit-rate: 320 kbps
  Band Count: 657
  Band List: Bands.txt
  Track List: Track LIST.txt
  File Count: 52,173
  Size: 465.306 GB

/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/G\/E\/N\/R\/E\/S\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\

Vol 1 Classic - Heavy - Hard  - Glam - Arena      {Bands A-N}

Vol 2 Classic - Heavy - Hard  - Glam - Arena      {Bands M-Z}

Vol 3 Doom - Death - Dark - Gothic - Nu           {Bands A-Z}

Vol 4 Epic - Black - Pagen -  Power - Symphonic   {Bands A-Z}

Vol 5 Funk - Jazz - Celtic - Folk - Blues         {Bands A-Z]
     Industrial - Alternative - Progressive - 
     Psychedelic - Avant-Garde - NeoClassical

A marhaság az, ahogy most feltették. (Ami nyilván jobb, mint a semmi...)

A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.

Ha a tettes(eke)t megtalálják, akkor az ügyészség dolga, hogy a pontos vádat lerakja a bíróság asztalára, a bíróság dolga meg ítélkezni, hogy az ügyészség által felsorolt (és/vagy más) bcs. megvalósult-e, és azért milyen büntetés jár az elkövető(k)nek. 

( N0v3mb3r v | 2025. 12. 31., sze – 23:15 )

Nagyjából 0 hatása lesz a zenehallgatás mikéntjére nézve. A spoti és társai kényelmesek. A saját kollekció kiépítése, karbantartása ezzel szemben nem. Plusz megvan az a jóleső érzés, hogy támogatom az előfizetéssel a kedvenc zenekaraimat. Na jó, utóbbin majdnem elröhögtem (sírtam?) magam... Az Anna's blog meg bizonyára megnyer magának pár pert, gondolom ennek tudatában vannak.

A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.

Érthető, amit írsz, egy asztali gép esetén. Mobilon én mindig kifutok a tárhelyből, de akár laptopon is. Nem csak a zene miatt, hanem a zene + fotók + egyéb doksik miatt amit szeretnék a telón is offline magamnál tartani. Részben ezt lehet optimalizálni, de megint csak ott tartunk, hogy munkaigényes, nem kényelmes.

A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.

Bluedio T7+ fejhallgatót nyúzok már jó sok éve, (fülpárnát és felső párnát is cseréltem már rajta), és még mindig állati jó, hogy benne van egy micro SD kártyán az összes zeném, így még a telefont sem kell elővennem a tuc-tuc -hoz. Boldogság.

Form follows function.

Sajnos a hivatalos adatlapon nem találtam említést, egy amazonoson viszont az írják, hogy max 32GB-os SD kártyát támogat. Csak a kíváncsiság kedvéért: esetleg van tapasztalatod esetleg nagyobb kártyákkal? Illetve milyen formátumokat támogat a kártyáról lejátszani?

A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.

Ez egy fejhallgató, természetesen lossless formátumban vinném magammal, így a 32 GB az úgy ~40-60 album.

Másrészt a szál valahonnan onnan indult, hogy a spoti kényelmes, a saját gyűjtemény nem. Szóval a saját gyűjteményem, teljes egészében, ha valós alternatívát szeretnék. Nálam az kb. 735 GB jelenleg, talán egy 1-2 100-ast le lehet belőle faragni, ha nagyon átnyálazom, de ez a nagyságrend. Értem, hogy a kedvencek kiválogatásával + lossy formátummal elég jól el lehet lenni, én is megoldom valahogy, de nem erről szól a szál.

A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.

A Spotify is "konzerv", azonban olyan konzervbolt, ami amerre járok, ott van, és a választéka, valamint a boltos rólam alkotott képe/ismerete alapján kapott ajánlásai sokkal nagyobb választékot adnak, mint egy saját magam által összelapátolt záros n darab felvételt tartalmazó tárhely. Amin nem fognak megjelenni az ízlésemhez passzoló új előadók, lemezek, mert ugyebár statikus a lista - a boltba meg van új áru, van olyan régi áru, amiről nem tudtam eddig, de az ízlésemnek megfelelő, és ajánlja a boltos... Ja, és például a világzene nagyrésze offline médián nem igazán érhető el, vagy ha igen, akkor mindennel együtt több havi Spotify előfizetésnek megfelelő összeget kellene kiperkálni egy CD-ért... 

Valaha meg elég volt a verdában a 45 percnyi szalag, amit megfordíthattál, és akkor kaptál megint 45 percet. Aztán kazit kellett cserélni. Na, én még ez a generáció vagyok, nincsenek nagy igényeim, 13 giga MP3 nekem még több is, mint ami kell. Az a pár százezer forint meg amit spóroltam jó lesz máshova. :-)

Form follows function.

Tekintve, hogy a módosítás dátuma 2016-03-23, ucve 10 éve biztosan nulla percet töltöttem vele. 13 giga MP3 elég változatos ahhoz, hogy ne érezzek hiányt. Most is inkább csak a tudat zavar, hogy 10 éve nem frissült, de alig van pár előadó akinek a dalára annyira vágynék, hogy rászánjak 1-2 órát, hogy felvegyem őket is a kártyára.

De ha már kérdezted, én is kíváncsi lennék: Mondd, az elmúlt 10 évben te hány percet töltöttél regisztrációval, app -ban turkálással, válogatással? Volt akár egy reklám is amit emiatt meg kellett nézned, meg kellett hallgatnod?

Form follows function.

Ez a 100 éves szorzás gyakorlás matek példa érv akart lenni valamire? Mert akkor ezer év alatt ötven nyaralás, na, akkor most én győztem, vagy mi?

Noszvaj, Tündérkert hotelbe szoktunk menni. Most nyáron 360 vagy 380 (nem emlékszem) volt az egy hét.

Form follows function.

Nem dehogy, csak arra probaltam utalni, hogy szerintem ez a penz nem szamottevo, de persze ez szubjektiv.

Igazabol az en zenei libem is tulajdonkeppen konstans es amig a telefonok kezeltek SD kartyat, addig offline hallgattam, de azota csak lustabb lettem es a telefonokbol ki kellett valamiert venni az ertelmes feature-eket (sd kartya, jack, stb.), szoval maradt a Spotify / Apple Music. :)

Nalunk a tengerpart must-have.

128GB volt az ominozus SD kartya, amin ugyan nem fert el az osszes zenem, csak ugy kb. a tizede, de rotaltam annak megfeleloen, hogy epp mit akartam hallgatni. Azert igy is jo meritest adott mindig. Vehettem volna nagyobbat, de ez igy kenyelmes volt: csak kikaptam a telefonbol es ramasoltam ami eszembe jutott. (telefon USB portjan keresztul sokkal lassabban irta)

Ma mar egy iphone van 128GB belso tarhellyel es lovesem sincs, hogyan kene ra offline zenet masolni, ha erre lenne meg igenyem. Amennyire tudom, ez iOS-en nem trivialis.

Egy 16 gigás kártya van benne, 13 gigányi MP3 van rajta.

Mivel a füles nem tud alapból random lejátszást, ezért egyetlen alkönyvtárban van 2074 darab állomány, aminek a nevei az md5sum -al egyeznek. :-)

FAT32

2016-03-23 -kor raktam rá a zenéket, azóta nem nyúltam hozzá. Azt hiszem, erre már lehet mondani, hogy gondozásmentes. :-)

Régóta tervezem, hogy szétszedem két részre az összes zenémet, tuc-tuc -ra és andalítóra, és két külön kártyára teszem, hogy a hangulatom szerint lehessen berakni, de igazából mindig elvagyok azzal, hogy ha éppen nem tetszik, nincs kedvem az aktuális számhoz, akkor megnyomom a skip gombot. De egyszer majd megcsinálom a két kártyát, és esetleg még bővítem is a kínálatot, mert az elmúlt majd 10 évből garantáltan nincs rajta zene.

Mondjuk ez egyben azt is jelenti, hogy a számomra szükséges/kívánt zenék már mind megjelentek, nincs hiányérzetem, úgyhogy tőlem akár le is húzhatja a rolót a zeneipar.

Form follows function.

Mit mennyi idő összerakni? Ez nagyjából egy find /data/MP3 -iname *.mp3 | while read name; do cp name /mnt/card/$(md5sum $file).mp3; done parancs volt, ezelőtt 10 éve, azóta gondozásmentes a történet.

Mások az igényeink. Nekem teljesen jó a random zene, és ha most nagyjából egy napot rászánok, hogy összeszedjem a nekem tetsző új zenéket (oké, erre elég pár óra is) akkor egy újabb évtizedre jó leszek.

A dinamikus változás sima ügy, csak legyen ott a /data/MP3 alatt az összes új zene, és a fenti ciklusban a cp parancs kap egy '-n' kapcsolót, és máris gyors az update.

Form follows function.

Aha. és az a rakat mp3 az csak úgy terem a gépeden? Vagy ismerősök/ismeretlenek "biztonsági másolatai"? Vagy sajár hanghordozóról készült mp3-as fájlok? 

 "nagyjából egy napot rászánok, hogy összeszedjem a nekem tetsző új zenéket"

Amiket hogyan érsz el, hogyan kapsz meg, hogyan lesz jogszerűen a birtokodban a felvétel? És hogyan lesz belőle a kedvencednek bevétele...? Mert gondolom, ha szereted az előadó munkásságát, akkor valamennyi pénzmagot is hajlandó vagy fizetni neki, hogy legyen kedve újabb, neked tetsző produktummal előállni... Vagy ez már nem fér be az egy napba...?
 

Az nCore gyorsan lehozza, az idő arra kell, hogy kitaláljam mit akarok letölteni. Ez Magyarországon legális, az üres-hordozó díj miatt. Te sok olyan zenét hallgatsz aminek az írója/előadója éhezik? Én nem mondhatnám. A többségük nagyságrendekkel gazdagabb mint én, vagy már halott. Ha szégyenérzetet akarsz bennem kelteni, próbálkozhatsz, lévén elviekben igazad van. Ezért elvileg nem tojok rá, csak gyakorlatilag.

Üdv: Greg, a mocskos kalóz.

Form follows function.

fu'bazz megneztem a linkelt kedvcsinalo oldalt, haaaat...

Csakhogy, ha lerakjátok a karfára a cuccot, akkor rendeltetésszerűen leállítja a zenét. Ezt egyébként alvásfunkcióként definiálja a cég, bár nem tudom, hogy az első elszenderedés utáni ficergésnél ki szeretné, ha újra megszólalna a fülében a muzsika. Ha mákotok van, akkor már eltelt kb. 10-15 perc, ilyenkor automatikusan kikapcsol, és le is bontja a BT kapcsolatot. Felépíteni viszont már nem tudja, és kezdődik elöről az a bizonyos rollerezés, ami a férfi nemiszervhez köthető. Természetesen az állapotváltozásokat mindig bemondja egy szuper idegesítő „affektáló picsa” hang, még véletlenül sem sikerült egy kellemes orgánummal rendelkező személyt kiválasztani erre a feladatra.
A torta tetejére a „cseresznyedíszt” a Bluedio appja teszi fel, aminek a letöltése is küzdelem

Passz, ezeket a hülyeségeket külön be kell állítani, hogy megkeserítsék az ember életét, nálam egyik sem* játszik a fentiek közül. Nem is tudtam, hogy van hozzá app. :-)

Nekem az benne a pláne, hogy teljesen független mindentől, valamint tényleg nagyon szép hangja van és jól működik a zajszűrés. Ezért nem is fogom rákötni semmire. Azt a keveset, amit én kérek tőle, azt jól tudja, úgyhogy boldogság.

* Talán kétszer vagy háromszor használtam blootooth kapcsolattal, a notira csatlakoztatva. Az tényleg egy faszság, hogy beleordítja a csaj az ember fülébe, hogy "blootooth connected" vagy mit, már nem emlékszem, de tény, hogy ritka idegesítő egy "feature". 

Form follows function.

( YleGreg | 2026. 01. 01., cs – 15:36 )

Aha! Szóval ezért emelkednek a merevlemez árak ilyen durván! :-)

Form follows function.

( ricsip v | 2026. 01. 02., p – 08:17 )

Prima stresszteszt akár a tar alkalmazásnak, akár a torrent klienseknek, vagy annak a fájlrendszernek, amire utána az egész pakkot ki fogja valaki csomagolni.

( Raynes v | 2026. 01. 02., p – 17:11 )

Nem lesz a streaming-multikat elkerülő, tartalmakat jó minőségben kereső warezolóknak egyértelműen aranybánya a cucc. Egyszerűen mert a Spotify-nak nagyon fos a minősége, tompa, kásás, még a legnagyobb bitrátákon is. Egyszerűen tré a tömörítőjük, valami quick encoding profilt használnak. Természetesen az általuk használt Ogg Vorbis tudna normális, kifogástalan minőséget, ha normálisan tömörítik.

A másik, hogy 300 TB nagy mennyiség, elég kevés ember bírja tárolóval. Harmadrészt meg a fele legalább szemét, AI generált zene, pop hulladék, stb..

“Linux isn't an OS, it's a troubleshooting sim game.” (a YouTube commenter)

Ezt nem tudtam. Évekig csak Vorbis volt nekik, azért dobtam. Mondom, nem a Vorbis-szal van baj, mert az egy teljesen jó kódek 44,1 kHz-es mintavételezésű audióra, ha megfelelően tömörítik a legújabb verziós oggenc-kel. A Spotify viszont valami saját tömörítőt vagy spéci profilt használ, ami teljesen kásásra tompítja az egészet, bitrátától függetlenül.

“Linux isn't an OS, it's a troubleshooting sim game.” (a YouTube commenter)

Figyu, ne próbáld már védeni őket hülyeséggel. Nem kell audiofilnek lenni, letöltik az ingyenes Vorbis tools nevű csomagot, abban benne van egy oggenc nevű CLI Vorbis referenciaenkóder (meg lehet etetni GUI frontendekkel), ami a legújabb aoTuV patcheketek is tartalmazza. Meghívják így CLI-ből vagy scriptből:
oggenc -q8 input.wav_vagy_flac output.ogg

Akár for ciklusban is működik. Ez ~320 kpbs-os ogg fájlokat gyárt. Valószínű ezt a sztenderd megoldást ők is ismerik, de a szervereiket tehermentesítendő, létrehoztak egy saját enkódert, ami valami gyorsított tömörítési profil mentén tömörít, és emiatt van szétqrva a minősége a végeredménynek. A vicc az, hogy a mai hardvereknek az ogg tömörítése meg se kottyan, felesleges a szervererőforrásokon spórolni miatta. Csak 1 szálat használ, de el lehet indítani belőle több enkóderpéldányt, ahány szálas a proci. Most mértem le, 1 szálon egy 76 perces CD albumot egy középkategóriás, 8 magos, 16 szálas Ryzen laptopon 15 mp. alatt bekódolja 8-as tömörítési fokú FLAC-be, 33 mp. alatt 320 kpbs-os ogg-ba. Egy komoly build/encoder szerverben van simán 64 mag, 128 szál, és ilyenekből van a Spotify-nak egész szerverfarmnyi.

“Linux isn't an OS, it's a troubleshooting sim game.” (a YouTube commenter)

( N0v3mb3r v | 2026. 01. 04., v – 12:46 )

Bő egy napja elérhetetlen az Anna's Archive...

A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.

( Dolphy | 2026. 01. 06., k – 20:54 )

Eddig is fent volt torrenten a vilag osszes zeneszama mp3/lossless formatumban, raadasul joval nagyobb mennyisegben mint a Spotify adatbazisa.

( gelei v | 2026. 01. 07., sze – 21:19 )

Még a Google saját AI-a szerint is blokkolhatom a reklámokat YouTube-on, legfeljebb a YouTube elküldhet az anyámba. Ha észreveszi. És ha legálisan veszi észre.

Practical Conclusion: You have the legal right to control your computer (block ads), but YouTube has the legal right to stop serving you videos (enforce their contract). However, if YouTube's method of finding out involves scanning your browser without consent, they might be the ones breaking a higher-level law (Privacy).

src

Ennyire megbizol egy AI valaszban? :) 

A Btk alapjan valoban nincs semmi gond, hiszen szerzodesekre a Ptk vonatkozik. 

Összegzés (Jogilag)

Ha a kérdés szigorúan a Ptk. (szerződéses fegyelem, szerződésszegés):

  • A YouTube-nak van igaza. A reklámblokkolás szerződésszegés.

Ha a kérdés az, hogy a YouTube jogszerűen detektálhatja-e a blokkolót:

  • Itt lehet igaza a felhasználónak (adatvédelmi alapon), de ez nem mentesíti őt a Ptk. szerinti szerződésszegés alól, csupán a "bizonyíték" megszerzését teszi aggályossá.

Innen: https://gemini.google.com/share/062b5ba6fa85

Na most akkor mi van? 

A kerdes jogos: nem bizok meg benne, de nagyjabol olyan osszefoglalot irt, amit en irtam volna. Az AI is lehet jo eszkoz, ha jol hasznalod, de ha nincs ismereted a temaban, akkor konnyen meg tud vezetni. 

BTK: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv
PTK: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv
Szakmai osszefoglalo a kulonbsegekrol: https://ugyeszeklapja.hu/?p=3764

Nem kellene őket túszul ejteni, és velük zsarolni a felhasználót, hogy "a tartalomgyártókat leszarja a user, nézzen reklámot, vagy egy utolsó szívtelen gazember". 

Ez egyébként százszoros ellenállást vált ki bárkiből, akit így próbálnak meg érzelmileg manipulálni. Nem az ő felelőssége.

This is the way.

Viszonylag sok tartalomgyártónak megy a havi párszáz forint mindenféle csatornákon, de őket is leszarom. Ha csak rosszul néznek a kamerába, már viszem is a pénzem máshova. Tartalomgyártóként egy ugyanolyan termék vagy, mint a kenyér, vagy a joghurt. Bármikor lecserélhető, ha nem ízlik, nem finom, nem jó, nem olcsó, stb. 

Nyugodtan el lehet menni olvasztárnak is, ha a tartalomgyártás nem tetszik.

Mi be vagyunk fizetve a családos YT prémiumra, szóval a tartalomgyártók megcsókolhatják a rózsás valagamat.

Ettől függetlenül továbbra is értelmezhetetlen, ahogy itt egy maréknyi ember azért sír, mert a YouTube nem eléggé profitábilis a sok ingyenélő miatt. Nézzétek meg a reklámokat hajbazerék helyett is!

Az Alphabet majd tesz arról, hogy a Youtube gazdaságos legyen ne aggódj, ezt mindenki lesz*rja.
Két dolog ami sántít:
- ha nem fizeted meg a tartalomgyártót, előbb utóbb nem lesz ilyen tartalom
- ha ilyen módon (reklámszűréssel) jutsz hozzá a tartalomhoz arra nem vonatkozik a magánmásolás joga, mivel az eredeti művet nem szerződésszerűen szerezte meg a delikvens.

Ennyi. 

- ha nem fizeted meg a tartalomgyártót, előbb utóbb nem lesz ilyen tartalom

Fentebb már leírtam erről a véleményem: "Nyugodtan el lehet menni olvasztárnak is, ha a tartalomgyártás nem tetszik."

Btw nem a reklámnézés az egyetlen lehetséges bevételi forrás. A zeneipar sem azon vergődik, hogy a rádióból kevés a jogdíj. Tudod, honnan van a lóvé? Koncert, merch, stb.

Gyártsanak a tartalomgyártók energiaitalt, ha kevés a zseton a YouTube--tól. Oh, wait!

ha ilyen módon (reklámszűréssel) jutsz hozzá a tartalomhoz arra nem vonatkozik a magánmásolás joga

De mi vagyok én, zsaru? Vagy miért kellene nekem ezzel foglalkozni?

Engem nem zavar a véleményed, csak kijavítom, ha úgy érzem kell.
Az, hogy te azt gondolod hogy a kreatív munka így működik, az nem az én problémám, hanem a tied. 
A második nem neked szólt, hanem a két listázott probléma az összegzése annak, amire te azt mondtad, hogy úgy látszik a Youtube bevétele miatt aggódna valaki is. Ne aggódj, az behatja majd a prémiumosokon amit lehiénázik hajbazer. 

nem zavar a véleményed, csak kijavítom, ha úgy érzem kell.

A nyugatszopó nagy demokraták, a sokszínű vélemény- és szólásszabadság elkötelezett szerelmesei körében gyakran megfigyelhető ez a viselkedés. Idén sem akartok parlamenti választást nyerni a fajtátoknak?

:)

Engem nem zavar a véleményed, csak kijavítom, ha úgy érzem kell.

Miért kellene egy véleményt kijavítani? Esetleg elmondhatod a sajátodat, és a két ellentétes véleményből egy harmadik fél szintetizálhat magának valami tanulságot. De az én véleményemet semmiképpen nem feladata másoknak kijavítania.

Konkrétan mi nem fedi belőle a valóságot?

  1. Be vagyunk fizetve a családos YT prémiumra (meg tudom mutatni a számlakivonatot, ha nem hiszel nekem)
  2. A tartalomgyártók megcsókolhatják a rózsás valagamat
  3. Értelmezhetetlen, ahogy itt egy maréknyi ember [...] sír
  4. A YouTube [...] profitábilis

JFYI:

 

Ez a kérdésed:

Konkrétan mi nem fedi belőle a valóságot?"

Te: 

"Ettől függetlenül továbbra is értelmezhetetlen, ahogy itt egy maréknyi ember azért sír, mert a YouTube nem eléggé profitábilis a sok ingyenélő miatt"

Én:

"Az Alphabet majd tesz arról, hogy a Youtube gazdaságos legyen ne aggódj, ezt mindenki lesz*rja."

Az, hogy te ezt a szájad íze szerint újra akarod keretezni, az nem az én problémám. 

kezded megütni a szánalmas szintet:

Én:

Engem nem zavar a véleményed, csak kijavítom, ha úgy érzem kell.

Te ezt írtad:

ahogy itt egy maréknyi ember azért sír, mert a YouTube nem eléggé profitábilis a sok ingyenélő miatt

Én meg szépen kijavítottam, hogy mindenki leszarja, hogy a Youtube nyereségességét, mert az nyereséges lesz. Te szeretnéd ezt a hülyeséget láttatni. Ezért kijavítottam, majd odaírtam miről is szól a téma. 

Én soha senkire nem erőltetem rá a véleményem. 

Ettől függetlenül, ha valami hülyeség és kijavításra szorul, mert halvány lila köze sincs a valósághoz, akkor meg fogom tenni.  Ahogy bemutattam, itt konkrétan itt erről volt szó. Fel lett állítva egy szalmabáb, majd csapkodva lett. 
Az, hogy te ezt személyeskedésbe akarod fordítani, az a te problémád. Nem nagyon zavar, hogy olvasod e, vagy, szintén ne gondold, hogy érdekel mit írsz (ahhoz tartalom kellene)

Te érzed magad feljogosítva, hogy bárki - jelen esetben gelei fórumtárs - véleményét kijavítsd! Mi alapján? Mitől vagy te feljebb való?

Mi a hülyeség abban, amit leírt? Ezt te gondolod. Más pedig mást gondol erről.

A szalmabábot ti állítottátok, és azzal boxoltok folyton folyvást, önjelölt internet csendőrként.

Semmi személyes nem volt benne. Egy általános jelenséget írtam le, ami egyre inkább jellemzi az ilyen és ehhez hasonló online közösségeket. Rákként burjánzik ez a fajta viselkedés.

Az meg az én véleményem, hogy ehhez te is hozzájárulsz azzal, amit itt fentebb előadtál. És nem kell kijavítanod, még ha úgy is érzed. Maximum leírhatod, hogy te hogy látod a dolgot.

Make it as simple as possible, but not simpler. - A. Einstein

Te érzed magad feljogosítva, hogy bárki - jelen esetben gelei fórumtárs - véleményét kijavítsd! Mi alapján? Mitől vagy te feljebb való?

Úgy érzem értelmezési problémáid vannak. Ezen én nem tudok segíteni. 
Feljogosítva? A feljogosítás az, ha a véleményét publikusan megosztja. Az rögtön megalkotja a lehetőséget, hogy arra bárki reagáljon, kritizálja, a benne lévő butaságokat és valótlanságokat kijavítsa. Ez nem "feljebbvalósági" kérdés. 
 

Érezd úgy! Mire alapozod, hogy értelmezési problémám lenne? Nem kell segítened egyáltalán! Főleg nem a pökhendi stílusoddal!

De azt még mindig nem tudjuk, hogy mitől butaság és valótlanság?! Csak mert te mondod?

Make it as simple as possible, but not simpler. - A. Einstein

Kicsit talán unortodox gondolat, de ha fizetek minden tartalomgyártónak, akkor a pocsékabbak is életben maradnak, míg ha csak azok kapnak lóvét akik tényleg kiemelkedőek, akkor a pocsékok éhen halnak, ezzel pedig a globális zenei minőség javulni fog, ami IMHO egy nemes cél. Úgyhogy fizetni a reklámokért gonosz dolog, mert a valódi művészet ellen dolgozik, nem gondoljátok? :-)

Form follows function.

Van benne valami. Viszont amit irsz inkabb a popularisra, es nem a minosegire vonatkozik. A masik meg, hogy nem minden zenenek az a celja, hogy minosegi legyen, ha haverokkal osszegyultok valahol, es sajat szorakozasra zeneltek/karaokeztok, annak nem az a celja, hogy beveteletek legyen, hanem hogy jol erezzetek magatokat.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Az Alphabet majd tesz arról, hogy a Youtube gazdaságos legyen ne aggódj

Gelei összeszarta magát, amikor olvasta.

 

ha nem fizeted meg a tartalomgyártót, előbb utóbb nem lesz ilyen tartalom

És?

 

ha ilyen módon (reklámszűréssel) jutsz hozzá a tartalomhoz arra nem vonatkozik a magánmásolás joga, mivel az eredeti művet nem szerződésszerűen szerezte meg a delikvens.

Ha jól értem, azt mondod, hogy a YouTube szerződésszegést követ el, amikor kiszolgálja a reklámblokkolósokat.

:)

Minden cselekvőképes ember a maga ura, és az egyensúlyban lévő rendszer a saját pecsenyéjüket sütögető emberek tevékenységéből áll össze. Egy az egyén számára kismillió lehetőséget kínáló világban szánalmas-, és szánalmasan gyenge hangulatkeltés a fenti hozzászólásod, meg úgy általában a közéleti hozzászólásaid. Lassacskán felébredhetnétek már a krónikus térdelésből, és előállhatnátok értelmes gondolatokkal, sőt, eredeti, újszerű felvetésekkel (főleg, ha már az általatok lenézett ellenfeleitek annyira képtelenek hasonlóra, hogy sorban négy kétharmados többséget tudtak kihozni belőle).

:)

( bazso | 2026. 01. 07., sze – 22:34 )

ha biztonságos dns-t állítok be az itthoni router-emen, az ugye semmit nem sért, akkor sem ha reklámot is szűr. Családtag ezt használja és ugye megnyit oldalt amin a használati feltétel tiltja a reklámok blokkolását, de ő sem ezt nem tudja, sem a blokkolásról nem tud. Ki követ el jogsértést?

🤔

( dlaszlo | 2026. 01. 17., szo – 12:21 )

Már többször eszembe jutott, de a Google Musicban volt vagy 30 megvásárolt albumom. Tudom, hogy kb 5 éve lőtték le, most megnéztem megint, hogy biztos sehogy nincs benne a Youtube Musicban? - Nincs.

Úgy jártam, mint a Minecrafttal a Microsoftékkal, ahol a feleségem email címére érkezett az email, hogy migráljam a Microsoft fiókomba a megvásárolt Mojang verziót, ő meg spamnek nézte.

Ennyit az online szolgáltatásokról. Tudom, tessék figyelni. Kaptam levelet, hogy vigyem át a zenéimet a yt music alá. Ez miért nem automatikus? 

Szerk: megvannak a nyugták. akkor úgy gondolom egy valid jogszerű eljárás ezeket a zenéket pl torrent forrásból beszerezni. nem?

Meg kell nézni, mit veszel pontosan. Valószínű a "youtube music-on stream-elés" lehetőségét vásároltad meg.

Ugye ezért olcsóbb.

Én ilyen vendor lock-int sose vennék. Vagy stream, nagyon olcsón, vagy full ownership. Ez a "vedd meg az albumot, mi becsszó vigyázunk rá neked" - jellegű megfejtések ebben a rohanó techvilágban nem éppen megbízható vállalásnak tűnnek.

+1

Letölthető lett volna, és streamelhető is volt mellette.

Csak az az egy nem szokott nekem sikerülni, amikor valamit megveszek, az enyém, majd elkezdenek 1-2-5 év után feladatokat osztogatni: migráljam át, töltsem le, konvertáljam át, ássak egy árkot, stb... Értem, hogy megszűnt, DE van neki utó-platformja, ahova átvihettem volna. Miért nem lehetett automatikusan, anélkül, hogy a vevőt dolgoztatják ezzel? Nem a cég szűnt meg, ráadásul ez megugorható lett volna. Ja, hogy így olcsóbb volt nekik, mint migrálást tervezni/fejleszteni emiatt. Mert ezt már nem fizeti ki senki.

Ugyanez a Minecraft: Hát fogalmam sem volt róla, hogy a feleségem (számára értelmezhetetlen) Minecraft leveleket kap, amik neki automatikusan a spam kategóriába esnek, mert fogalma sincs az egészről. De mi az, hogy egy megvásárolt program elveszett?  Megszüntették a Majong-os elérést, gyakorlatilag leveleken, nyugtán kívül semmi nem igazolja, hogy én azt kifizettem, és jogosult vagyok használni. A gond az, hogy utána nem állnak szóba veled.

Szóval nagyon sajnálom, tekinthetjük úgy, hogy hibáztam, de ez nem jelenti automatikusan a jogosultságom elvesztését. Azt meg ki nem állhatom, ha valamit "lifetime" kifizetek, és utána leveleket írogatnak, meg feladatokat adnak. 

A kommentem annyiról szólt, hogy ilyen esetben lehet jó válasz szerintem a torrent a zenékre, vagy egy third party minecraft launcher (mivel arra meg nincs lehetőséged, hogy velük intézd). Ha gond van vele, akkor jöhet a visszatérítés.

Ebben van igazság. A cégnek se szabadna úgy hirdetnie, hogy "lifetime", ha a valóságban nem az. Mert úgyis fel fogja vásárolni valaki, vagy bejön az n+1. SSO platform, és migrálni kell, "mertkülönbenmindmeghalunk".

Ez valóban nettó a fogyasztó megtévesztése. És alapvetően EUban nem szabadna ezt engedni. Ha neked 15 évvel a mojang account migrálás után jut eszedbe, hogy a gyerekeddel játszol egy kis minecraft-et, akkor nem neked kellene ennek a "költségét" (úgymint idő és erőfeszítés) megfizetni, hanem a cégnek, aki ezt eldöntötte.

Én is jártam így btw. chrome store-os játékkal, de android-on a régi játékok is "eltűnnek" a play store-ból, mert nem update-elték és ugye nem kompatibilis... Hiába fizettél érte...

A gyakorlatban viszont mindketten tudjuk, hogy minden ígéret annyit ér, amennyit annak a szava, aki teszi. Nagy cégek pedig, pláne IT piacon, bizony gyorsan változtatják álláspontjaikat. Ami tegnap még "a jövő" volt, holnapra hirtelen "jaa, az? már nem támogatjuk, senki se használja...". Ez kvázi közismert.

Ergo, fizetni azért, hogy 1-1 online tartalomhoz hozzáférj, automatikusan írd mellé a fejedbe: "amíg a cég létezik, vagyis 3-10 évig". És így tekintsd az árat.

Ezért preferálom a streaming szolgáltatókat. Ők nem hazudnak - itt a katalógus, folyamatosan változik ugyan, de sok-sok minden van benne, 100% hozzáférés mindhez, amíg fizetsz. Ennyi. Itt nincs hazudozás, és igen, tudod, hogy jogi viták esetén bizony 1-1 előadó/album bizony eltűnhet - de nagyon igyekeznek mindig mindent benn tartani. És legfőképp: nincs vendor lock-in. Ha menet közben már nem tetszik, lemondod és átmész másikhoz, amelyik tetszik. Ez így fair. Nem véletlen, hogy ennyire népszerűen a streaming szolgáltatók.