Felújításnál milyen "okos" eszközöket építenél be?

Elektronika, Elektromos eszközök

Sziasztok,

 

A melóban felvetődött a smart témakör lakás felújítás körép épült beszélgetésben és elgondolkodtam, hogy minek is van reálisan értelme.

A scenario az volt, hogy a kolléga teljesen felújítja az elektromos hálózatát (vésés, új kiállások, aljzat racionalizálás, új lakáselosztó ...stb) és hogy milyen smart dolgokat javaslom (nyilván úgy van vele, hogy minden ami árammal működik ahhoz IS ért az IT, tehát nekem kellene ötleteket adni hozzá). Hát, nem sok useful dolgot tudtam elmondani az automata szellőztetéstől tovább.

 

Ti miket építenétek be?

  • 3542 megtekintés

( Friczy v | 2025. 12. 15., h – 17:52 )

Fűtés - helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás, főleg, ha vannak olyan helyiségek, amelyeket nem állandóan használnak.

Redőny - a motoros redőnyök automatizálása hasznos tud lenni - tapasztalat.

Világítás - főként a közlekedő-helyiségek, lépcsőház használat szerinti világítása - értelemszerűen mozgásérzékelővel.

Különféle riasztások - vízszivárgás, CO, és amit még el lehet képzelni.

Szellőztetést már említetted

A fűtés a fűtési rendszertől függ, hogy mennyire lehet egyedileg szabályozni az egyes helyiségeket - nálam a két szoba közös körből kapja az előremenőt, ott ha az egyiket feltekerem, a másik értelemszerűen kisebb közegáramot kap és viszont. Persze termofejes szelepekkel lehetne mindenhol szórakozni, de a kazán az alapvetően on/off, tehát mindenhova, ahol szabályozni akarom a hőmérsékletet, kellene egy egység, ami "kér" fűtést, ha maximumra nyitva a szelepet nem nő az elvárt mértékben a helyiség hőmérséklete... Jó kis feladat, nem mondom, picit szakmába is vágna, de egyelőre marad az egy helyen termosztát, és az kapcsolja a kazánt, a többi fűtött helyiségben meg folyamatos közelítéssel beállított hőmérsékletek a közegáramokkal játszadozva :)

A mozgásérzékelős világítást, pláne ha kültér, érdemes úgy kialakítani, hogy vagy hagyományos kapcsoló és párhuzamosan vele egy okosrelé, vagy alapvetően okoskapcsoló, ami tud wifi-t és RF-et is "fogadni". 

A riasztások kapcsán nekem az Ajax vált be - nem olcsók, de komplett rendszert lehet/tudok belőle építeni, mozgás, behatolás, üvegtörés, tűz/hő, vízszivárgás érzékelésével, illetve kamerarendszerrel együtt. Oké, mindez nem 2 Ft (egy átlagos "kádár-kocka" esetén 300E Ft körül már összehozható a vezeték nélküli riasztó, 4 körül már a környezeti érzékelők is beleférhetnek. 
 

tehát mindenhova, ahol szabályozni akarom a hőmérsékletet, kellene egy egység, ami "kér" fűtést

Erre van pl HomeAssistant, meg minden mas okos otthon vezerlo, ahol osszerakthatod, hogy ha legalabb 1 termosztat max allasban van, akkor tessek bekapcsolni a futest. Nyivan ehhez kellenek az okos termofejek, amikert eleg szep penzt elkernek (ahogy nezem ~10k darabja) + homerok, mert vagy megharcolsz a termofejben levo homero ertek (ami ugye a radiator kozvetlen kozeleben van) vs a szoba tenyleges homerseklete diffel, vagy fogsz egy homerot, amit a radiatortol messzebb raksz.

Alapvető dolog, hogy a kazán termosztátját - feltéve, hogy viszonylag 'buta' rendszerről van szó - a leghűvösebb helyiségbe tesszük, az leginkább hajlamos a bekapcsolásra. Ha bárhonnan bekapcsolhatjuk a kazán fűtését, az bónusz. Nálam - technikai adottságok miatt - hasonló a helyzet, a kevésbé hűvös szobákban - déli oldal - pont emiatt vannak termosztátos radiátorok, ennek semmi köze a mostani 'smart home-nak', viszont ugyanúgy működik (észak-dél tájolású ház, a déli szobák radiátorán van termosztátos szelep)

És tökéletesen elég is. Felesleges ezt tovább okosítani, meg hálózatot, wifit beletenni. A ház fűtése lehetőleg ne függjön már semmi extrától.
Ha hideg van a leghidegebb szobában, indítja a fűtést. A többi szoba termosztátja meg lezár, mert köszöni, elég meleg van a szobában. Egyszerű, stabil megoldás. Ha 2 szint van, arra is van ugyanilyen megoldás.

A smart rendszerek is ugyanígy működnek, alapvetően önállóan. Annyit tudnak hozzátenni, hogy nem csak klasszikus időprogram alapján, de akár geofencing-el, vagy távvezérléssel is alacsonyabb hőmérsékletre/energiaszintre tudják kapcsolni az üres lakást - ami azért nem haszontalan - úgy, hogy az önálló alapműködés továbbra is megmarad.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Értem a lényeget, egy dologra reagálnék:

"alacsonyabb hőmérsékletre/"

Ezzel óvatosan. A levegő pára felvevő képessége a hőmérséklet csökkenésével csökken. Könnyebben kicsapódik a hideg sarkoknál. 2 éve én is játszottam, hogy nappal levettem a hőmérsékletet pár fokkal. Elvileg 1.5 max 2 a megengedett, de nekem az sem vált be. A falak lentebb hűlnek, utána fűtesz, a levegő felmelegszik, de a hűvösebb falak elszívják a meleget, gyakrabban kapcsol be a termosztát, míg nem a teljes környezet ismét egyensúlyba áll. Ráadásul a hűvösebb fal azért is veszélyes, mert a meleg levegő több párát tud megtartani, a környező falak hűvösebbek, tehát erősebben lecsapódhat ott a pára.
Igazából tavaly óta fix 21.5-n áll a termosztát. Jobban bevált ez a megoldás.

Energetikával foglalkozó oldalakon leirták nappal 18 fok 10% megtakarítás, hazajössz felveszed 22 re és a magasabb előremenő miatt gengébb a kazán hatásfoka, a visszafűtés pont megeszi a napközbeni megtakarítást. Hőszigeteléssel tudsz megtakaritani. 

https://blog.claryel.hu

Nálunk anno érezhetően lecsökkent a fűtési költség, miután lecseréltem az éjjel nappal fixre állított termofejeket Honeywell evohome termosztátokra, és a fűtést szobánként az életciklusunkhoz igazítottam.

Minden más változatlan volt (kazán, elvárt hőmérséklet), csupán ahelyett, hogy minden helyiségben azonos hőfokra lett volna állítva a termosztát, dinamikus programra lett cserélve (nappal két szobát fűtök -itthonról dolgozunk, este pedig szintén az igényekhez mérten, pld. a gyerekek miatt a fürdő és gyerekek hálója hamarabb melegszik, a miénk később stb).

A vízhőmérsékletet nálunk nem az szabályozza, hogy bent hány fokot szeretnék, hanem a külső hőmérséklet (független a két rendszer). Ilyenkor kb. 50 fokos, és az evohome vezérlő szobánként megtanulja, hogy mennyi idő alatt tud egységnyi hőmérsékletváltozást elérni, és ahhoz igazítja a programot (pld. ha este hétre meleget akarsz a fürdőben, már hatkor elkezd fűteni).

ezek a szakemberek kitértek a fűtés típusára is? a hőszigetelésre vagy a nyílászárókra is?

140nm, solar ablakok, 30cm tégla + 20cm hőszigetelés (alul-felül is 20-20cm), felületfűtés (padló és plafon, fürdőben vagy padló). 10 éve beállítottam 22.5 fokra, azóta nem nyúltam hozzá. A havi gázszámla átalányban kb 8.000 ft. 

A melegvizet is gázzal kapjuk, van egy 280 literes tartály, illetve egy keringtető kör, amin van egy szivattyú, ami egy TAPO okoskonnenkorba/időzítőbevan kötve, és igy időzítve, szóval nem 24/7 megy a szivattyú, illetve akár manuálisan vagy mobilról be tudom kapcsolni.

( zeller | 2025. 12. 15., h – 18:00 )

Nálam a kapcsolókhoz mindenhova megy L, N (PE nem, mert véletlenül sem szeretném, ha később valaki a világítási áramkört (1.5Cu (MKH) vezetékek,  B10-zel biztosítva) dugaljaknak használná, így simán mehet oda ha szükséges wifi-s kapcsoló (tudom, van olyan, aminek nem kell N, de annak meg vagy izzólámpa kell terhelésnek, vagy a fogyasztóval párhuzamosan bekötött sönt), van egy SonOFF 4CHPro, ez a kültéri dolgokat "viszi", egy egy külön dobozba került, nem a lakáselosztóba (alacsonyabban van, így ha nagyon kell, a nyomógombjai elérhetőek) - ez több négy nyomógombos kulcstartóval van összehozva, így érkezéskor kintről kapcsolható a bejárat/udvar/garázs előtér világítása. Ez egy vidéki ház, itt a SonOFF elég egyelőre.
Riasztónak Ajax vezeték nélküli rendszer, amihez van motoros szelep, dugalj, kapcsoló, kamera, miegyéb - nem olcsó, de egységes rendszert lehet vele építeni. (Igen, ez költségben valahol a skála másik vége...)
Világítótestek között van néhány, ami wifi-ről vezérelhető LED-es cucc, ott a kapcsoló marad a hagyományos mechanikus, sajnos olyat, ami eWelink-kel összehozható, nem sikerült beszerezni, úgyhogy azok másik alkalmazásból mennek. 

Az automata szellőztetés érdekes dolog - nálam a födémszigetelés hamarosan várható, addigra viszont jó volna legalább a csövezést megcsinálni, mert álmennyezet nem oldható meg, és különben is a szellőzés csöveinek a szigetelés alatt a helye jobb esetben, úgyhogy én most erre keresek megoldást, javaslatokat, ötleteket, tanácsadást... 
 

"Nálam a kapcsolókhoz mindenhova megy L, N (PE nem,"

Ha a kapcsolóhoz nem is, de a világítótesthez el kell juttatni a PE-t. Tehát a világítás áramkörnek tartalmaznia kell mindenhol PE-t. Jellemzően fent a kötődoboz, lent a kapcsoló. Így a kötődobozból tipikusan csak L-t vagy esetleg N-t is levisznek és vissza. Ha így értetted, akkor szabványos.

vilagitotesthez akkor kell, ha I. erintesvedelmi osztalyu, foldelni kell ⏚, mert hozzáférhető fém van benne, hiba esetén rákerülhet a fázis.

ha II. erintesvedelmi osztalyu, kettos szigetelesu ⧈, akkor nem kell.

ha ugy erted, hogy azert kell odavinni a vedofoldet, mert kicserelhetik a II. EV lampat I. EV lampara, es ne akkor kelljen kiepiteni a PE-t a lampahoz, akkor igazad van, felujitaskor celszeru odavinni.

neked aztan fura humorod van...

"felujitaskor celszeru odavinni."

Ha új vezetékezés történik kell, mindenképp kell. Az, hogy most milyen érintésvédelmi lámpa van fent, nem mérvadó, max a tulaj nyugtatja magát, hogy műanyag és no para (én is így vagyok vele), de úgy tudom hibapont a VBF-en, ha nincs és nem magyarázat, hogy 30 éve így van. Pl. panel házaknál simán hiányzik.

Ezt a témát külön kiemelte az oktató: az, hogy most nem tartalmaz fémet a csillár, nem jelent semmit. Holnap lecserélhetik full fémre.
Az ember magánál azt csinál amit akar, amíg nincs baj. Másnak viszont nem csinálhat kiállást földelés nélkül.
Egy kivételt említettek, de már homályos az emlék: elvileg a tükör feletti borotválkozó aljzat kell? / lehet? földelés nélküli, de ezt jelezni kell az aljzatnál és 2A-es  KMSZ-szel biztosítani, hogy véletlenül se mehessen róla nagyobb fogyasztó.
Kicsit most utánaolvastam, azt írja google bácsi, hogy leválasztó transzformátorral kell meghajtani és tilos földelni. Így logikusabb. 

Én olyat láttam, hogy mikor a tükör feletti lámpának elromlott a kapcsolója és cseréltem (a kapcsolót, kicsit kellett csak reszelni a fém házon a cseredarabhoz) a földelés nem volt rákötve a fém burkolatra, pedig volt rajta kötési pont meg a föld vezeték is ott lógott a semmiben, de minek az :D

( lcsaszar v | 2025. 12. 15., h – 18:38 )

A legfontosabb a nyomvonalrajz. Én ha felújítanék, mindenhova terveznék 1.5 mm2 L, N, PE vezetékezést, és egy alkalmasan megválasztott központi helyről sugarasan UTP kábelezést.

PE csak oda, ahova 2.5-ös megy, és per definitem dugalj áramkör, nem világítási. Véletlenül se akarjon később senki másfelesre dugaljat akasztani - nem arra való. Ahogy világítási hálózatra se rakjunk kettőfelest, mert azt még egy okos szerelő B10 helyett B16-tal biztosítja - miközben például a kapcsolók maximum 10A-re vannak méretezve, azaz az adott áramkörre nem való ennél magasabb értékű túláramvédelem. 

Véletlenül se akarjon később senki másfelesre dugaljat akasztani - nem arra való.

Dehogynem, pont azért került bele már több mint 10 éve az EU és a MSZ szabványba a 13A kismegszakító, hogy ne kelljen az egész házat teljesen feleslegesen 2,5-es keresztmetszettel szerelni, amikor a legtöbb dugalj esetén bőven elég a ~3 kW, amit a 1,5-es keresztmetszet lehetővé tesz.

https://iotguru.cloud

Mondom világítási célú hálózat. Amiben jellemzően I_max=10A készülékek vannak. Az, hogy lehet 13A-t rakni, az félig igaz: többek között akkor, ha az érintett szerelvények is alkalmasak erre (feszültségesés, hurokimpedancia átlagos lakóingatlan esetén nem szokott problémás lenni, ez igaz). Ja, és ha a dugalj, ami alapvetően 16A-re van tervezve 10 vagy 13A-es kmsz.-el védett hálózaton lóg, akkor kell rá a "2.3/3kW maximum" jelölés. Az, hogy "elég oda annyi" nem alapja a szabványnak (ilyen alapon a WC-be a kettős szigetelésű 3-5W-os ledes fényforráshoz elég lenne B1/B2-re akasztott 2*0.75 is, mert hurokimpedanciára "jó", feszültségesésre "jó" - mindenre is "elég" - csak éppen a szabvány lakóingatlanban erősáramra a másfeles a minimum, ráadásul minden fogyasztási helyhez L+N+PE, akkor is, ha oda esélytelen nem kettős szigetelésű berendezést telepíteni...)

Mondom világítási célú hálózat.

vs

Véletlenül se akarjon később senki másfelesre dugaljat akasztani - nem arra való.

Most akkor döntsd el, hogy melyik.

Ja, és ha a dugalj, ami alapvetően 16A-re van tervezve 10 vagy 13A-es kmsz.-el védett hálózaton lóg, akkor kell rá a "2.3/3kW maximum" jelölés.

Nem kell rá külön jelölés. A 16A az maximum, sose tilos annál kisebbre biztosítani. Több mint 10 éve van 13A, pont azért, hogy lehessen 1,5-es keresztmetszettel szerelni kb. az egész házat, mert igen kevés olyan fogyasztó van, aminek ennél nagyobb teljesítményigénye van, és azok többsége amúgy is fixen szerelt külön körrel.

https://iotguru.cloud

Világítási célú a hálózat, épp ezért ne akarjon senki dugaljat kötni rá - mert nem az a célja. Később, az eredeti célt nem ismerő új tulajdonos se akarjon ilyet. Eldöntött a kérdés akkor, amikor B10/B13 és 3*1.5Cu kialakítással, a fényforrások megtáplálására szolgáló hálózatként lett tervezve/kivitelezve. 

"Nem kell rá külön jelölés. A 16A az maximum, sose tilos annál kisebbre biztosítani."

Ezt mint VBF mondod? Ja, hogy az nem vagy... A kisebbre biztosítani nem tilos, de jelezni kell(!), hogy kisebb kmsz. kell rá/van rajta, mert amíg ez nincs meg, addig a berendezés/vezeték "mondja" meg, hogy mit bír, mit kell bírnia. (De egyébként ebben már korábban sem értettünk egyet - én akkor rákérdeztem, és nekem az a válasz jött vissza, hogy kell a csökkentett teljesítménnyel használhatóság miatt a jelölés)
 

Még mindig nem azt írtad, amit most próbálsz írni, innen indultunk:

Én ha felújítanék, mindenhova terveznék 1.5 mm2 L, N, PE vezetékezést, és egy alkalmasan megválasztott központi helyről sugarasan UTP kábelezést.

Erre te:

PE csak oda, ahova 2.5-ös megy, és per definitem dugalj áramkör, nem világítási. Véletlenül se akarjon később senki másfelesre dugaljat akasztani - nem arra való.

majd:

Világítási célú a hálózat, épp ezért ne akarjon senki dugaljat kötni rá - mert nem az a célja. Később, az eredeti célt nem ismerő új tulajdonos se akarjon ilyet.

--

Szóval innen indult a polémia:

Én ha felújítanék, mindenhova terveznék 1.5 mm2 L, N, PE vezetékezést, és egy alkalmasan megválasztott központi helyről sugarasan UTP kábelezést.

^ ez több mint 10 éve egy teljesen bevett tervezési gyakorlat, az egész házat 1,5-es vezetékekkel húzzák B13 kismegszakítóval, mert egyszerűen nincs szükség 2,5-es keresztmetszetre. Erre jöttél te, hogy a 2,5-es az dugalj, a 1,5-es meg világítás, holott annyi történt, hogy egyszerűen kimaradt az életedből az utóbbi tíz év.

Hozzátenném, hogy egy csomó világítás esetén is kell PE, mert sokszor van PE "lába" a világítótestnek, főleg, ha fémből van.

Ezt mint VBF mondod? Ja, hogy az nem vagy...

Miért, te az vagy? Ja, hogy az nem vagy...

A kisebbre biztosítani nem tilos, de jelezni kell(!), hogy kisebb kmsz. kell rá/van rajta, mert amíg ez nincs meg, addig a berendezés/vezeték "mondja" meg, hogy mit bír, mit kell bírnia.

Nem kell jelezni, ha megnézel bármilyen új lakást, akár irodát, tele van papíron 16A dugaljakkal, ennek dacára meg B13 van és 1,5-es rézvezeték, mert kurva sokat lehet ezen spórolni csillagpontos kiépítésnél, mert 60-80 százalékkal drágább a 2,5-es vezeték. Nincs külön 13 amperes dugalj és nincs külön matrica, hogy ebben csak 13 amper lesz.

(De egyébként ebben már korábban sem értettünk egyet - én akkor rákérdeztem, és nekem az a válasz jött vissza, hogy kell a csökkentett teljesítménnyel használhatóság miatt a jelölés)

Igen, nyilván. :D

https://iotguru.cloud

Számomra nem a te szöveged a mérvadó, hanem az, amit a VBF kolléga mondott: dugalj esetén ha 16A alatti a túláramvédelme, akkor fel kell tüntetni, hogy mekkora árammal vagy teljesítménnyel vehető igénybe. És innentől meg a mindenhova másfeles "mer'elégaz" rögtön nyeharasó, bár a lusta olcsójános OKJ-s kókánybélák lehet, hogy örülnek neki, hogy elég egyféle vezetékkel dolgozni mindenhol... És ha már olcsósítás, akkor a C-s kmsz. olcsóbb, mint a B-s, sőt a cserélhető patronos T1/T2 drágább, mint a "sima" (ami mellől láttam már kispórolni a leválasztó kapcsolót - igaz, nem is fért volna be a telerakott dobozba az a plusz 2unit... 

Számomra nem a te szöveged a mérvadó, hanem az, amit a VBF kolléga mondott: dugalj esetén ha 16A alatti a túláramvédelme, akkor fel kell tüntetni, hogy mekkora árammal vagy teljesítménnyel vehető igénybe.

Nem, nem kell feltüntetni. Nézd, szerintem nem volt se ilyen kérdésed, se ilyen válaszod, úgyhogy teljesen mindegy, hogy mit mondott neked ez a képzeletbeli VBF kollégád és mit beszélsz ismét összevissza arról, hogy mit lehet 1,5-es vezetékre kötni és mi a saját kis véleményed arról, hogy kell-e a világítási körben PE vagy sem.

És innentől meg a mindenhova másfeles "mer'elégaz" rögtön nyeharasó, bár a lusta olcsójános OKJ-s kókánybélák lehet, hogy örülnek neki, hogy elég egyféle vezetékkel dolgozni mindenhol...

Egyszer végre már fel kellene dolgoznod magadban azt, hogy több mint tíz éve teljesen elfogadott, hogy másfeles vezetékkel szerelnek mindent, mert kapaszkodj meg: szabványos és tökéletesen elegendő bármelyik háztartásban és irodában. Kitalálhatsz bármit, hogy mit mondott erre a képzeletbeli VBF kollégád, csak ez a valóságot nem igen fogja zavarni és teljesen nyugodtan fognak tervezni, majd a tervek alapján kivitelezni másfeles vezetékkel komplett ingatlant, majd ezt a VBF során át fogják venni zokszó nélkül.

Sokkal egyszerűbb lenne mindenkinek - beleértve téged is, ha sikerülne a több mint tíz éves elmaradásodat pótolni ezen a területen.

https://iotguru.cloud

Csak megerősíteni tudlak.

Covid alatt csináltam villanyszerelő OKJ-t a Bp Megyeri úti ELMU tanpályán, ahol 3 oktatónk volt::
- egy öreg róka, aki igazságügyi témákban is megjelenik a bíróságon. Fejből mondta  nekünk a szabványt adott fejezet számmal, hogy mit miért kell.
- egy mester villanyszerelő, aki mindig kiemelte, hogy mi a szabvány, mi mit ír elő és ÚGY KELL CSINÁLNI, mert jaj lesz neked. Igazi szabálykövető a munkája során is.  Pl. egyik örök vita téma volt, hogy hány dugaljt sorolhatsz fel egy KMSZ-re. Más mennyiség van 13A és más 16A-re. Az ő olvasatában 5x annyi kellene, mint az átlag, mert a szabvány úgy írja elő és pont.
- egy iparból jövő, akkor is aktív melós, gyakorlatias oktató. Az előző oktató pont ellentettje :)

Egyik sem mondott ilyen megjelölésest, pedig látható, hogy alaposak voltak és szabványból sem emlékszem rá, pedig sok hivatkozás volt belőle a vizsgán.

Azért az okájés villanyszerelőket nem véletlenül khm. nem kedveli a szakma... Az azt követő (jelenlegi) rendszer/iskolarendszeren kívüli képzés picit jobb, de ha nincs meg az elméleti alapod, meg az angol nyelvű szabványok olvasásának és megértésének a képessége, akkor azért... Sóval nem sokkal lehet többre menni vele. 
A szabvány jó dolog, pláne akkor, ha két vagy akár több(!) is vonatkozik ugyanarra a dologra (a régebbi, még érvényes, az új, már hatályos, meg mondjuk a termékszabvány, illetve a berendezés gyártói előírása a bekötésre (Szellőzőventillátor jött szembe: gyártói előírás max. 1mm^2 keresztmetszettel történő bekötést ad meg - és a gyári sorkapocsba nem is igazán megy bele a másfeles...) 
Az "ötször annyi kellene" nem értelmezhető - azt azért remélem az okájén is megtanították, hogy a kmsz. a vezetéket védi a túlterheléstől, nem a berendezést - azaz a vezeték terhelhetősége az, amit figyelembe kell vennie a tervezőnek - a feszültségesésen illetve a fektetési módon felül. 
 

Azért az okájés villanyszerelőket nem véletlenül khm. nem kedveli a szakma...

1993 óta minden villanyszerelő OKJ-s, sőt, minden szakma OKJ-s (2020 óta Szakmajegyzék a neve), a szakma nagy része ma már OKJ-s, azok nem azok, akik több mint 30 éve végeztek. A fő különbség amúgy az, hogy az OKJ előtt a villanyszerelő képzés a tematikáját tekintve kb. a mai villanyszerelő technikus képzésének felelt meg. Az OKJ bevezetése a munkáltatók kérésésre ezt kettévágta:

1, lett az építőipari szakmacsoportban lévő villanyszerelő, alap villamosipari tananyaggal, nagyrészt építőipari ismeretekkel, minimális villamos gépek ismeretek, nagyon kevés automatizálás és elektrotechnika
2, lett a gépészeti szakmacsoportban lévő ipari villanyszerelő és különféle elektrotechnikus, ugyanazzal az alapképzéssel, mint a villanyszerelő, minimális építőipari ismerettel, de minden másból jóval több volt

Akik 1993 előtt szereztek villanyszerelő szakmunkás bizonyítványt, azok azt hiszik máig, hogy a most képzett 5432-es kóddal képzett építőipari villanyszerelők ugyanazt a képzést kapják, mint anno ők. A másik kategória meg úgy gondolja, hogy a szakképzőben jobb képzést adnak, mint a felnőttképzésben, de a szakmai óraszám ugyanannyi és a vizsga ugyanaz.  

Az azt követő (jelenlegi) rendszer/iskolarendszeren kívüli képzés picit jobb

Egyébként most is pont annyi a felnőttképzés óraszáma, mint a szakképzés szakmai óraszáma. Az változott, hogy jelentősen csökkent a oktatott szakmák száma, mert összevontak eddig külön szakmákat ún. alapszakmába és erre épülnek inkább specializációk. Az OKJ töredezettebb és moduláris volt, jelenleg látszólag több óraszám van a képzésben, de valójában ugyanazon a képzettség eléréséhez ugyanazt oktatják most is ugyanannyi ideig.

https://iotguru.cloud

"1993 óta minden villanyszerelő OKJ-s, sőt, minden szakma OKJ-s"

Szerintem direkt nem akarod érteni... Volt/van a 3 éves szakmunkásképzés, mellette volt "OKJ-s villanyszerelő tanfolyam", ami gyakorlatilag kevesebb, mint egy év alatt adott (ránézésre) ugyanolyan szakmókusi papírt (de tudást sajnos kevesebbet). Na ezeket "nem szereti" (sajnos jelentős részben joggal...) a szakma. Más, és több(!) a jelenlegi iskolarendszeren kívüli képzés, mint anno ezek a szűk egy éves tanfolyamok voltak. 

Szerintem direkt nem akarod érteni... Volt/van a 3 éves szakmunkásképzés, mellette volt "OKJ-s villanyszerelő tanfolyam", ami gyakorlatilag kevesebb, mint egy év alatt adott (ránézésre) ugyanolyan szakmókusi papírt (de tudást sajnos kevesebbet).

A 3 éves szakmunkásképzés az olyan, hogy van mindenféle ún. általános műveltséget megalapozó tantárgy is (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, opcionálisan fizika, kémia, biológia az oktatott szakmától függően, satöbbi) a közismereti kerettanterv szerint, aztán van egy csomó nem közismereti tantárgy, mint informatika, munkaszervezés, minőségbiztosítás, környezetvédelem, és ezek mellett van szakmai óraszám, szóval nem úgy néz ki, hogy 3 éven át csak szakmai tárgyuk van és háromszor annyit tanulnak, mint azok, akik egy évet járnak tanfolyamra. A szakmunkásképzés és az felnőttképzés szó szerint szakmai óraszáma pont ugyanannyi, ugyanúgy OKJ-s képzés volt mind a kettő, csak az egyik iskolarendszerű, a másik meg tanfolyami rendszerű képzés volt, és végül ugyanazt az OKJ-s papírt kapták és ehhez ugyanazt az OKJ-s vizsgát tették le ugyanakkor.

Fun fact: most is vannak 10 hónapos nemókájés tanfolyamok, ezeknek az óraszáma pont annyi, mint amennyi a szakképzőben a szakmai órák száma.

Na ezeket "nem szereti" (sajnos jelentős részben joggal...) a szakma.

Mert kb. fogalmuk nincs az egészről.

Más, és több(!) a jelenlegi iskolarendszeren kívüli képzés, mint anno ezek a szűk egy éves tanfolyamok voltak. 

Mint írtam, ugyanazt nyújtja most is, most is elmehetsz 10 hónapos villanyszerelő képzésre, ugyanazt kapod, mint amikor még OKJ volt a neve. Az változott, hogy jelentősen csökkent a oktatott szakmák száma, mert összevontak eddig külön szakmákat ún. alapszakmába és erre épülnek inkább specializációk. Az OKJ töredezettebb és moduláris volt, jelenleg látszólag több óraszám van a képzésben, de valójában ugyanazon a képzettség eléréséhez ugyanazt oktatják most is ugyanannyi ideig.

Biztos, hogy én nem értem? Hét évig oktattam amúgy szakképző iskolában, elektronikát, elektrotechnikát is, programozás mellett, évekig én készítettem az iskola órarendjét, kevés dologgal tudsz szerintem meglepni ezen a téren. Én innen nézve azt látom, hogy vakvágányon vagy, amikor erről a témáról írsz.

https://iotguru.cloud

"Mert kb. fogalmuk nincs az egészről."

Szerinted... Akivel meg "szembe jön" a régi gyorstalpalóson végzettek munkája, az meg látja és tapasztalati úton mond róla véleményt. 

"most is elmehetsz 10 hónapos villanyszerelő képzésre, ugyanazt kapod, mint amikor még OKJ volt a neve."

Elvileg. Mondjuk az, hogy az első 3 hónap most is arról szól, hogy lemezt vágni/hajlítani/fúrni/menetet "csinálni" meg U=I*R meg P=U*I és talán néhány kapcsolást (106, 107 is szembe jöhet, meg öntartó relés móka) is összeraknak az "alapvizsgára", az azért tényleg "erős kezdés" - de mivel a 8 általános a belépési küszöb, így azért nagyon messziről kell indulni sajnos... Meglátjuk, van a környezetemben olyan, aki most jár ilyen okításra - igaz, nem csak a nyolc általánosa van meg hozzá :)

 

Szerinted... Akivel meg "szembe jön" a régi gyorstalpalóson végzettek munkája, az meg látja és tapasztalati úton mond róla véleményt. 

Semmivel se jobbak se a mai gyorstalpalós képzésből kikerülők, se a mostani iskolarendszerű képzésből kikerülők, se a korábbiak, mert ugyanaz az óraszámuk. Sőt, többnyire az van, hogy a felnőttképzésből kikerülők jobbak, mert ők fizettek a képzésért, az iskolarendszerű képzésből kikerülők meg rosszabbak, mert kötelező volt iskolába járni.

Elvileg.

Gyakorlatilag is ugyanazt kapod most is, mint korábban. Átneveztek és összevontak dolgokat, de nem lett több óraszám a képzés.

Mondjuk az, hogy az első 3 hónap most is arról szól, hogy lemezt vágni/hajlítani/fúrni/menetet "csinálni" meg U=I*R meg P=U*I és talán néhány kapcsolást (106, 107 is szembe jöhet, meg öntartó relés móka) is összeraknak az "alapvizsgára", az azért tényleg "erős kezdés" - de mivel a 8 általános a belépési küszöb, így azért nagyon messziről kell indulni sajnos... 

Minden szakképzésben nyolc általános a küszöb...

Meglátjuk, van a környezetemben olyan, aki most jár ilyen okításra - igaz, nem csak a nyolc általánosa van meg hozzá :)

Nem mondod... hogy neked minden témában hirtelen mindig van egy ismerősöd, aki pont oda jár, pont azt csinálja, pont azt mondja... :D

https://iotguru.cloud

"Sőt, többnyire az van, hogy a felnőttképzésből kikerülők jobbak, mert ők fizettek a képzésért, az iskolarendszerű képzésből kikerülők meg rosszabbak, mert kötelező volt iskolába járni."

Akkor azt magyarázd meg, hogy miért is szidják a gyakorló villanyszerelők a nagyjából egy éves képzést elvégzőket? Vagy ez csak "szakmai féltékenység"...?

"Minden szakképzésben nyolc általános a küszöb..."

Ez igaz, viszont az valahogy nem áll össze, hogy az iskolarendszerű képzés idejének valóban töredéke a ténylegesen a szakmához tartozó óraszám (elmélet és gyakorlat együttesen)? Mert aki ilyen tanfolyamra jár, az heti egy alkalommal/egy nap vesz részt foglalkozásokon/órákon, azaz van kb. 50(!) oktatási nap - amiből legalább 8-10 napot elvisz az alapvizsga előtti tényleg alapozás és az alapvizsgára készülés meg a vizsga. Ha 40 teljes munkanappal számolunk, akkor az 320 óra, aminél csak gyakorlatból több van egy szakmunkásképzősnek, ha minden igaz. Szóval nekem az a gyanúm - és szerintem ezért fújnak erre a gyakorló szerelők, akik 3 év suli után kaptak papírt - hogy a gyakorlati része jóval kevesebb, mint amit nappalis, iskolarendszerű képzésben kapnak. 

"Nem mondod... hogy neked minden témában hirtelen mindig van egy ismerősöd, aki pont oda jár, pont azt csinálja, pont azt mondja... :D" 

Van, akinek kellően széles a baráti-ismerősi köre... :-) De lehet, hogy meggondolom én is, hogy becsatlakozzak hozzájuk, hogy első kézből legyenek információim a képzés tartalmáról és minőségéről :-) 
 

Akkor azt magyarázd meg, hogy miért is szidják a gyakorló villanyszerelők a nagyjából egy éves képzést elvégzőket?

Mert a villanyszerelő céh ilyen. A másik kedvenc szidalmazási vektoruk az, hogy "regisztrált szerelő" csinálta, aki majdnem olyan, mint az OKJ-s, csak szolgáltatói tanfolyamon tanult. Ezen túl vannak azok az öreg rókák, akiknek minden új dolog szar, ők forrasztanak és nem használnak semmi új dolgot, csak ha nagyon kötelező.

 Vagy ez csak "szakmai féltékenység"...?

Aha. Meg selection bias, mert a többsége, akikkel végzett iskolarendszerben, ugyanolyan balfasz lett, mint az OKJ-s.

Ez igaz, viszont az valahogy nem áll össze, hogy az iskolarendszerű képzés idejének valóban töredéke a ténylegesen a szakmához tartozó óraszám (elmélet és gyakorlat együttesen)?

Ismét leírom: az iskolarendszerű képzés és a tanfolyami képzés szakmai óraszáma azonos. Az iskolarendszerű képzésben van heti 12-13 óra közismereti tantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, és szakmához igazodó egyéb tárgyak, mint fizika, kémia, biológia, egyéb), a maradék ~7-8 óra egy része olyan töltelék tantárgy, amit nem oktatnak a tanfolyamon (informatika, testnevelés, környezetvédelem, társadalomismeret, gazdasági alapismeretek, egyéb). Összesen van 36 hasznos oktatási hét egy tanévben, kb. 18-22 óra van hetente, évfolyamtól függően, összesen kapnak három év alatt ~2100 oktatott órát, ennek kb. a harmada a szakmai tárgy. Plusz nyáron van szakmai gyakorlatuk, hogy a gyakorlati óraszámuk elérje a tanfolyami óraszámokat.

Mert aki ilyen tanfolyamra jár, az heti egy alkalommal/egy nap vesz részt foglalkozásokon/órákon, azaz van kb. 50(!) oktatási nap - amiből legalább 8-10 napot elvisz az alapvizsga előtti tényleg alapozás és az alapvizsgára készülés meg a vizsga. Ha 40 teljes munkanappal számolunk, akkor az 320 óra, aminél csak gyakorlatból több van egy szakmunkásképzősnek, ha minden igaz.

Segítek: alkalmazott tematikától és képzési helytől függően ~900-1000 óra a képzés óraszáma, ~300-350 óra elmélet és ~650-700 óra gyakorlat; évek óta az elmélet online konzultáció és/vagy felvett tananyag, ami bármikor megnézhető; ha 10 hónapos a képzés, akkor a gyakorlat havi ~60-70 óra, heti ~15-17 óra, ez hétvégén 2x8 vagy hét közben 4x4 elosztva. És ez ugyanúgy 45 perces tanóra.

Én továbbra se látom, hogy mit nem értesz, azon kívül, hogy van egy rossz premisszád és arra próbálsz légvárat építeni.

Van, akinek kellően széles a baráti-ismerősi köre... :-)

Hja, vagy van, akinek élénk a fantáziája, és mindig minden témában lesz hirtelen egy képzeletbeli barátja, aki valami elit VBF, de nem létező faszságot mond; vagy épp pont ilyen tanfolyamra jár az ismerős, de azt napok óta nem mondja el, hogy mi van a tanfolyamon, ezért aztán találgatsz.

https://iotguru.cloud

Akkor ha ennyire tudod, mi van a beíratkozástól az ágazati alapvizsgáig? Mert amit a "szél befújt" az ablakon órarendet, abban látok két és fél hónapot (ágazati alapvizsgáig terjedő időszak), ebben van 10 alkalom, amit ha nagyvonalúak akarunk lenni, és alkalmanként 8*60 perccel számolunk, akkor az összesen 106 darab 45 perces óra. A képzés tervezett időtartama 12 hónap, azaz az ágazati után van még 9 és fél hónap. Ha az elején számolt óraszámokat extrapoláljuk, akkor az ágazati utáni időszakra esik ~400 tanóra, a teljes képzési időben meg valami 500-510 darab 45 perces tanóra jön ki... De ha az egy teljes évet minden héten egy alkalmat és alkalmanként 10 darab 45 perces tanórát számolunk, akkor is csak 520 tanóránál tartunk. És akár hol nézem a képzésről szóló tájékoztatókat, időbeosztásokat, ennél több tanóra nem igazán jön ki... 

"heti ~15-17 óra, ez hétvégén 2x8 vagy hét közben 4x4 elosztva. És ez ugyanúgy 45 perces tanóra." - mondod, ami 50 héttel számolva 50*16=800 tanóra, azaz 800*3/4=600 óra. Amit látok leírásokat, abban heti egy alkalom 6-8 órás elfoglaltságot ír, azaz 50*8=400 órányi jelenléti oktatásról szól. Most vagy te nem látod a valóságot, vagy a képzési helyek adnak valótlan adatokat meg a publikusan elérhető leírásokban, vagy ha valós az adat, akkor valahogy lecsalják az idő harmadát... Vagy azt mondod, hogy a jelenléti mellé oda kell képzelni fele akkora időben az online okítást? Ebben az esetben a képzési helyek adatai valótlanok, hiszen a képzés időtartamába ezt az időt is bele kellene számolni, fel kéne tüntetni, mert nagyon nem mindegy, hogy mennyi órát vesz valóban igénybe az oktatás...

Szerintem tanár és diák függő, hogy ki mit hoz ki az OKJ-ból.

Ált. iskolás osztálytársam villanyszerelő szakmunkásba ment tovább. Ahogy mesélte, sok cigány, gyenge tanuló. Órán kb még a csillárról is lógtak a diákok, akkora ramazuri volt. Értelmesebb lévén elvégezte majd érettségit csinált szakmunkás után. Akkor nem tudtam megítélni mennyit tudott a területről, de tippre épp a minimálisat.

Én közel 20 évvel utána, nem erősáramú, villamosmérnöki diplomával ültem be egy OKJ villanyszerelő képzésre, ahol -javítom magam-, min. 5 tanárunk volt. A 3 felsorolt mellett egy Kandó erősáramú szakirányon végzett srác tartotta az elektronika alapjait. Egy másik ~50 év körüli az épületvillamosságot a szabványok tükrében.
Ilyen tárgyaink voltak:
10007-12_Informatikai_es_muszaki_alapok
10023-12_Epuletvillamossagi_szereles
10024-12_Villamos_gepek_es_ipari_eloszto_berendezesek_szerelese
11497-12_Foglalkoztatas_I
11499-12_Foglalkoztatas_II
11500-12_Munkahelyi_egeszseg_es_biztonsag
 

Látszott minden oktatón, hogy nem csak látták, amiről beszélnek, hanem hétköznap csinálják is. Ami még hatalmas előny volt, hogy ők nem csak fogyasztói oldalról tudtak beszélni, hanem, ELMU dolgozók lévén, a hálózati oldalról is kőkemény ismereteik voltak. Bármit kérdeztél, volt konkrét ok-okozati összefüggést kidomborító válasz. Abszolút megérte azt a 9 hónapot. A társaság néhány %-a volt 20 év alatti. Inkább dolgozó családapák voltak, néhány 50 év felettivel. Értelmes, odafigyelő csapat. Ez egy jó felnőttképzés volt, amit szembe állítok a 14 éveseknek szánt iskola rendszerben tanult szakmunkásokkal. Ég és föld.

"A szabvány jó dolog, pláne akkor,"

Ha minden egyes alkalommal 10x nem mondták el, akkor egyszer sem: Védd be a segged, mert ha baj van, mindenki a sajátját fogja védeni, a tiédet senki nem védi. Védd a saját segged!
Szabványtól eltérni el lehet, de egyenértékű vagy jobb legyen, de akkor a te felelősséged bizonyítani a bíróságon. Ha a gyártói utasítást betartod és a szabványokat, be vagy védve. Aki dolgozik, szabvány szerint kell tehát dolgozni, így ismerni és követni kell azokat.

Szellőzőventillátor téma: emlékeim szerint az volt a mondás, hogy ilyenkor gyári kötőelem csere normálisra vagy előtte egy kötődoboz és a szabvány keresztmetszett alatti vezeték kis szakaszon készülék kábel. Ez ugye nagyon ritkán felel meg a magyar szabványnak. Rendszerint 0.75mm2 egy lámpánál.
A szabvány egyértelműen kimondja, hogy 1.5mm2 alatt csak jelzőkábelről beszélgetünk.
Erre mondta a gyakorlatias oktató: régen ahány amper, osztod tízzel annyi mm2 vezeték kell. 10A->1mm2. 16A->1.5mm2. Régen jó volt, most is jó.
Azért, ha mögé nézünk, látjuk, hogy a vezetékek keresztmetszete egy kicsit kisebb lehet..van olyan 1-es vezeték, ami kotyog az 1-es érvéghüvelyben, míg a másik kitölti. Meg egy kicsit kevesebb benne a réz. Ha jóindulatú lennék, azt gondolnám, a szabvány alkotók gondoltak az efféle problémákra és kérik az 1.5-t, talán megvan így 1.3mm2-nak megfelelő -> 13A-rel védheted.

 

"azt azért remélem az okájén is megtanították, hogy a kmsz. a vezetéket védi a túlterheléstől, nem a berendezést - azaz a vezeték terhelhetősége az, amit figyelembe kell vennie a tervezőnek - a feszültségesésen illetve a fektetési módon felül. "

Persze. Vezeték keresztmetszet méretezés feszültség esésre és melegedésre unásig gyakorolt példa volt, többek között vizsga téma is volt.

Amire utaltam ill. a tanár nagyon kardoskodott az az volt, hogy ha 1.5-ös vezetéken 13A KMSZ-t használsz, csak 1 dugaszoló aljzat lehet.
16A KMSZ esetén pedig egy dugalj csoport (1 keretes sorolt). További dugalj csoportokat nem lehet felfűzni. Tehát nem játszik az, hogy a több szobát felfűzöl egy KMSZ-re. Ezért sokan felhorkantunk és sokáig kerestük a magyarázatot.  Tegnap neten futottam egy kört, csak a védővezető folytonosság kapcsán találtam erről említést. Vélhetően ez volt az indoka.
Téma kapcsán egy írás: https://www.novill.hu/magazin-fooldal/megtortent-esetek/579-a-felfuzott-konnektor-szerelesrol-nehany-gondolat
Aztán találtam egy másikat, hogy ha wago-s kötőelemet alkalmazunk az aljzat csoport mögött és abból visszük tovább a következő csoportba, akkor 1. a rugós elem kizárja a fellazulást, 2. nem tudod úgy kikötni az aljzatot, hogy közben a továbbmenő aljzatoknál megszakítod a védővezető folytonosságát. Ezzel aztán kihúzták a fenti probléma méregfogát. De mondom, ez az ember nagyon vaskalapos szabálykövető volt, így ő bizony 13A esetén 1db, 16A esetén egy egybesorolt aljzatot kötött rá, így amikor ő kivitelezett egy családi házban, akkor 5x annyi KMSZ volt, mintha egy átlag villanyszerelőt hívtál volna el.

 

update: felcsaptam az akkori kidolgozott tételsort, idevonatkozó részlet:

"A lakásvilágítási fogyasztóhelyek részére külön világításiáramkör vagy dugaszolóaljzatokkal közös úgynevezett vegyes áramkör is készíthető. A dugalj áramkörökre max. 4 dugaljat számoljunk. A nagyobb helyhez kötött fogyasztók (pl. elektromos tűzhely, klíma) külön áramkört készítünk. A dugaszoló aljzat lehet egyedi vagy csoportos. A fürdőszobában és konyhában min. 2-2 dugaszolóaljzatot kell elhelyezni."

Azért, ha mögé nézünk, látjuk, hogy a vezetékek keresztmetszete egy kicsit kisebb lehet..van olyan 1-es vezeték, ami kotyog az 1-es érvéghüvelyben, míg a másik kitölti. Meg egy kicsit kevesebb benne a réz.

Kisebb lett, de nem azért, mert kevesebb benne a réz. Amikor a vezeték keresztmetszet szabványt alkották, akkor abban nem a vezeték keresztmetszetét definiálták elsődlegesen, hanem előrelátó módon a maximális ellenállását, ami 1,5-es keresztmetszet esetén 12,1 Ω/km lehet maximum. Ezért ezt határozták meg, mert egyrészt ez számít, másrészt ezzel gyakorlatilag nem lehet csalni: mérni könnyebb az ellenállást, mint az ötvözet összetételét és a réznél jobb vezetők köcsög módon mind drágábbak, mint a réz. Ha tisztán rézből van a vezeték, akkor 11,2 Ω/km a 1,5-es vezeték ellenállása, azért lett ennél több a specifikáció, mert akkoriban nem tudtak magas tisztaságú rezet olcsón előállítani, ezért hagytak mozgásteret arra, hogy rosszabb minőségű rezet is lehessen használni. Manapság viszont a fémipar magas tisztaságú rezet gyárt olcsón és konkrétan többe kerül a rosszabb minőségű réz, mert azzal plusz munka van, így tisztább rézből kisebb keresztmetszettel is teljesíthető a 12,1 Ω/km ellenállás. Ezért kisebb a keresztmetszet.

https://iotguru.cloud

Hm, ez jó hír. Köszi a helyesbítést. Házfelújításkor több gyártó vezetékével dolgoztam és feltűnt, hogy valami szorul, valami kotyog ugyanabban az érvéghüvelyben. Ebből gondoltam, hogy valaki kispórolja az anyagot.

Riasztókábeleknél és UTP-nél viszont nyíltan megy a rontás. Ez lenne a CCA-s kábel. Rézzel bevont alu. Nagy riasztósok vassal szennyezett réz kábelről is beszéltek, de már olyan szinten, hogy a mágnes vonzotta.

Riasztókábeleknél és UTP-nél viszont nyíltan megy a rontás. Ez lenne a CCA-s kábel. Rézzel bevont alu.

Ez se rontás alapvetően, a skin-effect miatt mindegy, hogy mi van a vezeték skin-vastagsága alatt, elég a skin-vastagságot rézből készíteni. Teljesen felesleges az egész vezetéket rézből készíteni, ha a jel nem terjed a vezetéken belül, ugye Cat6 esetén a skin-depth 4-5μm körül van, a CCA kábel meg 5-10μm vastag rezet tartalmaz, mert annyi kell, az alumínium mag azért kell, hogy legyen fizikailag kezelhető méretű hordozója ennek a vékony rézrétegnek.

Nyilván PoE esetén nem jó ez, mert ott DC vagy alacsony frekvenciás AC megy át nagyobb viszonylag teljesítményen, de ha nincs PoE, akkor a CCA teljesen jó választás, fizikailag alátámasztva.

https://iotguru.cloud

Hm, milyen jól informált vagy, köszi ismét a helyesbítést :) UTP-nél végül is logikus a nagy frekvencia okozta skin hatás és az erre való gazdaságosság egy bizonyos hosszon belül. Viszont riasztó kábelnél nem tudok ilyenről. Ott DC áram folyik az érzékelő betáplálásánál és annak jelzéseinek figyelésénél is ellenállások relével, újabban tranzisztorral történő rákapcsolásával változtatja meg a hurokban folyó áramot. Hasonlóan, mint az analóg tűzjelző rendszereknél. Tehát ott is DC áram van.
Egyedül a kezelők, bővítők buszoknál merülhet fel ilyesmi, de a helyzetből adódóan nem lehet nagy frekvencia.

Viszont riasztó kábelnél nem tudok ilyenről.

Nem mozgok azokban a körökben, de biztos vagyok benne, hogy ha lehet venni CCA kábelt, akkor van pont ugyanolyan egyéb paraméterű normál kábel is a boltban, csak hát más az ára... a tervező dolga eldönteni, hogy az adott rendszer melyik kábele milyen lehet a feladat ismeretében. Olyan szerintem nincs, hogy csak CCA kábel kapható...

https://iotguru.cloud

Persze, van rendes riasztó kábel. Pár éve vettem a DSC-től biztonságtechnikai kábeleket. A webshopokban nagy volt a szórás és a biztech telepítők is rendre szidják, hogy nagyon sunyi módon alig jelölik, hogy az adott kábel CCA. Sokszor az ár sem segít. Akkor az jött le, hogy 3 típus van:
mínőségi, réz, előírt vastagság
félig kevert vassal vagy réz, de vékonyított
hivatalosan CCA-ként eladott.

A DSC-nél lévőre jót mondtak, azt vettem.

A telepítők általában szidják a gyengített vezetékeket, mert itt a jelvezeték 0.22, a táp vezeték 0.5, ritkán 0.75mm2. A 0.22 CCA törik, könnyen szakad. Még az eredetivel is nehéz dolgozni, de az legalább rendesen tart.

2003-ban inaskodtam egy biztech szerelőnek, maradtak onnan kábeleim. Ugyanaz az érték van az akkorira és ma kapható jó minőségűre is írva, pl. 4x0.22 + 2x0.5
Maga a kábel köpenye, a benne lévő vezetékek szigetelése és azokban lévő réz vastagsága is nagyobb a 20 évvel ezelőtti esetében. Ez lehet, hogy az általad említett kevésbé tiszta réz miatt van. Mindenesetre komolyabb kiállása van, mint a maiaknak. Majd ha kezem ügyébe kerül, ohmikusan összehasonlítom ezeket.

Itt azért kijavítanálak.
A rézbevonatnak korrózióvédelmi és technológiai okai vannak. Az alumínium oxidálódik.Ott hol kötések vannak ez a felületi oxidáció az átmeneti ellenállás megnövekedéséhez vezet, ami nagyobb terhelésű pontokon akár a kötés elégését is eredményezheti.
A másik indok az eltérő fémek között fellépő elektrokémiai korrózió. Már az is szívás tud lenni amikor a nikkelezett csavar belerohad a bronz kötésbe, de az még kellemetlenebb ha kirohad az aluvezeték. 
A rézbevonat másik technológiai előnye, a forraszthatóság javítása. Alumíniumot csak speciális fluxxal lehet forrasztani, a rezezett alu esetében nem szükséges a technológiai váltás. Pl. ezért szeretik a kínaiak a kapcsüzemű tápokban a CCA trafókat.
Végül, de nem utolsó sorban az alu könnyebb és olcsóbb mint a réz. 

Az általad emlegetett skin hatás csak nagyfrekvenciáknál válik jelentőssé. Az általad emlegetett rézvastagsághoz tartozó frekvencia 200MHz környékén van. Az alumínium méterenkénti ellenálláskülönbsége másfélszeres a rézhez képest, ami soknak tűnhet, de a legtöbb technológiai keresztmetszetnél és vezetékhossznál elfér. Magyarán a szabványokban adott keresztmetszetre meghatározott áramsűrűségeket az alun is elmennek. 
 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A rézbevonatnak korrózióvédelmi és technológiai okai vannak. Az alumínium oxidálódik.

A réz előbb oxidálódik, mint az alumínium, viszont mind a kettőn olyan oxidréteg keletkezik, ami megakadályozza a további oxidációt, semmi előnye nincs rézzel bevonni alumíniumot ezért, sehol nem védik az alumíniumot rézbevonattal az oxidációval szemben, ahol az oxidáció szempont, ott arannyal vonják be a csatlakozókat.

Ott hol kötések vannak ez a felületi oxidáció az átmeneti ellenállás megnövekedéséhez vezet, ami nagyobb terhelésű pontokon akár a kötés elégését is eredményezheti.

Ezért kell adott nyomatékkal meghúzni a kötéseket, így ott nem lesz oxidréteg, mert megfolyik az anyaga.

Már az is szívás tud lenni amikor a nikkelezett csavar belerohad a bronz kötésbe, de az még kellemetlenebb ha kirohad az aluvezeték. 

Az alumínium az összes kötőelemekben használt fémmel jól köthető, nem szokás rézzel bevonni semmilyen kötésben alumíniumot, mert általában rosszabb lesz a kötés.

A rézbevonat másik technológiai előnye, a forraszthatóság javítása.

A CCA kábel kurva nehezen forrasztható, pár mikrométer réz nem alakít ki jó kötést, ezért ugyanazzal a technológiával kell forrasztani, mintha alumínium lenne.

Pl. ezért szeretik a kínaiak a kapcsüzemű tápokban a CCA trafókat.

Mindenki szereti a kapcsolóüzemű tápokban a CCA vezetéket, mert ezen a frekvencián már jelentkezik a skin-hatás és olcsóbb, ha nem teli réz a drót.

Az általad emlegetett skin hatás csak nagyfrekvenciáknál válik jelentőssé. Az általad emlegetett rézvastagsághoz tartozó frekvencia 200MHz környékén van.

Így van, és ez az UTP kábeleken a vivőfrekvencia tartománya.

Az alumínium méterenkénti ellenálláskülönbsége másfélszeres a rézhez képest, ami soknak tűnhet, de a legtöbb technológiai keresztmetszetnél és vezetékhossznál elfér.

Ez más kérdés, nyilván olcsóbb is, könnyebb is, ezért használnak igen sok helyen alumínium vezetéket. Sokkal olcsóbb például nagyobb keresztmetszetű alumínium vezetéken elvinni villamos energiát messze, mint rézvezetéken. De ez lényegtelen a CCA kábelek kapcsán, amelyek létének a skin-hatás az oka, nem az, amit leírtál.

https://iotguru.cloud

Nope. A réznek és az alumíniumnak eltérő az oxidációs folyamata. Mind a standard képződéshő, mind a Gibbs-szabadenergia közt cca. egy dekád különbség van. Az oxidok krisztályszerkezete is eltérő, a korund rendezett struktúrájú, erős kötésű és szigetelő. Emiatt van 9-es Mohr keménysége és emiatt alkalmas passziválásra.
A rézoxid, nyitott struktúrájú, félvezető tulajdonságú. A felületről könnyen eltávolítható. Lásd. kapcsolóknál tisztítóáram szerepe.
Az oxidáció mindig és mindenhol jelen van, csak réz esetében évtizedes nagyságrendű az alumíniumnál órás.

Csavarkötéseknél nem tudod megfolyatni az anyagot, ahogy rugós kötéseknél sem. Itt lesz szerepe a rézrétegnek vagy a korróziógátló pasztának (Alupszata).

Technológiailag kerülni kell a eltérő fémek használatát a kötésekben kémiai és fizikai okokból.

A CCA forraszthatósági érzetében az alumínium hővezető képessége, tömege az alumíniumra felvitt réteg vastagsága, minősége és sértetlensége játszik szerepet. Amennyiben sérül a réteg, a hőtágulás hatására tovább reped és szigetessé válik ami nehezen forrasztható.
Az alumíniumnak rossz a hővezető képessége, ezért lassabban lehet ugyanarra hőmérsékletre felmelegíteni a vezetéket. (Rosszabban tapad az ón). A kicsi tömege miatt gyorsabban hül (ónfagyás). Mindezek mellett, ha az alumínium forrasztással veti össze az ember, távolról sem olyan nagy szopás.

CCA kábelt nem csak adatátvitelben használnak. Használják biztonságtechnikában is és energiaátviteli rendszerekben is, ahol nem az AC karakterisztika a mérvadó.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nagyon szép bullshit (amúgy eléggé AI szagú)... :D

--

Nope. A réznek és az alumíniumnak eltérő az oxidációs folyamata. Mind a standard képződéshő, mind a Gibbs-szabadenergia közt cca. egy dekád különbség van. Az oxidok krisztályszerkezete is eltérő, a korund rendezett struktúrájú, erős kötésű és szigetelő. Emiatt van 9-es Mohr keménysége és emiatt alkalmas passziválásra.

Szóval miért rossz nekünk, hogy az alumínium nem oxidálódik tovább a fedő oxidréteg alatt? Az egész világ villamos hálózatának igen nagy része csupaszon szerelt alumínium vezetékekből áll, sehol nincs rézzel bevonva az alumínium, pedig kinn van, veri az eső, szívja a nap, szél simogatja. Most valamit vagy te nem tudsz jól, vagy az teljes villamosenergia ipar tévúton jár az alumíniummal.

A rézoxid, nyitott struktúrájú, félvezető tulajdonságú. A felületről könnyen eltávolítható. Lásd. kapcsolóknál tisztítóáram szerepe.

Na, de akkor nekünk miért jó rézzel bevonni az alumíniumot, ha rézoxid rosszabb ebből a szempontból? :D

Amúgy a réz rozsdája ugyanúgy passzíválja a felületet, mint az alumínium rozsdája, szóval sehol nincs a világon olyan CCA vezeték, amit azért használnának, mert a réz védi az alumíniumot az oxidálástól.

Csavarkötéseknél nem tudod megfolyatni az anyagot, ahogy rugós kötéseknél sem. Itt lesz szerepe a rézrétegnek vagy a korróziógátló pasztának (Alupszata).

Dehogynem, ezért van minden kötőelemnél megadva a meghúzási nyomaték, külön rézre és külön alumíniumra, csak sokan ezt nem tudják. Saját szemeddel is tudod ellenőrizni a megfolyást, amikor meghúzod, meglazítod, kiveszed, és ha ott a szorítóelem nyoma a vezetéken, akkor megfolyt. Szerintem ott lesz a nyoma.

Technológiailag kerülni kell a eltérő fémek használatát a kötésekben kémiai és fizikai okokból.

Nem kell kerülni, szinte az összes kötés eltérő fémek között történik, csak olyan fémeket és ötvözeteket kell használni, amelyek között nem lép fel káros korrózió. A réz és az alumínium nem ilyen, nedves környezetben - ahol oxidáció fokozott mértékben jelentkezik - ezért nem használunk réz és alumínium vezetéket, mert ha nem kapnak extra védelmet (lásd paszta), akkor korrodálni fognak. A CCA vezeték is, ezért nincs nedves környezetben sehol használva CCA vezeték.

A CCA forraszthatósági érzetében az alumínium hővezető képessége, tömege az alumíniumra felvitt réteg vastagsága, minősége és sértetlensége játszik szerepet. Amennyiben sérül a réteg, a hőtágulás hatására tovább reped és szigetessé válik ami nehezen forrasztható. Az alumíniumnak rossz a hővezető képessége, ezért lassabban lehet ugyanarra hőmérsékletre felmelegíteni a vezetéket. (Rosszabban tapad az ón). A kicsi tömege miatt gyorsabban hül (ónfagyás).

Na, mi van? AI elmesélte, hogy a CCA rosszul forrasztható? :D

Mindezek mellett, ha az alumínium forrasztással veti össze az ember, távolról sem olyan nagy szopás.

Hát, de. A rézhez képest kifejezetten, az gyártásnál úgy kell kezelni, mintha alumíniumot forrasztanál.

CCA kábelt nem csak adatátvitelben használnak. Használják biztonságtechnikában is és energiaátviteli rendszerekben is, ahol nem az AC karakterisztika a mérvadó.

Használják, mert olcsóbb.

https://iotguru.cloud

A szigeteletlen légkábeleknél az alumínium felületén kialakuló oxidréteg passziválja, védi a további külső behatástól. Kötésnél ezt el kell távolítani a felületről. A klasszikus sodrott kötéseknél, ha előírásszerűen vannak megcsinálva akkor két oxidmentes alufelület van fémes kapcsolatban ami kizárja közöttük az oxidáció kialakulását. A hálózatépítésben használt elemek úgy vannak kialakítva, hogy ezt biztosítsák.(Elméletben. A gyakorlat, hogy a csavarkötés 5 évente lemászik az oszlopról, mellettük a sodrott kötés meg 40 éve fenn héderezik.)
Az elektromos hálózatoz kábeleinél a csavarkötések is rendszeres felülvizsgálatot igényelnek. Égett már ki megszakító az elosztószekrényemben (thnx alukábel). Volt már nullvezető szakadásom az oszlopon (thnx occsó csavaroskötés és alukábel). 

Szerintem jobb tisztázni, mit értesz réz rozsdáján. A réz oxid, módosulattól függően vöröses vagy fekete. Amelyik zöld az platina, de az nem réz oxid, hanem réz-hidroxid és réz-karbonát elegye. Ez utóbbi passziválja a felületet, de szemben az oxiddal a létrejöttéhez a légköri oxigénen kívül kell szén-dioxid és víz is.

Nemcsak a korrózió szempont, de a hőtágulás is. Különösen a ciklikus hőtágulás. Az eltérő mechanikai szilárdság miatt az alumínium képes magát kidolgozni a bronz csavarkötésekből. Nedves környezetben nemcsak ax oxidáció játszik szerepet, de a kondenzáció és az elektrokémiai korrózió. Már a sima víz, eltérő drót és egy kis oxidáció a vezetéken elég a mókához.

"Na, mi van? AI elmesélte, hogy a CCA rosszul forrasztható?"

Mihez képest, a tiszta alumíniumhoz? Melyik alumíniumhoz? Titánhoz? Esetleg az ónozott vaslemezhez? Nikkelezett rézhez? Nikkelezett vaslemezhez? Nyers vashoz? Öntöttvashoz? Kéntartalmú bronzhoz? Az aranybevonatú rézhez? Oxigénmentes rézhez? Csak az próbálja egyféle anyaghoz hasonlítani aki a büdös életben nem forrasztott a rézen kívül semmi mást. Mindegyik más hőmérsékletet, fluxot, előkészítést, forraszanyagot igényel és elhiheted a CCA távolról sem a legrosszabb.

"...mintha alumíniumot forrasztanál."

Emlékeim szerint nem szükséges sem védőgáz, forrasz alatti oxideltávolítás, speciális flux használata, mint az alumíniumnál. De majd kijavítasz...

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

^ ennek a fele is AI szagú kamu... :D

-

A szigeteletlen légkábeleknél az alumínium felületén kialakuló oxidréteg passziválja, védi a további külső behatástól.

Akkor visszatértünk az eredeti kérdésemre: miért is kellene rézzel bevonni az alumíniumot, hogy védje az oxidációtól, ha a réz oxidja rosszabb? Hm?

Szerintem jobb tisztázni, mit értesz réz rozsdáján. A réz oxid, módosulattól függően vöröses vagy fekete. Amelyik zöld az platina, de az nem réz oxid, hanem réz-hidroxid és réz-karbonát elegye. Ez utóbbi passziválja a felületet, de szemben az oxiddal a létrejöttéhez a légköri oxigénen kívül kell szén-dioxid és víz is.

Lehet, hogy meglepő dolog, de a légkörben jelen van szén-dioxid, és víz is, szóval az időjárásnak kitett réz vezetéket se eszi meg a rozsda, ahogy az alumíniumot sem...

Mihez képest, a tiszta alumíniumhoz? Melyik alumíniumhoz? Titánhoz? Esetleg az ónozott vaslemezhez? Nikkelezett rézhez? Nikkelezett vaslemezhez? Nyers vashoz? Öntöttvashoz? Kéntartalmú bronzhoz? Az aranybevonatú rézhez? Oxigénmentes rézhez? Csak az próbálja egyféle anyaghoz hasonlítani aki a büdös életben nem forrasztott a rézen kívül semmi mást. Mindegyik más hőmérsékletet, fluxot, előkészítést, forraszanyagot igényel és elhiheted a CCA távolról sem a legrosszabb.

Oszt? Ez bullshit a témát tekintve. A CCA kábelek létének egyetlen oka a skin-hatás, bármennyire is igyekeztél "kijavítani", ezeket a kábeleket nem a tiszta alumínium helyett használják, hanem tiszta réz helyett.

https://iotguru.cloud

"Akkor visszatértünk az eredeti kérdésemre: miért is kellene rézzel bevonni az alumíniumot, hogy védje az oxidációtól, ha a réz oxidja rosszabb? Hm?"
Mert a WAGOban és a hozzá hasonló betűzős rugós csatlakozóknál nem teljesülnek az alumínium kábelek használatához szükséges feltételek. A réz oxidja pont, hogy nem rosszabb lévén nem szigetelő és mozgás hatására (lásd ciklikus hőtágulás) a kötés kimozogja a kontakt pontból.
A patina létrejöttéhez évek, évtizedek és vízben oldott oxigén és széndioxid kellenek. Olyan körülmények közt, amik elég ritkák a kötődobozban. Az alukorróziónak ugyanebben a környezetben percekre van szüksége.

A CCA kábelek létének az oka hogy kevesebbe kerülnek mint a réz és megfelelően teljesítenek mind AC, mind DC területen és technológiailag jobbak mint a tiszta alumínium. BtW, az első CCA trafó amit javítottam egy 2004-es TESCOs hagyományos 50Hz-es, klasszikus hegesztőtrafó volt. Biztos a skinhatás miatt volt optikailag rezezve az alumínium...

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Mert a WAGOban és a hozzá hasonló betűzős rugós csatlakozóknál nem teljesülnek az alumínium kábelek használatához szükséges feltételek. A réz oxidja pont, hogy nem rosszabb lévén nem szigetelő és mozgás hatására (lásd ciklikus hőtágulás) a kötés kimozogja a kontakt pontból.

Mutass már kérlek bármilyen szakmai anyagot arról, hogy bármelyik WAGO-ban CCA kábelt használnak. Megvárom.

A CCA kábelek létének az oka hogy kevesebbe kerülnek mint a réz és megfelelően teljesítenek mind AC, mind DC területen és technológiailag jobbak mint a tiszta alumínium.

Mutass már CCA kábelt kérlek erősáram területén.

BtW, az első CCA trafó amit javítottam egy 2004-es TESCOs hagyományos 50Hz-es, klasszikus hegesztőtrafó volt. Biztos a skinhatás miatt volt optikailag rezezve az alumínium...

A döglött lőtéri kutyát nem érdekli, hogy saját bevallásod szerint mit javítottál 2004-ben, de szerintem szimplán összekeverted a CCA vezetéket az alumíniumot borító színes lakkozással. A gyárban se hülyék, hogy tök feleslegesen tegyenek 5-10μm vastag rezet az alumínium vezetékre és arra rá a lakkot egy transzformátorban, aminél 9-11 mm a skin-hatás mélysége és semmi kimutatható hatása nincs a tiszta alumíniumhoz képest, a lakk meg úgyis megvédi a korróziótól. Alumíniumot amúgy szoktak használni transzformátorban, nincs abban meglepő dolog.

https://iotguru.cloud

"Mutass már CCA kábelt kérlek erősáram területén."
Ez elég erősáram lesz?
https://chalcoaluminum.en.made-in-china.com/product/kyVJvslULIcS/China-Copper-Aluminium-Bimetallic-Clad-Conductive-Bar.html
Vagy esetleg DC egészen fel 2kV-ig?
https://www.copperweld.com/products/power-grid/products/sunray
120mm^2 automotiv DC 600V-ra?
https://www.copperweld.com/products/automotive/products/high-voltage-conductors
Ha esetleg szeretnél gyengeáramra kábelt:
https://www.luxingcable.com/low-voltage-cables/electric-cable-cca-conductor-bv-wire.html
A 1.5mm^2-es tömör kábelükhöz volt szerencsém, semmi extra, mintha ugyanilyen tömör rézzel dolgoznál.

Már bocs, de a tapasztalatom azt mutatja, hogy a lakkozást baromira nem lehet forrasztani ólmos ónnal, ahogy az alumíniumot sem. A trafóban szekunder oldalon a szemessaru forrasztva volt. A testkábel kötésénél megszaladhatott a sárga elvtárs keze, mert belevágott a vezetékbe és a többéves hurcipászás mechanikai abúzusa miatt eltört. Innen is derült ki, hogy kívül réz, belül alu. 
Mielőtt elkezdenél okoskodni, a kínaiak valószínűleg tudták mit csináltak és tudták mivel dolgoznak mert a trafó vezetékeinek a vége vissza volt hajtva és meg volt sodorva. Segítek, ez azt jelenti, hogy tisztában voltak az alukábel törékenységével és ezért nem krimpelték a szemessarut hanem forrasztották. Nem akartak sem mechanikai, sem elektromos szempontból szűk keresztmetszetet. Feltételezem, hogy meglévő rezes designt akarták eredetileg olcsósítani, aztán rájöttek, hogy az alulméretezett alu nem bírja mechanikailag a krimpelés igénybevételét és utána váltotta rezezett alura, hogy forraszthassák. Még azt is kinéztem belőlük, hogy csak az első és az utolsó sort tolták rezezettel a többit tiszta aluval. Annyira nem érdekelt a dolog, hogy széttekerjem.
Közben eszembe jutott, hogy az egyik maszek projecthez használtunk ilyen trafóhuzalt is és kikerestem a gyártói levelezést. A huzal tőlük jött:
https://www.ray-tron.com/en/product/htccawire/

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Egyrészt egyik se megy bele WAGO-ba, mint ahogy mesélted. Másrészt ez megint nem az, ahonnan indultunk, hogy az alumínium korróziója miatt van réz rajta... a többségében a listádon a réz vastagsága az 50-60 Hz skin-effect vastagsága és/vagy a megfelelő mechanikai méret/vastagság miatt CCA, a kevés maradék meg azért, mert hibamentesebb kötni a rezet a rézhez, de amúgy olcsóbb lenne alumíniumból. Az anekdota meg nem igazán érdekel, hogy kiből mit nézel ki. :)

https://iotguru.cloud

Az 1.5-ös kábel mióta nem megy bele a WAGOba? Továbbra sem sikerült felfogni, hogy a CCA az alábbi okok miatt előnyös DC és fogyasztói hálózatokban való használatban: Rugós kontaktusok esetében nem tud alumíniumoxid réteg kialakulni a kontakt pontnál sem a légköri oxidáció sem az eltérő fémek érintkezésénél kialakuló elektrokémiai korrózió miatt. Réz és réz között alacsonyabb az átmeneti ellenállás.
Mennyi a skin mélység 50Hz-en? Segítsek kiszámolni? Meséld el a 40/60-as 2.8-as Raytron, vagy az 1.5-ös CCA fali drót esetében esetében sikerül-e elérni ezt a rézvastagságot.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az 1.5-ös kábel mióta nem megy bele a WAGOba?

Az nem azért van rézzel vonva, hogy karos WAGO-val kössék, ahonnan indultunk, egyik WAGO termékben sincs réz kötőelem. :)

Továbbra sem sikerült felfogni, hogy a CCA az alábbi okok miatt előnyös DC és fogyasztói hálózatokban való használatban: Rugós kontaktusok esetében nem tud alumíniumoxid réteg kialakulni a kontakt pontnál sem a légköri oxidáció sem az eltérő fémek érintkezésénél kialakuló elektrokémiai korrózió miatt.

Fel sikerült fogni, csak a CCA nem ezért van használva, amit írsz, nem a korrózió az oka, hiába próbálod oda áthúzni a döglött lovat, pláne amikor véletlenül néha leírod, hogy réz sokkal rosszabbul oxidálódik, mint az alumínium, mert egyelőre nem tudtad még eldönteni, hogy miért jobb a réz borítás, mint a tiszta alumínium. :)

Réz és réz között alacsonyabb az átmeneti ellenállás.

Ez így van, de ennek nincs köze ahhoz, hogy miért van az egész kábelen vékony réz köpeny.

Meséld el a 40/60-as 2.8-as Raytron, vagy az 1.5-ös CCA fali drót esetében esetében sikerül-e elérni ezt a rézvastagságot.

Most megint mazsolázsol és próbálod összekeverni a CCA busbar rudakat és a szolár kábeleket, hátha sikerül jól kijönnöd ebből.

https://iotguru.cloud

Wagoban nikkelezett bronz és bronz érintkezők vannak. Oxidàciós szempontból és egyéb tekintetben közel azonos/jobb mint a réz.

Szerintem miközben keresed a skin mélység képletét, keresd meg az àtmeneti ellenàllàsét meglepően közel lesznek, mert elég hasonló fizikai jelenségek befolyàsoljàk mindkettőt.

Ha önigazolàs helyett el is olvastad volna a linkeket, a Luxingcablenél feltűnt volna, hogy az BV kàbel.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Wagoban nikkelezett bronz és bronz érintkezők vannak.

Azé' fogja a mágnes, ja. A busbar meg azért tiszta réz, ja.

Oxidàciós szempontból és egyéb tekintetben közel azonos/jobb mint a réz.

Ja, csak nincs ott, ahol sejted, hogy ott van.

Szerintem miközben keresed a skin mélység képletét, keresd meg az àtmeneti ellenàllàsét meglepően közel lesznek, mert elég hasonló fizikai jelenségek befolyàsoljàk mindkettőt.

Te most ugye viccelsz? Teljesen más fizikai jelenségek befolyásolják a kettőt, szerintem kevered azzal, hogy az átmeneti ellenállást befolyásolja a skin-effect, korrigálni kell a skin mélységgel. Tudod, a skin mélységet alapvetően a frekvencia és a mágneses permeabilitás határozza meg; az átmeneti ellenállást meg az erőhatás, az anyag keménysége határozza meg a folyáshatárig, onnan hirtelen drasztikusan csökkent az átmeneti ellenállás, ezért van minden kötőelemnél - ami nem rugós - meghúzási nyomaték előírva. Rugós kötőelemnél a rugóerő van erre használva. Kurvára más fizikai jellemzők befolyásolják ezeket.

https://iotguru.cloud

Akkor légyszíves nézz utána a nikkel mágnesezhetőségének.

Ok. Lassan elengedem a dolgot. 
Azért még kicsit nézz utána a vezetőképesség, mágneses permeabilitás, vegyértékelektronok száma, helye, pályája, kristályrács alakja és szerkezete, az anyag keménysége, folyáshatára és a kialakuló fémoxidok között. Ha sikerült megemészteni utána beszélgethetünk.    

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Akkor légyszíves nézz utána a nikkel mágnesezhetőségének.

A nikkelezett cuccokat nem igazán fogja a mágnes. Ráadásul a WAGO-ban (ha ez alatt a 221, 222 és 2273 kódszámút érted, mint annyi mindenki, akkor) acél rugó van, ami tiszta réz busbar-hoz szorítja hozzá a vezetéket. De amúgy a WAGO nagyon sok mindent gyárt, szóval lehet, hogy amire te gondolsz, az valami teljesen más. :)

Azért még kicsit nézz utána a vezetőképesség, mágneses permeabilitás, vegyértékelektronok száma, helye, pályája, kristályrács alakja és szerkezete, az anyag keménysége, folyáshatára és a kialakuló fémoxidok között. Ha sikerült megemészteni utána beszélgethetünk.    

Ja-ja-ja-ja-ja. Bla-bla-bla.

https://iotguru.cloud

Szegről-végről szakmából érkező diplomás teljesen mást tud kihozni egy gyengébben összerakott képzésből is, pláne, ha érdekli a téma, mint a nagy átlag. 

"Szellőzőventillátor téma: emlékeim szerint az volt a mondás, hogy ilyenkor gyári kötőelem csere normálisra vagy előtte egy kötődoboz és a szabvány keresztmetszet alatti vezeték kis szakaszon készülék kábel."

A gyári kötőelem cseréje de jure átalakítás(!), tehát nem biztos, hogy jó. Ha a termék gyári állapota és a kapcsolódó dokumentáció(!) azt mondja, hogy 1mm^2-rel kötendő, akkor azt kell figyelembe venni - igen, ekkor jön a kötődoboz a berendezés közelében, és onnan a berendezés által igényelt módon történő kötés. 

A felfűzött dugaljak kérdése ahogy írtad is, ott problémás, ahol adott dugaljban van továbbfűzve a zöldsárga, azaz adott dugalj eltávolítása esetén a PE folytonossága nem biztosított. Ez úgy oldható meg, hogy a dobozban egy kötőelembe érkezik a PE, onnan megy tovább, illetve onnan ágazik le az adott dugaljhoz. 

Én a vegyes áramkörök ellen beszélek, nálam nincs, és kialakításilag nem is lehet olyan, hogy kapcsolóból dugalj (Olyan előírásról meg nem tudok, hogy a kapcsolóhoz is oda kell vinni a PE-t, ergo nem viszem oda... Ha sorolt kapcsoló+dugalj kell, akkor a kapcsoló kap 3*1.5 (fekete be, fekete ki, kék leszigetelve), a dugalj meg kap 3*2.5 (fekete, kék, zöldsárga - külön áramkörből) vezetéket, és szépen el van szeparálva a világítás és a dugalj áramköre. Nekem a legutóbbi VBF-en a B16+3.25 Cu két dupla dugalj simán átment, ahogy a többi szerelés is (kivéve a földelőszondát, ami "rezgő léc" 13-15 Ohm volt, úgyhogy ott még a mérőhelyet (meg a szondát) telepítő kollégának lesz dolga... 

Ja, a gipszkarton álmennyezet fölött csak 35-40mm volt, és a kartonba szerelt 9W-os LED-es fényforrásokba bele óhajtott kötni a VBF (mert alapesetben ez a távolság kevés), de ott meg a gyártói előírás/dokumentáció alapján lett "Jó", mert abban 27mm minimális távolságot írtak elő. (Direkt ilyeneket kerestünk a megrendelőnek, ami ilyen alacsony helyre is szabályosan beépíthető...)
 

Egyik sem mondott ilyen megjelölésest, pedig látható, hogy alaposak voltak és szabványból sem emlékszem rá, pedig sok hivatkozás volt belőle a vizsgán.

Zeller időnként előjön ilyen képzelt ismerősökkel, akikkel beszélgetve neki van igaza.

- egy iparból jövő, akkor is aktív melós, gyakorlatias oktató. Az előző oktató pont ellentettje :)

Az ipar amúgy egy teljesen másik terület, nem vonatkoznak rájuk olyan előírások, törvények és szabványok, amelyek alapvetően az átlagembert védik az otthonában, és sokkal szabadabban lehet szerelni (ugye a szabványtól mindig el lehet tekintni csak vállalni kell a felelősséget az eltérésért)... nyilván egy csomó dologban más lesz a véleménye azoknak, akik ipari területen dolgoznak és mondjuk egy perc állásidő millió forintos veszteség a cégnek, mint azoknak, akik a lakosságnak szerelnek, ahol egy áramszünet sokkal kisebb kárt okoz, viszont egy hibás szerelés életveszélyes. Nekem alapvetően ipari területen van ilyen elektrotechnikai végzettségem, tényleg gyökeresen más a hozzáállás.

https://iotguru.cloud

( Carter | 2025. 12. 15., h – 19:07 )

Semmit sem. UTP kábelt húznék be a helyébe minden helyiség négy sarkából háromba. Valamint mindenhol eggyel több aljzatot tennék be.

Ahová biztosan nem kell soha - oda 1-es, ahová 1-eset terveztem oda kettes és így tovább. Az irodánál én 2 db 4-eset sorolva, hogy ne kelljen elosztózni.

Ahogy számolom a 8 aljzat is kevés, inkább azt mondjátok meg, nem lehet ezeket valahogy sorolni?

1 db számítógép: 1 db, 1 db hangszóró: 1 db, 4 db monitor: 4 db, 1 db másik számítógép: 1 db, 1 db szolgáltató router: 1 db, 1 db asztali lámpa: 1 db és 1 db telefontöltő: 1 db. Ez máris 10 darab aljzat.

( YleGreg | 2025. 12. 15., h – 19:58 )

Én 10+ éve amikor építkeztem, minden szobába (kivétel fürdőszoba) behúztam egy Cat6 -os vezetéket. Azóta sem használom egyiket sem, mert minden Wifiről megy.

A gyerekek miatt a közlekedő részeken és a budiban mozgásérzékelős éjszakai lámpák vannak, ezek éjszaka nem vakítanak, mert rejtett LED csíkokkal oldottam meg. Mindegyik önálló, egy 12V -os dugasztáp + mozgásérzékelő bütyök + általam forrasztott és "eldugott" led sín. Most jobban belegondolva, némelyik már majd 10 éve teszi a dolgát. Két tápot már cseréltem, de ezek pár ezer forintos semmiségek. Viszont baromi hasznosak még most is, nem csak akkor amikor még kihívás volt a kisgyerek számára éjszaka egyedül eljutni a vécére.

Én nem vagyok a mindent is központosítsunk feltétlen híve, mert abban valahol mindig van egy SPoF. De ha a fűtésen/világításon tud ezzel spórolni, akkor miért is ne. Láttam olyan filmet amiben az automata kedves női hangon ébresztette a főhősünket, és széthúzta a függönyt, hogy az csak pislogott a fényárban. Na, nálam egy ilyen automata redőnyfelhúzóval felszerelt házi AI másnap csavarhúzóval a hűtőbordái között ébredne. Álmos embert nem piszkálunk, mert így születnek a főgonoszok akik másnap már atomlépfene-forkmail bombával pusztítanának el mindent.

Form follows function.

Na, nálam egy ilyen automata redőnyfelhúzóval felszerelt házi AI másnap csavarhúzóval a hűtőbordái között ébredne. Álmos embert nem piszkálunk, mert így születnek a főgonoszok akik másnap már atomlépfene-forkmail bombával pusztítanának el mindent.

+1000

Pedig lehet ezt viszonylag jól csinálni, bár tény, hogy egy komplexitás felett a szokásos trigger alapú megoldások már kicsit nehézkesek.

Nálam pl a redőnyök úgy vannak, hogy van nekik egy alapvető schedule (jellemzően napkelte-napnyugta némi deltával, mert a délnyugatra levő ablakot pl kicsit később viszi le alapból), de bizonyos dolgok reggeli első kapcsolásáig nem ráncigáljuk a redőnyöket sehova. Aztán ez ízlés kérdése, hogy hogy állítod be. A legegyszerűbb az, hogy ha felviszed valamelyiket, akkor megy a többi is, de nekem pl a legtöbb lámpa is ilyen, a közös helységeket azok is eltriggerelik (kivéve mondjuk a fürdő, mert az van, hogy csak kitántorogsz, aztán vissza). És nyilván meg lehet még mókolni ilyenekkel, hogy mondjuk a gyerekszoba nem megy fel, amíg ott nem történt valami, de ha van rá vmi akarat, akkor akár olyat is, hogy a hálót nem húzzuk fel, amíg valaki még alszik odabenn, mert mondjuk még nem mozgott ki a telefonja mindkettőtöknek a szobából.

Hogy ontopik is legyek:

Az áramos dolgokat imho érdemes legalább előkészíteni, itt szerintem alapvetően két út van:

  • dobozba szerelhető okosítók (a-la shelly, de most már azért van bőven alternatíva). A pozitívum, hogy nem kataszrófa csinálni, lényegében annyi, hogy a kapcsolókhoz is menjen normálisan nulla is, meg mélyebb dobozok menjenek a falba. Aztán eszköz meg mehet oda, ahova tényleg kell, kapcsoló / konnektor mögé betenni később se nagy kaland. Elég flexibilis (bár tény, hogy ha nagyon át akarod rendezni a mi-mit-kapcsol dolgot, akkor ott valójában már hálózatozni kell egy pont után). Hátránya, hogy tapasztalataim szerint ezek a falba tett vackok nagyon nem örök életűek.
  • Mindent valahova csillagpontba húzol, és oda teszed a reléket mindenhez (de legalább a villanyhoz). Már a faliak din sín tartóban is jobban bírják, meg erre van komolyabb kivitel is. Maxi flexi, viszont kurvasok kábel, és vagy mindent relézel, vagy legalábbis valami értelmes kötőpanelt kell tenni. Mindenképp drágább, és hely kell neki valahol, nem tudod egy kis dobozba belehajtogatni

Ha LEDes, pláne csilivili színes ledes világítás van, azon érdemes külön gondolkozni, ahhoz az okítást ugye jellemzően a trafó mellé kell tudni tenni.

Nem érdemes spórolni a kismegszakítóval.

Struktúrált kábelezés:

  • Normális Access point kábelezést mindenhova, plafonra ufónak kábel. (POE for the win, akkor nem kell 220)
  • Legyen minden értelmes ponton (tévészekrények, asztalok) UTP kiállás.
  • Én behuzatnám a koaxot is. Ez ugyan nem smart dolog, de ki tudja, hogy éppen mikor milyen szolgáltató, ne jöjjenek már lakást vésni.
  • Opcionálisan valami riasztós kábelezés, ahova aztán valami szenzorok tudnak menni.
  • Legyen hely hova összehúzni az egészet. Én szorítottam helyet egy kis 10U-s racknek, rohadtul nem bántam meg. Rá kell szánni valahol egy sarkot, ha lehet.

Amire szerintem még érdemes készülni smart home kapcsán, hogy vagy bevállalod, hogy drága buli, választasz egy komplett rendszert, és azt teszed be, örülsz neki, hogy vannak pl direkt faszázott kapcsolók, de aztán élsz a limitációival, hogy mit lehet rákötni, és mit nem (ha megjön az étvágy, hamar kiderül, hogy hát a klímát nem, a TVt nem, a riasztót nem lehet...), vagy matekolsz Home Assistanttal, ami tök jó, és az anyámat is bele lehet kötni, de azért maszatolós.

Az alap dolgok közül olyat venni, amit nem lehet tisztességesen helyből vezérelni szerintem nem szabad, olcsó a tuya, csak szopó, ha akarsz is valamit.

Illetve én nagyon sokszor azt látom, hogy arra áll a cerka, hogy mer húú a telefonról lehet kapcsolni, de valójában az csak added bónusz, a jó része pont az, hogy nem kell pl a redőnyökkel keringőzni minden reggel-este, meg lemegy, ha nem vagy otthon és esik, hogy ne bassza össze, meg ilyesmi.

Másrészt a telefon valójában rém kényelmetlen, általában van az ironikusan használt WAF (Wife Acceptance Factor), amin szoktak a geekbuzik nyekeregni. Na, az igazából egyáltalán nem ironikus, hanem alapvetés. Olyat kell összerakni, amit kényelmesen jól lehet használni, és az történik, amit akarsz. A legjobb, ha nem kell semmit tenned, mert az történik, amit akarsz (és mikor nem, akkor a rule rendszert okosítod, hogy legközelebb már az történjen), de ha lámpát kell kapcsolni, akkor nothing beats a jet 2 holiday normális falikapcsoló. Konzisztens működés, alap nyomás simán kapcsol, hosszú push / duplaklikk meg triggerelhet valami helyben értelmes automatizmust (pl konyhában / fürdőben az összes fény le. tükör feletti lámpák, pultvilágítás, adott esetben spejz, vagy pl zuhanyfülke feletti). Vagy bármi, ahogy ők elképzelik, de legyen konzisztens.

Általában megfontolandó gondolat, hogy a kézi beavatkozás ideiglenesen tiltsa le az automatizmust. Nyilván át kell gondolni, hogy mi azok az esetek, amikor igazából felül akarsz bírálni mondjuk egy schedulet, azért engedted le mégis a redőnyt (tudom én, belesüt a TVbe, akkor ne húzza fel mondjuk fél óra múlva mégiscsak, mondván, hogy nappal van. Mondjuk ezt pont össze lehet rakni, hogy magától menjen le :D)

Ja igen, szerintem ha akar vezérlést, akkor nyomókapcsolók, nem billenők. Technikailag ált kb mindegy, de az UX sokkal jobb.

Nálam van öt helyiség, ami redőnnyel van ellátva (igazából öt, de úgy döntöttem, azt kihagyom). Ebből egy a hálószoba, ott reggel nem megy fel a redőny automatikusan, a többi viszont igen, az viszont nem zavaró. Hasonlóképpen az esti redőny leengedés sem érvényes arra a helyiségre, ahol szeretjük az esti fényeket. az automata redőnyfelhúzó rendszereket is be lehet állítani úgy, hogy ne akard csavarhúzóval és hűtőbordákkal megoldani a neked nem tetsző dolgokat :D Ugyanakkor pl. az őszi/tavaszi időben baromi jól jön, hogy nem a fűtésrendszernek kell felfűteni a déli oldali helyiségeket, hanem ezt megteszi a nap, akkor is, ha én még alszom :D

( Proci85 v | 2025. 12. 15., h – 20:10 )

Csinálj független áramkört házközponti UPS célra. Pl. sorolt aljzatnál bal 2-3 EON, jobb 2-3 UPS. Nálam ugyanabban a nyomvonalban 2 L-N megy és 1 PE.

Készülék bedugáskor tudunk választani, hogy UPS-ről menjen-e. Később sziget vagy hibrid napelemes inverter lesz rákötve erre az  ágra.

( asm v | 2025. 12. 16., k – 01:51 )

Motoros redony, klima, kameraknak PoE, falban szukseges mennyisegu foglalat, lampak jo helyen legyenek (kulonosen konyha tud cifra lenni), furdoszobaba csempefutes (ha nem padlofutes alapbol). Hirtelen ennyi :)

( Nyosigomboc v | 2025. 12. 16., k – 02:52 )

Ha nem meglevo, szep haz, hanem ujat epit vagy ugyis szetfurja, betennek egy 4 eres kabelt (abbol 2 csavart, praktikusan a masik erpar is) RS485-nek. Talan stabilabb a radional olyan gerincnek, ami jobb, ha nem esik szet. (pl. kazan+homero) Par IC-bol megoldhato az elektronika resze.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( neutrino v | 2025. 12. 16., k – 09:24 )

Az Ethernet jó ötlet, bár kicsit túlzottnak gondolom a Wifi világában. Meg ehhez azért kell egy rack is, ami lakó környezetben eléggé otrombán néz ki, még egy kis 6U magas is. 

1904.04.08.
RIP Jákub.
neut @

( bacsi2 | 2025. 12. 16., k – 09:59 )

Nálam amik be vannak kötve (HomeAssistant):

  • Klímák (wifi)
  • Gázkazán termosztát (wifi)
  • Redőnymotorok kapcsolója (zigbee)
  • Minden helyiségben hőmérő + páratartalom mérő (zigbee)
  • Minden helysiségbe mozgásérzékelő (zigbee)
  • Kamerák (wifi, Frigate NVR)
  • Alarmo riasztó (mozgásérzékelők, kamerák, keypad, szirénák összefogása egyszerűen--> zigbee)
  • Robotporszívó (wifi)
  • Pár indokolt helyen IKEA izzó (zigbee)
  • Pár fizikai kapcsoló / gomb (zigbee)
  • Fogyasztásmérők (wifi)
  • Okoskonnektorok (stabil mesh zigbee-hez főleg)
  • Páramentesítő (wifi)

Automatizálások minimálisan vannak (egy-két helyen mozgásra/ajtónyitásra világítás, + termosztát kapcsolgatás), a legnagyobb előnye, hogy központosítva egy helyen elérhető minden (pl. egy gombnyomásra leengedem az összes redőnyt, ágyból le tudom kapcsolni az összes lámpát, stb.)

Felújításkor arra figyeltem, hogy az átlagnál mélyebb marást csináljanak, és mélyebb szerelvénydobozok legyenek, hogy kényelmesen szerelhető legyen minden. + Mindenhova megy ethernet "csillagpontosan" a kamrából (=homelab-tól) indulva. :)

Amit már máshogy csinálnék: gombelemes cucc 0db legyen (már nincs, de eleinte volt pár, és macera volt cserélgetni), ceruzaelemes is csak oda, ahol máshogy nem megoldható, előkészülnék mindenhová táppal, ahová szükséges lehet.

Dreame D9 Pro, Dreame Vacuum integrációval megy (felhőn keresztül), de ahogy junior013 is említette, megy teljesen lokálisan is, valetudo firmware-rel (aminek a flasheléséhez kéne rendelnem egy adaptert, azért nem csináltam még meg, viszont tervben van. Ráadásul backportoltak az eszközre újabb firmware-t, amit a gyártó már nem adott ki rá).

Zigbee-t mivel fogadod?

El akarok indulni én is ebbe az irányba, mert a wifis kütyük eszik az akkukat.
Vettem is Alin egy zigbee hubot, ami etherneten csatlakozik a hálózathoz. Látja a zigbee-s hőmérőt, de nem engedi fel. Sem az ewelink sem a smartlife app.

"This device is not authorized and cannot be added" hibaüzenettet ír. Google szerint a hőmérő gyártója nem vett meg valami licenszt, ami felengedné.
Kérdés, hogy ha ezt a hubot HA-val piszkálom, kihagyva a felhős marhaságokat, teljeskörűen tudnám kezelni magát a hubot és a rácsatlakozó eszközöket is?

SLZB-06-t használok coordinatornak, nekem bejött, előtte volt kisebb USB-s dongle, annál sokkal stabilabb. 

Zigbee2MQTT-n keresztül kommunikál a Home Assistanttal, így egymástól függetlenül futnak (külön docker konténer a Z2MQTT).

Szerintem az ilyen gyártói hubokat + appokat érdemes elkerülni, nincs rá szükség zigbee esetén. ZHA vagy Zigbee2MQTT (ajánlott) kompatibilitást érdemes csekkolni.

+ Elolvasni egy Zigbee best practices guide-ot, hogy az alapokkal tisztában legyen az ember (mesh hálózat topológiája, csatorna kiválasztása, stb.)

(Ha most kezdeném, lehet Matter over Thread vonalon indulnék már el, IKEA is most állt át arra.)

( junior013 | 2025. 12. 16., k – 10:14 )

Nem a vezetékezést, hanem a csövezést kell jól kitalálni előre. Lehetőleg gyenge- és erősáramnak külön, kellően nagy kapacitású (vastag) csövezés szerte a lakásban, elérhető, hozzáférhető kötő-/fűződobozokkal. Abba utána azt húzol be, amit éppen szükséges, minimális rombolással, vagy falon kívüli kábelezéssel csak az utolsó méteren.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

( bennyh | 2025. 12. 16., k – 11:04 )

Automata vízelzárók és vízszivárgás érzékelők, világítás, valami szabványos protokollt használó légkondik, termosztátok hőmérséklet és páratartalom érzékelők, amikhez nem kell felhő. Az autótöltés meg külön misét megér, de mindenesetre érdemes vezetékes hálózati kapcsolatot biztosítani töltési hely és villanyóra/kapcsolószekrény között.

Esetleg külön fogyasztásmérők azokra az ágakra, amin fixen telepített nagyfogyasztók vannak.

Amit lehet, oldj meg kapcsolószekrényből ethernettel, legyen minél kevesebb "rádiós" cucc valamint a Matter felé érdemes menni, mert a Shelly-től az Ikeáig mindenki arra megy és az működik Wifi-n, Etherneten és Thread/BT kis teljesítményű rádiós alapokon is. Amúgy a Shelly Gen4-ek még tudnak KNX-et is, ha valami iparibbat szeretnél, mint a Matter, de olyanról csak olvastam, hogy létezik.

JA és attól még, hogy amit lehet, vezetékes kapcsolatra tettél, nem árt minden szobához egy-egy rezes kapcsolat AP-hoz (ami az 5Gbps-t stabilan tudja, ha 10-et nem is, ahhoz már úgy is optika lesz ajánlott), szükség esetére, pl Wifi8 esetén pletykálnak nagyobb frekvenciákról, amikhez pláne szükség lesz minden szobába egy AP, de jól jöhet máshoz is.

( trey | 2025. 12. 16., k – 11:18 )

Akkor én leszek a boomer: 

semmilyet

trey @ gépház

Igaz történet. Társasház, problémás gyerek (sajnos orvosilag) aki szereti kapcsolgatni a villanyt, építésnél kispórolt lépéscsillapító réteg és mindenért nyavajgó alsó szomszéd. Úgy lehet kikényszeríteni a lefekvést időben (20:00), hogy majd minden villany le és a fali kapcsoló hatástalanítva. Keresni kellett volna valami zárható kapcsolót, de 6000-ért van Shelly (Gen2) amiben simán megoldható, hogy adott időpont után már lesajnálja a fali kapcsoló jelzéseit és már csak mobilról kapcsolható. 

Másik, szintén társasházban vízszivárgás érzékelő kád alá, mosógép környékére és WC tartály alá. Ebből a háromból kettőnél már volt ömlés. Más kérdés, hogy a japók elég ügyesen megoldották a mosógép kérdést, szinte minden ilyen mikroapartmanos japán videóban a mosógép tartó állvány egybe van építve lefolyóval.

"lépcsőnél nem kell a villanykapcsolót keresgélni, hanem magától kapcsol. És lehet még hasonló hasznos funkciókat találni."

Ez nálam >15 éve egy led szalag a lépcső mellett + a lépcsőfordulóban 2000 Ft-s riasztós mozgásérzékelő.
12V tápról megy az egész és teszi a dolgát: https://prociweb.hu/Photos/Elektronika/Lepcsovilagitas/IMG_5467.jpg

Este jössz-mész, nem kell kapcsolgatni állandóan. Éjjel meg nem kell rendes fény, elég irányfény.
Ehhez nem kell firmware, hálózat, csak pár szál vezeték.
Sok dolog, amit megvalósítunk ezekkel az okos cucokkal, igazából erőltetett. Persze egy előnye van: szomszéd pistike is meg tudja oldani a feladatot. Picit többet olvas, azt is megoldja fél óra alatt, amit linkeltem.

Lakas meretetol fugg... Nekem csak a kertbeben van 8 aramkorom, osszesen olyan 60 kapcsolo van csak vilagitasra a HA-ban... Frnc fogja estenkent korbejarni a dolgokat hogy lekapcsolgassam a sok miegymast... ELmegyek kocsival otthonrol - geofencing mindent szepen lekapcsol, este hangulatvilagitas, ejszaka 12 korul minden le... Hazaerkezel este kocsival kapcsolodnak a lampak a garazs, udvaron, nyilik a garazskapu... Ha valaki nem let meg iyen hazban nem tudja mi az... Multokor valamiert - 5 ev utan megfekudt a HA - valami lemez megtelet mittomen... 2 oraig keresgetuk a taviranyitokat miafrancokat mindenhez es amit en hallgattam hogy milyen szar minden... Ameddig meg nem mutattam hogy eddig azert volt egyszeru az elet mert ezekre nem volt szukseg. Most mar csak minden ugy mukodiuk ahogy "boomer" uzemmodban mennenek a dolgok. 

( _Franko_ v | 2025. 12. 16., k – 11:58 )

Annak ellenére, hogy részben ezzel foglalkozok (lásd aláírás), igen kevés dolgot automatizálok, amit igen, az se mondható okosnak, inkább csak praktikusnak, amit kicsit drágábban tudna nem-okos eszköz is, de okos eszközzel könnyebb (például a veranda "hazakísérő" világítása napnyugtakor felkapcsol és éjfélkor lekapcsol, ehhez drágább lenne alkonyatérzékelő + időzítő óra, mint egy Shelly, ami kapcsolja).

A fűtés az nem okos, be van állítva az időjáráskövető vízhőmérséklet a hőszipkán, van gyári hűtő-fűtő termosztát; a világítás mozgásérzékelő + dimmer + nyomókapcsoló, a kamerák gyári-felhősek, tévé és ilyesmi nincs, a projektor és a vászon manuális; a locsolás sima kézi időzítő; a robotporszívó is kb. a legbutább.

Évek óta azt mondom, hogy ez az okos mizéria nagyjából ott tart most, mint az autózás a Ford Model T korában. Bármit is veszel, keményen szopni és/vagy fizetni fogsz, aztán 3-5 év múlva dobhatsz ki majdnem mindent, mert valószínűleg semmid nem fogja beszélni azt a protokollt, ami majd akkor lesz, ha lesz egyáltalán valami közös protokoll, amit a gyakorlatban nem húszféleképpen értelmez majd minden cég.

Készülj arra, hogy veszel egy kapcsolót, megdöglik, jövőre már nem lesz kapható ugyanolyan. Készülj arra, hogy ha megáll az internet valahol, akkor nem tudsz lámpát kapcsolni. Készülj arra, hogy kirántanak alólad olyan szolgáltatásokat, ami miatt anno tetszett és sokat fizettél érte. Készülj arra, hogy lesz egy csomó side-effect, amelyek bosszantani fognak.

Amit most tehetsz, az az, hogy eldöntöd:

a, csillagpontos rendszert akarsz, mert akkor tegyél le valahova egy nagy szekrényt és egy csomó csövet vigyél oda mindenhonnan, ahonnan csak tudsz.

b, busz rendszert akarsz, mert akkor kell egy vagy több gyűrű, amivel összekötöd szépen sorban felfűzve a dolgaidat, viszel mindenhova delejt és adatkábelt.

c, vezeték nélküli rendszert akarsz, mert akkor nagyjából úgy kell csövezni, mint eddig, csak mindenhova kell vinni nullát és védővezetőt is, bár egyre jobban terjednek a parazita tápos cuccok, amelyeknek nem kell nulla, de nem árt.

Ha ezt eldöntötted, akkor onnantól már csak körül kell nézned, hogy éppen idén milyen rendszer a divatos és/vagy támogatott, aztán megveszed és próbálod használni.

https://iotguru.cloud

Készülj arra, hogy veszel egy kapcsolót, megdöglik, jövőre már nem lesz kapható ugyanolyan. Készülj arra, hogy ha megáll az internet valahol, akkor nem tudsz lámpát kapcsolni. Készülj arra, hogy kirántanak alólad olyan szolgáltatásokat, ami miatt anno tetszett és sokat fizettél érte. Készülj arra, hogy lesz egy csomó side-effect, amelyek bosszantani fognak.

Felhő és internet nélkül is lehet okosotthonod. Lényegében az NTP-n kívül semmi más nem kell, az is megoldható otthon. 

Eltűnő termékek, ha úgy válogatsz hogy valami ismertebb lokálisan használható protokollt támogat vagy legalább a Home Assistant natívan kezeli, már nagy baj nem lehet az utánpótlással. 

Ezt mindenféle okoseszköz nélküli villanykapcsolókkal is el tudod játszani, ami nálunk van beszerelve, már nem kapható.

Van egy csomó "LTS" jellegű szerelvény minden gyártótól, például a Schneider esetén az Asfora és a Sedna. Nyilván lehet venni mindenféle divatosat, csak amíg egy konnektor vagy kapcsoló olcsó és sokáig bírja, addig egy okoskonnektor vagy okoskapcsoló drága és hamarabb meg tud dögleni, főleg, ha egy rosszabbul sikerült széria.

https://iotguru.cloud

"ami nálunk van beszerelve, már nem kapható."

Na pont ezért vettem tartalékot, nagyjából +15-20%-t. Kiadás tudom, de tetszik a régi Sedna és már kezdték kivonni a forgalomból. Az új Sedna váltotta fel.
Mivel, ahogy mondod, sokáig bírja. Szerintem sokáig nem kell azon aggódni, hogy eltérőt kell felszerelni egy hibás cserélése miatt.

Fosfora :D 

Mondjuk az új Sedna se jobb, pláne a kettős nyomó, már csereérett két év után :(

Sajnos ezekhez van gyári nem kókány kiemelő, nem arany áron. Mert ezek a kapcsoló mögé szerelhető cuccok mégsem annyira szerelhetőek kapcsoló mögé, legfeljebb a saját Slim kialakítású cuccaik mögé, vagy egy videón nekiállt vésővel kivájni az idióta a süllyesztett doboz hátulját falastul, hogy beférjen egy sonoff. Ha van is hely, akkor meg hamar meg fog dögleni ott zártságában egy ilyen cucc.

Megnyomod és nem kattan/kapcsol csak ha erőlködsz, meg úgy nyeklik-nyalkilk az egész, ki kell húzni a két kapcsolópanelt, visszanyomni és úgy jó egy darabig.

Az Asfora a belépőszint lenne, meg pl a konnektorát se ajálnják nagyobb fogyasztóhoz. 

Nekem is a kerettel volt gondom, hogy az egyes kiemelőre szerelve hozzá képest lehetett mozgatni a keretet. Az, hogy szögletes, még be is jött.

Az külön vicc amúgy manapság, ha tisztességes konnektort akar az ember, ami tutijó, akkor megveheti autótöltő emblémával 10ezerért :D

81751 Dugalj EV töltőhöz Elko Ep

De lehet hogy csak az embléma a különbség egy simához képest :D

( hory v | 2025. 12. 16., k – 15:13 )

Legfőképp, legyen szerelhető. Most csak szépen ne építs be semmit, hanem majd utólag, ha kész van.

Mert amikor 5 év múlva bedöglik a smart kapcsoló, átkozódni fogsz, hogy nem hagytál neki elég helyet, és nem tudod cserélni.

2 nagyon fontos szempont:

  • gondolj arra, hogy egy jó fizikai kapcsoló 50-100 évet is kibír. Egy smart kapcsoló esélyes, hogy addig tart, ameddig a WPA2 támogatás a routereden...
  • ne csak arra gondolj, hogy te mit szeretsz, hanem arra is, hogy aki majd megveszi a házadat, mit fog szeretni. Alapvetően 10-20 évig élnek egy helyen úgy nagy átlagban az emberek, tehát azzal számolj, hogy ha nagyon erősen customizált cuccokat veszel, az nemhogy pozitív, de inkább negatív lesz az eladáskor.
  • a terveket, design-t MOST írd fel egy megbízható felhő-szolgáltatóba (google docs, onedrive, ...), mert 10-20 év múlva, eladáskor nem lesz meg; goto #2

A Shelly gen2-vel kezdve ESP32 és vannak vezetékes kapcsolatra képes kalapsínes cuccait is. A csak vezeték nélküliekből a gen4 Zigbee-t is tud.

A Zigbee-ről úgy olvastam, lassan 20 éves, csak a közelmúltban jött egy szabványosítás, de a Zigbee2MQTT alrendszer sok elfajzottabb eszközt is támogat (ami nem csak HA alatt működik)

Valamint ott a szintén lassan 20 éves ZWave, jó drága de szabványos cuccaikkal. A Shelly-nek is vannak ilyen eszközei.

Home Assistant meg kezeli ezeket is meg a Mattert (aminek az L2 része sokféle lehet, akár vezetékes is, viszont csak egy közös magasabb rétegbeli alrendszer kell hozzájuk HA alá. 

Elvileg több szabvány is tud olyat, hogy az eszközök közvetlenül egymásnak is tudnak üzengetni, egymást vezérelni, nem kell hozzá állandóan ilyen okosotthon központ, csak legyen egy hálózati koordinátor, switch, AP, router vagy egyes  hálózati tápellátásal rendelkező eszköz, ami ellátja a csomópont szerepét. Shelly gen3 esetén BT távkapcsolók és érzékelők közvetlenül tudnak csatlakozni és vezérelni a ilyen okosrel működését és már LoRa adjon is elérhető.

Ha valaki megvesz egy 10-20 éves házat, az általában falakig kipucolva felújítja, és úgy alakítja ki/át magának, ahogy szeretné. Egy 10-20 éves, általad beépített rendszernek sem értéke, sem jelentősége.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Ez nem igaz. Ha valaki 20 eve rendesen kihuzta a elektromossagot es a cat5-ot, akkor hozza se kell nyulni, koltozhetsz.

Nalunk pont ez volt: a 2000-es elektromos vezetekek maradtak, ahogy voltak (kismegszakito csere + eletvedelmi rele kellett csak), az egesz hazat lefedo coax-ot kellett athuzni cat6a-ra. De ott is csak azt csinaltam meg, ahol kellett, a tobbi sima wifi es kesz.

 

Amire gondolsz, az a 40+ eves haz. Na ott mar tenyleg gond az is, hogy se a vezetek nem eleg vastag, se eleg konnektor nincs, UTP-nek meg helye sincs.

( Hiena v | 2025. 12. 17., sze – 10:58 )

Csatlakozva a boomer kollégákhoz: Semmilyent. 
Helyette: miden szobában nyitható fali kábel csatornák és abba sorolható aljzatok és kapcsolók. A csatornák legszűkebb keresztmetszete min. 40x40-es legyen. 
A falaknál a kábelek átvezetésénél min 60-as lyuk. A kötődobozok min 100x100-asok.
A villanyóra szekrénybe legalább 4 bekötetlen, szakaszolható ág. A szobák világítása és a konnektorok, külön-külön biztosító ágon.
Nagyfogyasztóknak (sütő, hűtő, bojler, mosó, szárítógép) külön biztosított ág, külön FI relével.
Konnektorok: Egyes, kettes konnektorokat el kell felejteni, helyette 4-es, 6-os csoportokat feltenni.(Sohasem lesz elég.) Ha mindenáron egyes konnektrokat kell feltenni, akkor minden sarokba egy, és minden fal közepére egy. A logika mögötte: Elmondható, hogy a majd mindig akkor derül ki, hogy rossz helyen van a konnektor amikor az ember túl van a tisztasági festésen.
USB töltő aljzatokat elfelejteni. Amilyen praktikusnak tűnnek, annál több szopást hoznak be.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"A szobák világítása és a konnektorok, külön-külön biztosító ágon."

Világítási hálózatból minimum kettőt célszerű kialakítani (szomszédos (ajtó van közöttük) helyiségek célszerűen külön világítási hálózaton, nagyobb terek (nappali, étkező-konyha) mindkettőből(!) kapjanak világítást.
Dugaljak: mély dobozt rakni alá, és mivel ugye van T1/T2 túlfeszültség-védelem, legalább a kritikus elektronikus eszközöket kiszolgáló alá kerüljön be a T3-as mütyűr :-)
Szobákban, de alapvetően mindenhol úgy van nálam, hogy van n darab dugaljakra kialakított (3*2.5Cu, B16-tal biztosítva) hálózat, ezekből minden helyiségben legalább kettő van jelen - így egyszeres hiba esetén mindenütt lesz dugaljban is villany. 

"USB töltő aljzatokat elfelejteni." - ott a pont, ezek a jellemzően 5V/1A vagy 5V/2A tápok maximum vésztartaléknak jók (talán...), miközben a dugalj mérete nagyobb, folyamatosan feszültség alatt van benne egy tápegység, ami ugyan keveset fogyaszt (jó esetben...) és kevéssé melegedik, de tud érdekes dolgokat okozni, amikor mérni kell az adott hálózati ágat, és elfelejtés esete forog fenn :-)

 

( PDA_FAN | 2025. 12. 17., sze – 13:46 )

Ismerősöm egy halom pénzért tetetett kamerákat, wifis termosztátokat, meg hasonló tengeri herkentyűket a nyaralójába. Hogy milyen jó lesz télen hétvégéken felmenni a hegyekbe, és előző este távolról bekapcsolt fűtéssel a jó meleg házba megérkezni.

Nyár végén szépen mindent bezárt, redőnyöket leengedte, víztelenítette a hálózatot... és csinált még valamit, ami miatt az egész terve dugába dőlt.

Kitaláljátok, mit tett még?

Így van. Kipakolta a hűtőt is, és gondosan áramtalanított :-) 

Otthon meg nem értette, miért nem tud kapcsolódni, hiszen addig minden rendben volt. Onnan tudom, hogy engem hívott, vajon mi a megoldás. 

Ajánlottam neki a szomszéd Lajcsikát, aki majd átmászik a kerítésen, és visszakapcsolja a villanyórát. Nem tartotta jó ötletnek...

Ismerős sztroija jutott eszembe: Vett Nógrádban egy parasztházat, felújította, házat, kertet felokosította. Csak hát 21. század, hol a router, hol a kamera fagyta magát merevre. Mindenesetre míg ment a cucc, háromszor is sikerült a rendőröket ráriasztania tolvajokra, így a falu közbiztonsága jelentősen javulni kezdett.
Egyik nap jön a push üzenet, hogy a rendszer leállt. Kezdett épp anyázni, hogy hét közepén nem akar 100+ kmt autózni, mikor este hirtelen magához tért azt egész és fosni kezdte a riasztásokat mozgásra, meg a live képen ott pislogott egy trio lelkesen feszegetve az ajtót.
Telefon rendőröknek, beülés a kocsiba. Jegyzőkönyvezés és lakat szerelés után nézi a rendszer logjait és kiderült, hogy a vezérlő felzabálta a memóriát és a swapet ahogy kellett, majd jöttek a betörők, akik tanulva a korábbi esetből a kerítésen át lekapcsolták a bejövő villanyt. Az UPS bejelzett a központnak ami nem válaszolt, ezért az UPS nyomott egy power cyclet az eszközöknek. Úgyhogy mire a tolvajok leszedték és felrakták a kaput az utánfutóra a rendszer újraindult. Azóta viccelődik vele, hogy olyan rendes falubelijei vannak, hogy rendszeresen újraindítják a biztonsági rendszert....

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Off:

Volt olyan UPS-em, amiben másfél év alatt úgy elpusztult az akku, hogy kb. még azelőtt lehalt, mielőtt kiadta volna a parancsot a szabályos leállításra. De előtte a diagnosztika még 92%-os akku állapotot jelzett. Nagynevű cég hárombetűs terméke, A-val kezdődik, és a második két betű leírása már nem lenne tőlem PC :-)

( hnsz2002 v | 2025. 12. 18., cs – 06:23 )

Cső, cső, cső... Nem kukorica, hanem symalen meg PVC. A gégecsövet nem javaslom, mert a recés belső ultraszopás...

Mindenhonnan mindenhova menjen cső, oda is, ahova most nem gondolnád. Központi csövezés legyen, csillagszerűen. Rackből cső minden végponthoz, lakáselosztóból cső minden konnektorhoz. A 16-os csövet felejts el, a legkisebb se legyen 20-nál kisebb, és mindenhova legalább 1-gyel nagyobbat tegyél, mint amit elsőre gondoltál (ha esetleg mégis gégecső, akkor legalább 2-vel nagyobb). De persze távolságtól és attól is függ, hogy hány kanyar meg "hupli" van benne. Pl. a bejövő nethez én egy 40-est tettem direktben a póznától a rackig, egy UTP-nek meg egy otpikának volt tervezve. (Gyakorlatban is ennyi van benne.) Viszont kb. 18m, van benne két kanyar meg egy fekvőrendőr szerű hupli. Az UTP már bent volt, a telekom mikor jött, szerintem vagy 2,5 órát kínlódtak vele, mire sikerült behúzniuk az optikát... És abból se a patchet amit "szoktak", hanem valami feszítős-önhordós vagy földkábel változatot (már nem tudom), amit szó szerint cibáltak befele... mindegy, ez egy másik történet. Szóval amúgy fizikailag beleférne 10db CAT6, de így más.
Ha nincsenek konkrét terveid, vagy nem alakult még ki, hogy mit hogy szeretnél, akkor főleg.... Hidd el munkából és magánéletből is tapasztalat, hogy áldani fogod majd pár év múlva, hogy hú de jó hogy oda is vittünk csövet, és így sokkal egyszerűbben és szebben meg lehet valamit megcsinálni (nem kell se fúrni, se falat bontani, se gusztustalan csatornázni), ami akkor még gondolatban se volt.

Ha nincsenek konkrét tervek, kábeleket előre felesleges behúzni, egyrészt nem olcsóak, másrészt a megfelelő csövezés mellett bármikor húzol olyat, amilyen kell. Számtalan helyen láttam behúzott "mert majd kell" alapon RJ11 meg koax kábelt, ami soha az életben nem volt használva... Meg cat5-öt, amit aztán ki kellett cserélni cat6-ra... Szóval ne, felesleges. Csövezz.

Nekem saját arduinok annak, amik a fűtést meg a világítást kapcsolják, így a csillag kábelezés mellett nálam fent többnyire 2db kb. 150x100-as dobozok vannak egymás mellett, és 2x32-es PVC csővel vannak összekötve. Ezen annyit változtatnék, hogy inkább 3x32-t raknék...

"Sose a gép a hülye."

én mindenhova 13.5-os csovet huzok, ahova nem eleg egy oda 2-5-ot. Konnyu hajtani, konnyu vele dolgozni, nem kell csak egy rece melyre vesni a falban. A padloban elmegy a 20mm-es lepeshanggatloban. Konnyen veszi a falak vagy fal-padlo talalkozast.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( gyuri23 | 2025. 12. 18., cs – 20:22 )

Ha jól számolom én leszek a harmadik boomer. Annak a kérdésnek, hogy minek van reálisan értelme, szerintem nincs értelme. Ez az igényekről szól aminek nincs köze a szükségletekhez. Ennek az aránya már réges-rég felborult és az igények mesterségesen vannak generálva.
Persze mindenki nyígik, hogy milyen borzasztó ez a világ és a fogyasztói társadalom jaj milyen rossz, csak éppen semmit sem tesz.
Én már szereltem be (másnak) egy rakás iot vackot, még okos fóf@szt is ennek ellenére azt mondom semmire sincs szükség. 
Magam már rég tanyára költöztem egy 130 éves vályog parasztházba. Fával fűtök ha fázom, ami elég ritkán van, mert 15 fok felett már melegem van. Van, hogy 10 fokban reggel alsógatyában kiülök a kutyák közé. Redőny nincs, csak függöny, de azt sem használjuk, mivel szomszéd nincs, a nappal kelek és fekszem az állatok miatt. Az ezer éves ablakok cúgosak, viszont a páratartalom elvétve van 50% felett. Reggel kávé helyett fát vágok. Van otthon kb három évre tüzelő, fingom sincs mennyibe kerül a téli szezon fűtése. Búza és kukorica ami be van tárolva évekig eltartana. TV-t nem nézek. Huszonöt éve nem vettem be gyógyszert, télen nem fázok meg, nem emlékszem mikor fújtam ki az orrom utoljára, a kondícióm sosem volt ilyen jó.
Nem hiszem, hogy lehetek ennél boldogabb, végtelen nyugalom így az élet.

Valójában semmilyen okos szarsága nincs szüksége senkinek sem, csak hát azok a fránya igények.

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

es nyilvan mivel te igy elsz, masnak is igy kene!!!! 

meg regen a pattintott kovekkel gyujtottak be, az eleg volt. most meg mindenki gazgyujtot hasznal! 

sot anno a fan is jol elvoltunk, volt ott minden! minek jottunk le????

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Tőlem mindenki azt csinál amit akar, amíg nem szól bele, hogy én mit csináljak.

Az meg igen jó kérdés, hogy mitől is vagyunk el jól. Sőt ez a lényeg és erről próbáltam beszélni.

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

mi a 'jol ellet' definicioja ? e nelkul ez csak asszociacios jatek :) regebben ugy gondoltam, hogy az emberi jol elletnek sokkal inkabb a szocialis kapcsolatok a szukseges feltetelei, mintsem targyi eszkozeink szamossaga vagy az altaluk nyujtott kenyelem.
De ujabban kezdek ketelkedni ennek az egyetemessegeben, mert egyre tobb intros ismerosotol hallom hogy (oszintenek tuno) allitasuk szerint valoban jobban erzik magukat emberektol kisse elszigetelve es inkabb a targyaikkal korulveve.

Én azt szoktam mondani, hogy ha valaki nem beteg, nem fázik és nem éhes, nincs joga rosszul érezni magát.

A "jól elvan"-nak nincs definíciója, az egyéni döntés kérdése, ami viszont az adott ember szellemi szintjén dől el. Viszont ha valaki nem érzi magát jól emberek között, akkor nagy az esélye, hogy nem jó emberekkel veszi körül magát. Minden fejben dől el! Se a kényelem, se a tárgyak nem segítenek ebben. Tudom, hogy ez itt vörös posztó, de ebben az ateizmus sem segít, a materializmus viszont kifejezetten árt. 

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

Szamomra gyuri23 kommentjenek annyi volt a szubjektivitastol mentes ontopic mondanivaloja, hogy manapsag a szuksegletek halmaza az igenek halmazanak valos reszhalmaza ES
 'smarthome'  funkciok e ket halmaz kulonbsegenek elemei.
Ez igy elsore igaznak tunik, de ez a reszemrol csak egy sejtes bizonyitas nelkul. Ha viszont ugy erzed hogy hamis, akkor kivancsi lennek az objektiv cafolatodra.

voltak nekem is dolgaim (nem smarthome, hanem mas), "ah ilyen nemkell! minek?", aztan mikor elkezdtem hasznalni, es megszoktam, meg egyszerubb lett az eletem, akkor a fejemhez csaptam, "f*sze' nem hasznaltam eddig???". aki hasznal mar smarthome-ot az ismeri ezt az erzest ;)

az hogy valaki egy tanyan el, es kezzel csinal mindent, hat lelke rajta. de ez nem jelenti hogy csak az a jo, es mindenki mas hulye, es tok felesleges.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Próbáld ki és vagy bejön vagy nem :) Viszont ha nem próbálod meg sosem derül ki. Ha nem tetszik vissza lehet csinálni, nincs végleges dolog. A lényeg a motiváció, ha az nem jó irányú, akkor bukás lesz. Például a prepper indok szinte mindig csalódással végződik, az önellátás mint cél is hiba, legalább is a teljes önellátás, mert az nagyjából lehetetlen.
A munka sok, az élet kemény, a nyugalom és az öröm viszont nagyságrendekkel nagyobb mint a városban, már ha szereted a természetet.

Ha meg tényleg komolyra fordul, megkereshetsz privátban és el tudom mondani mi működött nekem és mi nem, mire lehet számítani. Kemény kutyákat is tudok intézni :)

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

Akkor a HUP-ra minek jársz? :D

Olyan szempontból igazad van, hogy a mai ellátó rendszerek sérülékenyek, aztán ki tudja mi lesz, ha dől a dominó. Na meg a túl közeli szomszédokkal is csak a baj van. Egyik neked hangos, a másiknak te vagy az, a harmadik meg morog, ha csak épp kilépsz a hátsó ajtón egy pillanatra és nem csuktad be a folyosó ajtaját, nyáron... Elkezdi a baromarc, bejön a patkány. Azóta mondom a gyereknek, hogy be kell csukni az ajtót, mert jön a patkány :D (csak ugye én nem a rágcsálóra gondolok)

Mert itt a hup-on is előfordul egy-két velem egy hullámhosszon levő ember :)

A tanyának az egyik nagy előnye a szomszéd hiánya :D Patkány itt is előfordul, de a kutyák elintézik mindkét változatát :D Volt olyan aki a földünkön járt át, ami addig nem zavart amíg nem kezdett el még arcoskodni is. Kiengedtem a kutyákat, utána nem volt többet gond vele :D 
Szerintem nagyon nem véletlen, hogy a kutya volt az első domesztikált állat, brutális "szerszám", már a "hagyományos" típus, amiből már elég kevés van. 

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

Jelenleg egy alabai kan (a dédapja Türk), de igazából inkább keverek, Erdélyből származó munkakutya, meg két szelindek szuka. Tavaszra újra lesz alom.

Én már megkaptam, hogy zárjam őket folyamatosan, mert olyan vadak és nem állatkert egy tanya :D Persze a többség normális, főleg az idősebbek és azt mondják pont olyanok mint a régi kutyák, amik már alig vannak. Csak teszik a dolguk, ha beengedek valakit azt nem bántják, feltéve ha nem ordibál és hadonászik :D Van némi oktatás a vendégeknek akik kérik, hogy kint lehessenek.

Én is szerettem volna komondort de egyelőre nem találtam megfelelőt. Tavasszal megjelenik róluk Nagy András könyve, ami jó nagy botrány lesz, rengeteg tévhitet fog megcáfolni...

Egy kis ízelítő: A Komondor múltja, jelene és jövője!  Mi lesz a KOMONDOROKKAL? 

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

Ezeknek utána kellett keresnem, a közép-ázsiait ismerem (érthetetlen módon itt Budapesten a szembe házban tartanak egy lakásban...), a másikról életemben nem hallottam. A komondorokról nem tudom, milyen tévhitek voltak, a területen örököltünk pár kutyát, amikor meghaltak, akkor lett komondor, mert magyar fajtát szerettünk volna, a budapesti kutyafodrász ismerősön keresztül találtunk egy tenyésztőt, elégedettek vagyunk (3 volt, már csak egy él sajnos, de a másik kettő is 10-11 évet megvolt). Igazából csak az elején tették őket próbára, a kicsi jelzett, hogy helyzet van, ők meg mentek rendet tenni, a mai napig röhögök, ahogy látom magam előtt a szántón menekülő két autót 🙂 Aztán gondolom híre ment, hogy nem éri meg bemászni a kerítésen.

Az a "vicces", hogy közép-ázsiában nincs olyan kutya, amit közép-ázsiainak hívnának. Ez egy idióta FCI találmány, ott van igazi neve a kutyáknak, például: akbash, alabai, kangal, malakli, nagazi, sarabi, stb. és hab a tortán, hogy nem fajták, hanem típusok.
Aki lakásban tart ilyet az nem igazán tartja szem előtt a kutya igényeit. A még igazi ilyen kutyák (ezeket is kezdik elbaszni Európában...) kibírják, mert elképesztően erős idegrendszerük van, de, hogy nem jó nekik az biztos.

Tévhit rengeteg van, már a komondor neve is az, meg a faroktartástól kezdve a viselkedésig sok minden. Ha érdekel úgy is szólok ha megjelenik az András könyve, írok róla posztot. Én már olvastam, András a barátom és kérte, hogy nézzem át, na nem szakmai szemmel, mert abban sehol nem vagyok hozzá képest :) Nagyon jó és nagyon durván görbe tükör az itteni kutyásoknak.
Andrásék teszteltek százas nagyságrendű komondort és katasztrofális az eredmény. Ott tartunk, hogy elvétve van igazán jó kutya és az sem neves tenyésztő kutyája, hanem itt-ott tanyán talált egyed.

Ha a tiétek jól működik akkor szerencsétek van. Hát ha rádolgozik egy-két ilyen kutya valakire az soha nem fogja elfelejteni, már ha túléli :D Az egyik kutyám eltépte a drótkerítést a szájával amikor felhergelődött :) Tiszta vér lett, mert elvágta magát, egy horrorfilm kutyafüle volt ahhoz képest ahogy kinézett :D 

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

Csak meghajtották, talán nem is baj, hogy előbb elérték az autót, mint őket a kutyák. Persze nem tudom, hogy mi történt volna, ha közeli találkozó van, nem biztos, hogy megtépik.

Fogalmam sincs a tévhitekről. Bennem annyi "előítélet" volt, hogy azt hittem, teljesen maguknak való kutyák, de a mieink elképesztően ragaszkodóak.

Volt még egy nagytestű keverékünk (hogy pontosan mi, nem tudni, de kaukázusi, meg berni pásztor beütései tuti voltak), akit ki akartak hajítani, befogadtuk. Nagyon okos volt, megtanulta pl., mikor van kapás az úszós vagy fenekezős (feeder és kapásjelzős módon is) horgászboton.

Egy igazi pásztorkutya hárít, véd és nem pusztít, ok nélkül nem támad. Ha a "támadó" meghátrál és megadja magát megáll a támadással. Máshogy verekednek mint egy viador, vagy egy vadászkutya. Az egyik legnagyobb különbség, hogy nem ragadnak fogásba, ami annyit tesz, hogy harap elenged, harap elenged. Amikor egy kutya ráfog és úgy marad, az vadász ösztön, az a zsákmány elfogása. A pásztor kutya nem ilyen, egy ilyen viselkedés kifejezetten veszélyes igazi harcban. Ha ember ellen megy, például egy karfogásnál az ember másik keze szabd marad és használhat valamit, mondjuk egy kést, amivel nyakon szúrja, ez életveszélyes. Kutya ellen is rossz technika. Láttam olyan utcai kutya bunyót, ahol egy terrier rámart egy pásztorkutya szügyére és fogásban maradt. A kau (az volt) szép lassan, már szürreálisan, odahajolt a hátához nyugodtan elhelyezte a fogást és keresztbe harapott egyet a gerincére. Ott vége is volt a harcnak, a másik kutya visítva elmenekült.
A gond a pásztorkutyák ereje. Érdekesség képen, a kutyák harapó erejét psi-ben szokták mérni, néhány példa: vizsla 150, pitbull 230, német juhász 250, rottweiler 350, pásztorkutyák 700. Nem egy pályán játszanak, egyetlen pásztorkutya harapás bármilyen csontot eltör az emberben. Pár hete volt egy erdélyi baleset, egy gulyás beleterelte a marhákat egy juhnyájba, amiket falka védett. A kutyák megtámadták, kettő ért oda, az egyik hanyatt lökte, a másik megmarta a földön a fejét, mire odaért ez egyik pásztor és leállította őket. Két pillant volt az egész, a vége intenzív osztály volt műtéttel, tört a koponya. Aztán persze jött a hiszti a médiában, hogy a kutyák így meg úgy, pedig a gulyás is azt mondta a kórházban, hogy ő volt a hülye, tudta, hogy nem kéne odamenni a nyájhoz.

A pásztorkutyák magasan a legösszetettebb és legokosabb kutyák.

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

"15 fok felett már melegem van" - az azért kemény, biztos valami "receptor" hibádzik vagy nem tudom, ismerek egy ilyen rozmárt, aki 0 fokban is rövid cuccokban tolja, nála is valami ilyesmit állapítottak meg, amikor megvizsgálták. Amúgy a természetközeli élet valóban nem rossz.

A "fázás" érdekes dolog. A hideg csak egy érzés, amit simán tudomásul lehet venni, egyszerűen nem kell reagálni, csak szokás és hozzáállás dolga, nem kell csutkára csavarni egyből a termosztátot. Ha kezd lemerevedni a kezed a hidegtől, csak egy kis mozgás, vérnyomás növelés és máris elmúlik.
Az igazi fázás a remegésnél kezdődik, de az messze 15 fok alatt van. Én hobbiból teljesítmény túrázom és ultrafutok, amikor kezdtem bután néztem ki a fejemből amikor láttam másokat "nyári" cuccban menni télen. Amikor rájön az ember, hogy csak futócipőben (ha nincs olyanod, a felső része hálós, puha, ezért nem nyom és nem lesz vízhólyag és szellőzik) lehet tényleg nagyobb távokat nyomni, megtapasztalja, hogy télen a hóban sincs gond vele. Az első lépésnél teljesen átázik, de leszarod, mert ha mozogsz elég hőt termel a lábad és nem baj, hogy vizes a zoknid, ha meg betonra érsz, percek alatt úgy is megszárad. Ha megállsz hosszabb időre az gond lehet, de akkor leveszed és zoknicsere szárazra.

Az ember sokkal többet kibír, mint hiszi magáról, csak a többség rettenetesen el van puhulva.

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

. Fával fűtök ha fázom, ami elég ritkán van, mert 15 fok felett már melegem van.

 

A penésszel vigyázz. Vegyél egy párátlanítót, mert ebben az időjárásban nincs az a hovisszanyeros szellőztetés ami kivigye a fűtetlen házból a vizet.

40-50% között az ideális. (esetleg 35-55). De ebben az idojarasban (nov-dec) lazán összehozol 70+ százalékot.

 

szerk: viszonyításképpen, én csak a fürdőből napi 5 liter vizet hordok ki, hogy 40%-on próbáljam tartani a relatív páratartalmat (@20C). Az ajtót zárva tartom, csak az a helyiség.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

130 éves vályog parasztház, az 50 centis falak elvezetik a párát. Semmit sem "trükközök" és így sem láttam még a legpárásabb időben sem 60% felett soha a párát. 30-50 között van szinte mindig, tök mindegy a hőmérséklet bent.
Nesze neked modern technika, gépészet nélkül megoldották régen. A fűtőrendszer viszont "modern" vegyes tüzelésű kazán meg radiátorok gravitációs módon. Van szivattyú is, de kikötöttem, mert semmivel sem volt más tőle a fűtés, simán körbemegy magától, minek pocsékoljam az áramot.

Legyünk zöldek, fenntarthatóak, meg bio, meg green-deal, meg kutyafasza, de a tetves bankok nem adnak vályogházra hitelt, alig van biztosító aki köt rá biztosítást. Új építésről meg ne is beszéljünk, pedig a vályog kb mindenbe veri a modern anyagokat (természetesen egyszintes családi házra gondolok). Arról nem is beszélve, hogy lenne a cigányoknak munka, mint régen a vályogvetés.

A kedvencem a modern tökéletesen záródó ablak amibe szellőzőt építenek :D  Én összecsavart pokróccal szabályozom az áteresztő képességét :D

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

pedig a vályog kb mindenbe veri a modern anyagokat 

Nem, a vályog egy nagyon rossz építőanyag, ahol lehet, ott inkább kőből és fából építettek házat, mert ezek mindenben verik a vályogot. A vályog a szegény ember szükség-építőanyaga, aminek nagyon sok problémája van, főleg, ha szeretnél akár csak kompromisszumos komfortot.

https://iotguru.cloud

Hát ez is egy vélemény...

Én már laktam mindenféle helyen, de a vályog magasan a legjobb érzetre. Télen alig kell fűteni, nyáron nem kell klíma, a pára magától jó. Persze kinek mi komfort...

Problémája meg mindennek van, ha nem tartod karban.

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

Hát ez is egy vélemény...

Ez alapvetően tény. :)

Én már laktam mindenféle helyen, de a vályog magasan a legjobb érzetre. Télen alig kell fűteni, nyáron nem kell klíma, a pára magától jó. Persze kinek mi komfort...

Mármint, ha elég a 10-15 fok télen és nincs meleged 25-30 fokban nyáron, akkor igen, akkor a legjobb érzetre... hja, kinek mi a komfort.

A vályog nem jó hőszigetelő, csak magas a hőkapacitása, így, ha ugyanolyan vastag falat építesz kőből vagy téglából, akkor ugyanott vagy, csak tartósabb lesz az épület. A vályog hőkapacitása, hővezetése és párapufferelése a kisméretű téglának vagy mészkőnek felel meg, csak a kisméretű tégla és a mészkő tartósabb építőanyag, ezért van az, hogy külön karbantartás nélkül is megvannak még a több évszázados tégla- vagy kőházak, vályogból ritka a száz éves épület is, akkor marad fenn ennyi ideig, ha van rendes vízszigetelése és cementtel van erősítve az alapja (vagy különösen száraz helyen épült).

Problémája meg mindennek van, ha nem tartod karban.

Alapvetően nem a karbantartás a probléma, hanem a használata. Ha vályogházat akarsz fűteni és manapság megszokott komforttal (18-22 °C + mosás, fürdés, főzés), akkor hamar degradálódni fog a szerkezete, mert a falban fog kicsapódni a pára, amitől meg fog rogyni idővel. Ezt egy tégla- vagy kőház gond nélkül elviseli.

https://iotguru.cloud

Azt gondolom a tényt máshogyan értelmezzük :) Ha bármilyen vályoggal foglalkozó írást nézel az előnyök-hátrányok táblázatában, valami rejtélyes oknál fogva, az előnyök rész nem tök üres :D A szempontrendszer ami alapján értékeled, az határozza meg mit gondolsz róla. Neked sikerült összesen 1 darab szempontot értékelned :)

A házunkra meg konkrétan nem igaz amit írsz. Amikor vettük szakemberrel megvizsgáltattuk és 30 oldalas szakvéleményt kaptunk, nem kevés pénzért. A ház a homokhátságon van, úgy kialakítva, hogy a vályog fal egy méterre bent van a földben és alatta van tégla alap. A homok kiszívja a falból a nedvességet. Némi túlzással slaggal locsolhatnánk, pillanatok alatt kimenne belőle. Amikor vettük a házat, a fürdőszobában volt egy szigetelési hiba, ott lehetett mérni egyedül nedvességet a falban, de az is a problémás érték alatt volt bőven. Csont száraz a 130 éves ház, pedig két fürdőszoba van benne és az előző tulaj fűtött ezerrel.

Nem kéne hülyének nézni a régieket, tudtak régen is építkezni.

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

Ha bármilyen vályoggal foglalkozó írást nézel az előnyök-hátrányok táblázatában, valami rejtélyes oknál fogva, az előnyök rész nem tök üres :D 

Erre van az a mondásunk, hogy "minden szentnek maga felé hajlik a keze", nyilván nem írják azt, hogy semmi előnye, különben ki hinné el, hogy a vályog egy nagyon jó építőanyag.

A homok kiszívja a falból a nedvességet. Némi túlzással slaggal locsolhatnánk, pillanatok alatt kimenne belőle.

Ez faszság.

Amikor vettük a házat, a fürdőszobában volt egy szigetelési hiba, ott lehetett mérni egyedül nedvességet a falban, de az is a problémás érték alatt volt bőven.

Most akkor a homok kiszívja, vagy mégis csak van vízszigetelés, aminek működnie kell?

Nem kéne hülyének nézni a régieket, tudtak régen is építkezni.

Hogyne, és ahol csak lehetett, ott téglából, kőből vagy fából építkeztek. A vályog a szegény emberek szükséganyaga volt mindig is, ami igen sok kompromisszummal és lemondással járt már több évszázada is, hát még most.

https://iotguru.cloud

Van egy csoportosítása ez embereknek, ami alapján van aki ért hozzá és van aki csinálja. Te értesz hozzá én meg csinálom, ugyanis benne élek. Ezen kívül majdnem 5 évig kerestünk házat, összesen 52 darabot néztünk meg amiből 47 volt vályog. Mindenhol átbeszéltük a tapasztalatokat, ami érdekesebb volt, ott a szakember is átnézte, tudod olyan aki csinálja, nem pedig ért hozzá :D

A vályog az építészet rémálma, mert nem lehet szabványosítani, annyira tud különbözni két vályog egymástól egymástól. Egy méretezés agyrém ezért. A modern hozzáértő embereknek megfekszi a gyomrát. Rengeteg ostobaság van a köztudatban, például, hogy nem lehet szigetelni nikecellel, nem lehet belőle áthidalót csinálni, nem lehet a szobát betonozni, stb. Ez így nem igaz. A helyzet az, hogy minden ház és terület egyedi, majdhogynem élőként kell rá tekinteni, minden vályog más egy kicsit, minden föld amin áll másmilyen. Megfogyatkoztak azok akik értnek hozzá, a mostani fiatal építészek csak hülyeségeket tudnak beszélni, mert ők értenek hozzá.

Most újítottunk fel három szobát. Hét vályogos szakember csinálta (akiből öt maga is vályogban lakik). Helyiek, ismerik a környéket, sőt kettő konkrétan a házat is ismerte. A minénk módos parasztház, olyan speciális kontyolt kötéssel, amit a mai ácsok tátott szájjal néznek.

Szóval mindenben igazad van, te értesz hozzá, van aki meg csinálja, meg benne él.

Faszozhatsz, de kiröhöglek, mert tudom, hogy nincs mögötted gyakorlat én meg a szememmel látom, hogy mit csinál a ház. Elmélkedj csak tovább nyugodtan.

u.i.

Mivel meghaladta a képességeid a fürdőszobáról részletesebben. A szakember körbemérte a házat professzionális műszerrel. Egy helyen mért alacsony nedvességet az egyik fürdőszoba zuhanykabin falán ami csempézve volt. A fuga több helyen sérült volt és befolyt a csempe mögé a víz, ennek ellenére a fal nedvességtartalma igen alacsony volt, de mérhető. Egy vályog házban még ez az érték is simán elfogadható. A többi helyen csont száraz a fal.
Ez úgy lehet, hogy fal lefelé szárad a földbe. Ha nem lennél ekkora okoskodó pöcs, mondanám, hogy gyere el hozzánk és nézd meg magad :) Mivel van pince, ott látható az alap egy része.
Nálunk a homokhátságon a talaj meglepő módon homok :) 8 méteren van a vízszint. Volt olyan zivatar, hogy bokáig ért a víz, az eső után két órával száraz volt minden. Ez itt helyi jelleg, bele lehet és kell számolni a ház dolgaiba.

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

A vályog az építészet rémálma, mert nem lehet szabványosítani, annyira tud különbözni két vályog egymástól egymástól.

Az a helyzet, hogy akinek módja volt rá, az tégla- kő- vagy faházban lakott régen is, mert jobb volt, mint a vályog. Akinek erre nem volt módja, az maradt a vályognál, nem azért, mert jobb volt, hanem azért, mert erre volt csak lehetősége. Ez nem a szabványosításról szól, hanem teljesen objektív szempontok szerint egy igen szar építőanyag (egyetlen valós előnye, hogy olcsó), aminek lett egy parasztromantikája errefelé és akiknek beütött ez a parasztromantika, azok kb. lenéznek mindenkit, hogy hülye a vályoghoz, mert ahhoz érteni kell és akkor az az ultimate anyag, ami mindent visz. Aztán ez idővel elmúlik, a többségnél úgy 10-15 év után, a maradéknál pedig megmarad ez a parasztromantika és egymás faszát szopkodják, hogy mennyire jó nekik, hogy vályogban laknak, csak rendesen fűteni, meg komfortosan élni ne kelljen, de amúgy minden más überfasza. Parasztromantika, csak a parasztok okosabbak voltak, nem áltatták magukat ilyenekkel, tudták, hogy van jobb építőanyag, mint a vályog...

https://iotguru.cloud

"nincs meleged 25-30 fokban nyáron"

Minimum egy nyarat töltöttem vályogházban. Kb 100 éves L alakú 2 generációs, szép nagy verandás. Hát komám, ott én melegítőnadrágban és úgy lehet, melegítő felsőben töltöttem a nappalokat, de az estéket is. Fotók is készültek. A melegítőnadrág mindig fent volt, olyan hűvös volt bent. 
Az egyik konkrét időszak: 2007.július-augusztus.

Az se jobb sokkal, nem ad annyi előnyt a téglával szemben, amennyi a legenda körülötte, de a "fiatal" mészkő, a mésztufa, a vulkáni tufa, a homokkő szinte mind jobb ezen a területen, az agyagtégla és a mészhomok tégla közel azonos szinten képes erre, ahogy szinte mindegyik porózus építőanyag ugyanennyire jó. A bazalt, az andezit, a márvány és a többi nem porózus kő nem jó ebből a szempontból, de ezekből ritkán építenek házat.

A vályog az a szegény ember szükségépítőanyaga, manapság körüllengi a parasztromantika meg a múltba-nézés (a "régen minden jobb volt" érzése), de a tehetősebb parasztok is mindig kőből és/vagy téglából építettek házat, minden jobb minőségű épület kőből és/vagy téglából épült.

Errefelé a rómaiak is kőből, téglából és római-betonból építettek épületeket 2000 éve, a birodalom összeomlásával a tudás is elveszett, a honfoglalás környékére nagyrészt a fa lett az építőanyag, a honfoglalók nem hoztak magukkal építészetet, de idővel visszatért a kő- és a tégla építészet a letelepedéssel együtt, és évszázadokon keresztül kőből, téglából és fából építettek mindent; a vályogház, mint olyan, csak a 16-17. században jelent meg, mert az erdőket nagyrészt kipusztították: nem volt még tudatos erdőgazdálkodás, a népesség hirtelen növekedésével együtt eltüzelték a fát, a hadseregek is rendszeresen felgyújtottak erdőket; a kőbánya és a téglaégetés drága volt és nem is tudta ellátni az igényeket, maradt a vályog, mint építőanyag. Nem azért épültek vályogházak, mert minden máshoz képes a legjobb anyag volt, hanem azért, mert épp nem volt más hozzáférhető építőanyag, de amúgy minden más jobb volt már akkor is.

https://iotguru.cloud

Hát, pont ezek a legendák... az ókorban tudták, hogy kőből és téglából jó építkezni, a középkorig ezt szintén tudták világszerte, aztán jött egy időszak a középkor vége körül, amikor a népességrobbanás miatt kő és a tégla drága lett, a fa pedig elérhetetlen, akkor jött fel a vályog, aztán, amint lett ismét olcsó kő és tégla, akkor visszajött a kő- és téglaház, mint alapvető építőanyag. Lehet legendákat szőni, de a fizikai rögvalóság az, hogy a vályog nem jobb anyag, ugyanolyan vastag fal kőből és/vagy téglából ugyanazt tudja, mint a vályog is tud. A vályog egyetlen előnye, hogy olcsóbb és nagyrészt mindenhol van; kőbánya ezzel szemben kevés van, téglához megfelelő agyag is kevés helyen van, és ezen felül kell ezekhez megfelelő technológia, hogy végül legyen kő és tégla az alapanyagból. A vályognak ezen kívül csak hátránya van, meg mostanában parasztromantikája.

https://iotguru.cloud

"az ókorban tudták, hogy kőből és téglából jó építkezni"

Mi a "jó"? Egyrészt függ az éghajlattól is, másrészt pedig a természeti adottságoktól. Nyilván hosszabb élettartamú a kő.... Jobban ellenáll az ágyúzásnak is. Egyszerűbb belőle magasabb épületet is csinálni. Ezzel szemben a vályog fölött ha nincs tető, 30 év alatt elmossa az idő, és max egy domb marad belőle. Talán ezért nem maradtak fönt épületek...
Ugyanakkor nem gondolom, hogy az összes ókori vagy középkori paraszt kőházban lakott, mert örült ha tető van a feje felett. 

"Sose a gép a hülye."

Ugyanakkor nem gondolom, hogy az összes ókori vagy középkori paraszt kőházban lakott, mert örült ha tető van a feje felett. 

Ezt sehol nem írtam. Azt írtam, hogy "Nem azért épültek vályogházak, mert minden máshoz képes a legjobb anyag volt, hanem azért, mert épp nem volt más hozzáférhető építőanyag, de amúgy minden más jobb volt már akkor is." és "a tehetősebb parasztok is mindig kőből és/vagy téglából építettek házat, minden jobb minőségű épület kőből és/vagy téglából épült."

Az anyagok majdnem ugyanazt tudják, 50 centis falnál a fiatal mészkő, a tömör tégla és a vályog U értéke: 1,6-1,8; 1,4-1,6; 1,5-1,7; technikailag azonos. A hőkapacitása ugyanezen sorrendben: 0,90 kJ/kg; 0,85 kJ/kg; 0,95 kJ/kg; technikailag azonos. Páradiffúziós ellenállás: 10-15; 10-15; 5-10; technikailag azonos tartomány; vízmegtartó képességük is közel azonos (tegyél téglát vödör vízbe, majd nézd meg mennyi vizet szívott fel). Megjegyzem, hogy ugyanezt tudja a közepes sűrűségű mészhomok tégla is, hogy modern építőanyagot is tegyünk ide. Nincs semmi misztikus, csodálatos vagy kiemelkedő a vályogban ezen paraméterekben. A vályog egyetlen előnye, hogy olcsó és mindenhol van, a hátránya meg ehhez képest nagyon sok van.

Én például laktam vályogházban, most kőházban lakom, van összehasonlítási alapom, mert ez 55 centi vastag sóskúti mészkőből épült párkánymagasságig, aztán tömör kisméretű téglából, fafödémmel, ugyanazt hozza, mint egy vályogház, fizikát nehéz átverni, ráadásul a falnak mérhető a víztartalma, nyár végére felmegy 3,5 m% körüli értékre, tél végére lecsökken 0,5 m% alá, van ~160-170 tonna anyag a házban, szóval ~5 köbméter vizet tárol a fal, amit nyáron felvesz, télen visszaad. Nincs misztikus, csodálatos vagy kiemelkedő tudása, egyszerűen hozza a fizikai paraméterek alapján.

https://iotguru.cloud

A penésszel vigyázz. Vegyél egy párátlanítót, mert ebben az időjárásban nincs az a hovisszanyeros szellőztetés ami kivigye a fűtetlen házból a vizet.

Fűtetlen ház alapvetően nem penészedik, a vályogházak régen pont ezért működtek jól régen, mert nem voltak fűtve és mostanában azért működnek rosszul, mert fűtve vannak. 

40-50% között az ideális. (esetleg 35-55). De ebben az idojarasban (nov-dec) lazán összehozol 70+ százalékot.

Ha jól szellőztetsz, akkor ez fordítva szokott összejönni: nyáron felmegy 60-65-70 rH% fölé és ki kell venni a párát a levegőből, télen meg lecsökken 35-40 rH% alá és párásítani kell. A nyár "nedves" a tél meg "száraz" errefelé. Ezért használnak entalpiás hővisszanyerő szellőztetőket, hogy nyáron ne legyen 60 rH% felett, télen meg ne menjen 40 rH% alá. 

szerk: viszonyításképpen, én csak a fürdőből napi 5 liter vizet hordok ki, hogy 40%-on próbáljam tartani a relatív páratartalmat (@20C). Az ajtót zárva tartom, csak az a helyiség.

Ha nálad télen kell párátlanítani, akkor nem jól szellőztetsz vagy van valami nagyon durva páraforrás, amit fel kellene derítened.

Ha entalpiás hővisszanyerős szellőztetőd van, akkor arra kell figyelni, hogy télen magas páratartalom esetén ne entalpiás módban működjön, ha nem entalpiás hővisszanyerő szellőztetőd van, akkor növelni kell a légcsere mértékét. Ha például 40 rH% és 20 °C (~7 g/m3) a cél, akkor ilyen időben (100 rH% 0°C ~ 4,8 g/m3), akkor minden egyes köbméter levegőcsere ~2g vizet von ki a levegőből, 5000g vízhez ~2500 köbméter levegőt kell cserélni, ez amúgy kb. egy 100 négyzetméteres házban a minimum alatt van. Ha entalpiás a hővisszanyerő, akkor ott nem csökken a pára, mert vissza-irányban visszakerül a friss levegőbe a kicsapódott víz.

https://iotguru.cloud

ha egy futetlen hazrol beszelunk, akkor a kinti 80%-os relativ paratartalmat beteszed az benn is van legalabb 70%. (alig melegebb, mint kinn).

Télen azert szaraz normal esetben a levego, mert van ami kivigye a vizet: fatuzeles, normal/turbó gázkazán, aminek még benti levegő kell.

A mai megfelelo a hovisszanyeros szelloztetes. De az futetlen hazban halottnak a csók, ha kinn is esik.

 

szerk:

Csak az utókor kedvéért:

akkor ilyen időben (100 rH% 0°C ~ 4,8 g/m3),

A full november, es december kozepeig 5-16C volt az időjárás.

20C@40%rH az 5.8g/m3

5C@100%rH az 5.7g/m3

 

Azaz konkrétan esős időben párát hozol be 5C felett.

Amugymeg 1-2g/m3 különbségert, ha napi 5000g vizet fogok fel, akkor 2500m3 levegot kellene megforgatni...

A pára forrása: teregetes, zuhanyzás.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

ha egy futetlen hazrol beszelunk, akkor a kinti 80%-os relativ paratartalmat beteszed az benn is van legalabb 70%. (alig melegebb, mint kinn).

És? Mitől penészedne? Ahhoz az kell, hogy benn nagyon sok pára keletkezzen.

Télen azert szaraz normal esetben a levego, mert van ami kivigye a vizet: fatuzeles, normal/turbó gázkazán, aminek még benti levegő kell.

Ezek nélkül is bőven van légcsere.

A mai megfelelo a hovisszanyeros szelloztetes. De az futetlen hazban halottnak a csók, ha kinn is esik.

Oké, de mitől penészedjen a fűtetlen ház?

20C@40%rH az 5.8g/m3
5C@100%rH az 5.7g/m3
Azaz konkrétan esős időben párát hozol be 5C felett.

Nem, nem hozol be, ősztől 40% alatt marad az rH%, bármit is csinálsz, kivéve, ha van valami nagy páratermelőd a házban, de még azzal együtt is külön erőfeszítés kellene legyen az, hogy 40 rH% fölé menjen a páratartalom.

Amugymeg 1-2g/m3 különbségert, ha napi 5000g vizet fogok fel, akkor 2500m3 levegot kellene megforgatni...

De ennyit egyébként is meg kellene, ~100 négyzetméter ~250 légköbméter, a minimum az óránként 50% vagy személyenként ~30 köbméter, vagyis óránként kellene 4 főnél ~120-125 köbméter légcsere, az naponta ~3000 köbméter. Ha csak 2500 köbmétert szellőztetsz ~250 légköbméterre, az minden szempontból kevés.

Egy átlagos - nem passzív - de 20-25 éves háznál a légcsere kb. 20% körül van óránként, ha nem szellőztetsz, egyszerűen ennyi lesz a parciális nyomások között a különbség és 10-100 Pa nyomáskülönbség már megindítja a különféle gázok és gőzök diffúzióját a réseken és pórusokon keresztül. Ez ~250 légköbméter esetén ~50 köbméter óránként, szóval alapból van ~1200 köbméteres szellőztetésed, ehhez kell hozzátenni annyit, hogy meglegyen a normális légcsere. Ha négyen laktok 100 négyzetméteren, akkor ez a ~3000 köbméter naponta arra elég, hogy 1000 ppm alatt maradjon a CO2 szint, az ideális az valahol 600 ppm alatt lenne (~400 köbméter óránként).

A pára forrása: teregetes, zuhanyzás.

Nálunk ősztől tavaszig direkt benn történik a teregetés (tavasztól őszig meg a fedett verandán), hogy télen is legyen elég pára, különben tél végére 20 százalék alá csökken a páratartalom, így is 30 százalék körül van már február végén. Igaz, megy bőven a szellőztetés, mert az kell, egyrészt a pára "karbantartása" miatt, másrészt a levegő minősége miatt: https://imgur.com/a/DQd9ByB

Szellőztetni kell. Régen a cúgos ablak megtette helyetted, ha nincs ilyen, akkor az energiatakarékosság miatt hővisszanyerős szellőztetés kell, de ezen az éghajlaton nem kell entalpiás, mert csak a baj van vele.

https://iotguru.cloud

Elultetted a bogarat a fülemben. Tudsz ajánlani co2 mérőt értelmes áron? lehet valami szenzor is.

Igazából a szellőztetés elégességét co2 szint ellenőrzésével tudnám visszaellenőrizni.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Elultetted a bogarat a fülemben. Tudsz ajánlani co2 mérőt értelmes áron? lehet valami szenzor is.

Bármelyik NDIR szenzor jó alapvetően (~100 EUR felett bármi jó), vannak drágábbak is, de a különbség innen már csak a többi körítésben van (e-ink vagy LCD kijelző, akkus üzem, Wifi/BL lehetőség, satöbbi).

Igazából a szellőztetés elégességét co2 szint ellenőrzésével tudnám visszaellenőrizni.

A legtöbb ház alul-szellőztetett ebből a szempontból, tipikusan 1000-2000 ppm közötti CO2 mérhető és 1000 felett már egészségügyi kockázatai vannak hosszútávon, 2000 ppm felett pedig már rövid távon is. Az ideális az 600 ppm alatt van, de ahhoz igen extenzív szellőztetés kell, 800 ppm alatt még jónak mondható a CO2 szint.

Szóval: szellőztetni-szellőztetni-szellőztetni. És akkor nincs gond a párával ezen az éghajlaton. Ha van pára-penész, az azt jelenti, hogy messze nem ideális a szellőztetés mennyisége.

https://iotguru.cloud

( lacesz v | 2025. 12. 19., p – 22:39 )

Őszintén? Semmilyent! Miért? Az évek során bármikor be "hekkelhet" valami hülye vagy akár a mai politikusoknak tetsző megfigyelés... Hidd el! Jobb a privát szféra!

Pont a hosszútávú működést látva vettem én is Shelly eszközöket. Azzal, hogy minden általam használt eszközükben (Plug-S, EM, H&T) van webszerver, ami ugyanazt a felületet adja elém, amit az app, így ha idővel dobják az app támogatását vagy a felhős szervert, akkor nem a kukában landol a cucc.

Az külön jó, hogy a webszerver URL-en API-val is lehet piszkálni.

Kameráknál is 99%-ban belső webszerverre rendelkezőket vettem. Ki nem állhatom az app only megoldásokat.

( bognarattila | 2025. 12. 21., v – 08:22 )

Automata szellőztetés alatt mit értesz?

Messze a legjobb, leghasznosabb: automata redőnykezelés/árnyékolás:
- este, ha sötét van, lemennek a redőnyök
- reggel, ha beállított időben átmennek automata üzemmódba: ha nincs meleg és világos, felmennek, ha meleg van és süt a nap, lemennek (azon az oldalon, ahol süt a nap)
- ha kell, át lehet állítani kézi működésűbe: se fel, se le ne menjen magától (kell/nem kell a fény)

Világítás:
- lámpák felkapcsolása érkezéskor, ha kint sötét van (autókapu: kerti lámpák, garázskapu: lámpa a garázsban, bejárati ajtó: előszobában)
- kültéri lámpák lekapcsolnak, ha világos van
- nem automatizálás, de anélkül macerásabb lenne: emeletről (és máshonnan is) fel tudom kapcsolni a földszinti konyhában a pult világítását - nagyon szeretem reggel, hogy pont annyi fény szűrődik ki, hogy mire odaérek, kellemes, nem zavaró sehol a fény
- éjszakai közlekedéshez praktikus, hogy a kapcsolók kicsit világítanak, illetve olyan konnektorok vannak több helyen, amik sötétben kicsit világítanak (ez utóbbihoz nem kell okos otthon)
- egyszeri minden lámpát le lehet kapcsolni
- riasztó integráció: ha riasztás van, minden lámpa, redőnyök fel (erre eddig szerencsére nem volt szükség)
- világítási sémák: adott gomb hatására mely lámpák kapcsoljanak fel, feleségem szereti elsősorban
- világítás időzítések: karácsonyi fények kapcsolása
- időzítés: ha égve marad egy lámpa, valamennyi idő után le lehet kapcsolni (végül nem építettünk be jelenlét érzékelőket)

Fűtés/hűtés, HMV, szellőző távoli és telefonról (is) történő vezérlése, ütemezések, például, de nem kizárólag:
- ha nagyon hideg van kint, garázst is kell temperálni, akkor viszonylag hamar elfogy a meleg víz a tárolóból, ezért esti fürdés időszakban leáll a fűtés, csak a fürdőkben megy valamennyi padló keringetés, hogy meleg legyen a padló, ez nagyon kellemes
- HMV készítés ütemezések, cirkulációs kör menete
- konyhában, mosókonyhába gomb a falon, hogy valamennyi ideig nagyobb fokozatban menjen a szellőzés főzéskor/teregetéskor 

Távolról lehet nyitni kapukat, ajtókat. Például futár jön, nem vagyunk otthon, kinyitjuk, beteszi, bezárjuk. Akkor is nagyon praktikus volt, mikor nyaralás közben bejárónő kizárta magát, mindene bent volt, valamelyik szomszédtól telefonált (ezt nyilván máshogy is meg lehet oldani, ha van másnál kulcs a közelben, nagyon ritka eset, de akkor nagyon jól jött és gyors megoldás volt).

Kert:
- szivattyúk/öntözés vezérlése: telefonról látom, mikor mi megy, hol lehet gond, mekkora a nyomás stb, öntöző körök nagyon rugalmasan kezelhetők, távolról is, nyaralás közben
- kerti tóval kapcsolatos gépészet vezérlése - ennyire rugalmasan nehéz lenne máshogy
- medence vezérlése: jobban lehet ütemezéseket állítani, látom, milyen meleg a víz stb

Most már sok okos ezt-azt lehet kapni, egy integrált rendszer szerintem jobb: egyrészt egy helyen látszik minden, nem kell minden konnektornak külön alkalmazás, másrészt össze lehet dolgoztatni az egyes elemeket.

Még vannak tervek - van ami több éve :-). Például fogyasztásokat napelem termeléshez igazítani (hőtároló felfűtése, kerti gépészet).

Ha valakinek felhős aggályai vannak, akkor az válasszon olyan rendszert, ami felhő nélkül is működik, VPN-nel be lehet lépni.

Nyilván lehet enélkül is élni, de például az automata redőnyárnyékolásnak nincs párja nyáron, főleg ha vannak nagy keleti/déli/nyugati ablak felületek (ami elég klassz, főleg télen, ha süt is a nap, de nyáron is egy szép kilátás). Ezenkívül a kerti gépészet (öntözés/szivattyúk), amit nehezen tudnék elképzelni enélkül. A távoli ajtó/kapu nyitás is viszonylag sokszor használt funkció. És sok az olyan apróság (pl. érkezéskor lámpakapcsolás, konyhapult kapcsolása emeletről), ami a komfortot növeli, egyszerűen kellemes.

A rákészülés elengedhetetlen, főleg ha vezetékes a kiszemelt rendszer. Nálunk alapvetően csillagpontos, vannak előnyei, de most már lehet, hogy másképp csinálnám, illetve nyilván helyzete is válogatja.

Fontos, hogy ez részben hobbi is, mert elég "munkás": nem akarnék annyit fizetni senkinek, hogy megcsinálja nekem mindazt, ami elkészült. Egy részét lehetne dobozosítani (de még bele kellene fektetni némi időt/energiát), egy részét nem.

Automata szellőztetés nálam elég egyszerű, de van. Két szint + padlástér, mindháromnál van egy ventilátor a fürdőszobákban illetve a padlástérben a vizes helyiségben, ennek van egy beépített automatikája, ami 70% páratartalom felett, valamint ha a páratartalom hirtelen megemelkedik (jellemzően zuhanyozáskor), a legnagyobb fordulaton elkezd szellőztetni, aztán ha normalizálódik a helyzet, lekapcsol. Viszont van két további fokozata, ezeket lehet külön vezérelni, az egyiket (közepest) 60% páratartalom felett bekapcsolom, alatta (némi hiszterézist beletéve) pedig le, az alacsony fordulattal pedig kétóránként húsz perces szellőztetést minden esetben. A levegőbeeresztést a szobákban, ebédlőkben az ablakba beépített szellőzők biztosítják (Aereco) Természetesen a légáramlás a szobák és a fürdőszobák közt biztosított.

A padlástér ventilátorát kézzel kapcsolom, ott nem volt értelme automatizálni.

( bucko | 2025. 12. 26., p – 11:34 )

Készül a Smart Home!

A karácsonyfát és a macskát már internetre kötöttem. 

Nem. Ez egy 1/2 bites agyú smart macska. A neve a színe miatt Péter (a gyengébbek kedvéért fekete).

A gazdája kiengedi, majd elmegy otthonról. A macska fél perc múlva az ajtó előtt vonyít és próbálja az ajtót kinyitni, mivel elég nagy és feléri a kilincset. Éjszaka megbízásos alapon a mozgásérzékelős világítást teszteli az összes emeleten is.

( influencer | 2025. 12. 29., h – 22:57 )

Gondolj arra, hogy minden funkció, amit kitalálsz, azzal foglalkozni kell időnként. Elromlik, elkopik, frissíteni, akár biztonsági rés a hálózatodon.

Húznék mindenhova sok Cat6a/Cat7 kábeleket, 1-1 darabot mindenhova, hogy később ez már adott legyen. Villanyszerelésnél komolyabb teherbírású kábeleket, ha később oda kerül egy nem tervezett klíma, ne kelljen újra kábelezni. Mindezt jól dokumentálnám.